Moszkva üzent: „Franciaország, Magyarország, Spanyolország – ezek az országok megértik!”
Több-kevésbé konstruktív politikát folytatnak.
Már idén megtermelhetik országos villamosenergiaigényünk 5 százalékát a háztetőkre helyezett naperőművek, de ez akár megtízszerezhető lenne a megújulóenergia-közösségek széleskörű elterjedésével, amely egyúttal a magyar háztartások ellátásbiztonságát is erősítené a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint.
Magyarország egyik legnagyobb múltú civil szervezetének szakértői szerint a lakóközösségeknek szóló jelenlegi pályázati rendszerek mellett használatarányos hálózathasználati tarifarendszer bevezetésére, a szabályozási tesztkörnyezet kialakítására, valamint a közösségi részvétel erősítésére és egy olyan nonprofit közösségi energiaügynökség létrehozására lenne szükség, amely központilag támogatná az energiaközösségek létrehozását és működtetését.
A 2022-es energiaválság ismét megmutatta, hogy minden rendelkezésre álló eszközre szükségünk van az energiaellátás átalakításának felgyorsítására és a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésére, a hazai és európai uniós éghajlatvédelmi célokat is szem előtt tartva. A jelenleg is zajló ukrán-orosz háború rávilágított arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk sebezhetővé tesz minket az ellátási veszélyekkel és az áringadozásokkal szemben egyaránt. Az MTVSZ szerint az energiaközösségeknek kulcsszerep juthat a megújuló energiaforrásokra alapozott energiafüggetlenség elérésében 2030-ig.
A több háztartást összefogó közösségi energetikai rendszerek mellett szól, hogy erősítik a lakosság ellátásbiztonságát, hiszen nincs szükség import energiahordozókra és a megtermelt energia szállítására. Ugyanis az energiatermelés közelebb kerül a fogyasztóhoz, elég a háztartási napelemes rendszerekre gondolni, amelyekből már több mint 100 ezer darabot helyeztek üzembe Magyarországon.
Emellett a közösségi energetikai rendszerek az időjárásfüggő megújuló energiaforrások hasznosítása esetén is a villamosenergia-hálózat terhelése nélkül kínálnak lehetőséget a megújuló alapú energiatermeléséből és -fogyasztásából eddig kimaradt lakosság bekapcsolódására. Ugyanis az energiaközösségek működésének fontos eleme, hogy olyan mértékben fogják össze a sok kis termelő és fogyasztó termelését, fogyasztását és hálózati rugalmasságát, amely már az energiapiacon is értelmezhető és értékesíthető, miközben egyébként az általuk megtermelt energia nagy részét jellemzően maguk helyben fel is használják.
Az ebben rejlő potenciált jelzi, hogy a közösségi energetikai rendszerek elterjesztésével összességében mintegy 11 százalékkal lehetne csökkenteni a teljes magyarországi lakosság energiafogyasztását, ám ennek elérésére további ösztönző intézkedésekre lenne szükség.
„A hazai pályázati támogatások egyedülállóak Közép-Kelet-Európában a kísérleti energiaközösségek létrehozására, ám egy több lépcsőre épülő támogatási rendszer kialakítására van szükség az energiaközösségek elterjesztéséhez. Ennek első lépése a közösségi finanszírozásból megvalósuló megújulóenergia-termelés és -értékesítés, majd ezt követhetné a tagok közötti villamosáram-megosztás, később pedig a hálózatra rugalmasan csatlakozó, energiaszolgáltató energiaközösség létrehozása” – fejtette ki Kovács Bence az MTVSZ közösségi energia programvezetője.
Jó hír, hogy
Bár az energiaközösségek elsődleges célja nem a haszon, fennmaradásukhoz szükséges legalább a kiadásaik fedezése, az elért nyereséget pedig visszaforgathatják a közösséget szolgáló fejlesztésekre is. Ehhez olyan üzleti modell kell, amely vonzó érték ajánlatot kínál a közösség tagjai számára – hangsúlyozzák a természetvédők. Az MTVSZ ezért javasolja egy olyan használatarányos hálózati tarifarendszer bevezetését is, amely a rendszerhasználati díjakon keresztül a helyben termelt megújuló energia helyben történő megosztására ösztönöz.
Magyarország az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) finanszírozásából több 100 milliárd forinttal kívánja támogatni a lakossági és közösségi napelemes áramtermelést a beruházások közvetlen támogatásával, illetve a villamosenergia hálózat fejlesztése révén. Fontos, hogy ezeket a pénzeket költséghatékonyan, a közösségi, társadalmi, környezeti célokat szem előtt tartva használjuk fel. Mivel a társasházakban lakóknak nincs lehetősége arra, hogy saját áramszámlájukat háztartásonként csökkentsék a tetőre elhelyezett napelemek segítségével, további eszközökkel kellene ösztönözni a társasházi naperőművek elterjedését, amelyek a kollektív energetikai önellátást tesznek lehetővé az ott lakók számára. Az MTVSZ szerint ezt segítené a vonatkozó szabályozási tesztkörnyezet kialakítása is, valamint a közösségi részvétel erősítése a támogató keretek, a szabályozás és a támogatási rendszer kidolgozásában. Az állam mindezt egy olyan nonprofit közösségi energiaügynökség létrehozásával is segíteni tudná, amely az energiaközösségek létrehozását, működtetését, finanszírozását és fejlesztését támogatja információs anyagokkal, képzésekkel, személyre szabott tanácsadással.
(Borítókép: MTVA/Bizományosi: Váli Miklós)