Nyolcszorosára nőtt a jüan iránti kereslet: veszélyben a dollár dominanciája

A világ jegybankjai egyre többet fektetnek be a kínai fizetőeszközbe. Ezt támasztja alá az UBS Asset Management – amely 30 vezető jegybankot kérdezett meg – éves tartalékkezelői felmérése is, amely szerint a központi bankok mintegy 85 százaléka fektet be vagy veszi fontolóra a jüanba való befektetést, ami az egy évvel ezelőtti felmérést alapul véve egy 81 százalékos növekedést jelent.

A jüan egyre népszerűbb

A jegybankok devizamenedzserei a tartalékok átlagosan 5,8 százalékát tervezik jüanban tartani az elkövetkező 10 évben. Ha ezt az arányt összevetjük azzal a 2,9 százalékos globális jüantartalék-szinttel, amit az IMF június végén közölt, akkor ez egy meredek növekedésként értelmezhető. 

Az IMF is meghatározza, hogy hivatalosan mit tekint tartalékdevizának, és ezekből bizonyos súlyozással fenntartja az SDR néven ismert számlavezetési egységet, aminek az IMF hitelezési gyakorlatában van jelentősége. A jüant 2016-ban vette fel az IMF az SDR kosarába, amiben még a dollár, az euró, a japán jen és az angol font kap helyet. 2016 október 1-től viszont az IMF felvette a kosárba a kínai renminbit (RMB), amely így ötödik devizaként került be az SDR-kosárba. Ez a bővítés tükrözte a globális gazdasági folyamatok vonatkozásában mutatott fejlődést.

Az új összetételű kosár tartalmazta az új összegeket is, amelyek az új időszakban meghatározták a kosár értékét. Így az RMB, mint a kosárban szereplő ötödik valuta, szabadon használható fizetőeszköz. A döntés értelmében a kosárban az egyes valuták súlya a következőképpen oszlik meg: 41,73 százalék amerikai dollár, 30,93 százalék euró, 10,92 százalék kínai jüan, 8,33 százalék japán jen, 8,09 százalék font. A kosár bővítése egy történelmi lépés volt a nemzetközi monetáris rendszer számára, hiszen mióta létezett az euró azóta először került új valuta a korsárba. Az RMN bevonása egyfajta elismerése is volt a kínai monetáris, deviza és pénzügyi rendszer reformjának, valamint a pénzügyi piacok liberalizálásának és infrastruktúrájának fejlesztésének. Ezek folytatásával pedig szerettek volna megteremteni egy szilárdabb nemzetközi pénzügyi rendszert, ami támogatja Kína és a világgazdaság növekedését.

Ezzel párhuzamosan az Amerikai Egyesült Államokban 2022 júniusát tekintve a dollár-befektetések átlagos részesedése 63 százalékra esett vissza, ami az előző év azonos időszakához képest jelentős – 69 százalékos – csökkenés.

Ezeknek a tendenciáknak a felerősödése értelmezhető a háborúra adott válaszként is, hiszen egyre inkább tűnik úgy, hogy a globális világrend Amerika-központú mítosza kezd megdőlni és sokkal inkább beszélhetünk többpólusú világról, ahol több erőközpont van. Oroszország ukrajnai inváziójára adott szankciós válaszok több országot arra késztettek, hogy eltávolodjanak a dollártól, hiszen így csökkenteni tudták az amerikai Egyesült Államoknak való diplomáciai és gazdasági kitettségüket.

Csökken a dollár iránti bizalom

A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy a dollárba vetett bizalom csökkenése már a háború kirobbanása előtt is megfigyelhető volt. A Federal Reserve a pandémiára mintegy válaszként elképesztő mértékű pénznyomtatásba kezdett. Ez a dollárt leértékelte és részben ez az oka a most tapasztalható drasztikus áremelkedésnek is. De mivel a dollár a világ tartalékvalutájának funkcióját tölti be egy globálisan beépített kereslet mutatkozik a dollár iránt, ami pedig a temérdek kinyomtatott pénzt segít felszívni. Erre az jelenthetne veszélyt, ha ez a globálisan beépített kereslet csökkenne. Azaz, ha például több ország úgy döntene, hogy nem akar olyan valutát tartani, amely naponta veszít az értékéből. Az Amerikai Egyesült Államok az invázió megindítása után több orosz bankot és az orosz jegybankot is kiiktatta a SWIFT rendszeréből.

Mivel a dollár jelenti világ tartalékvalutáját, így a SWIFT megkönnyíti a nemzetközi dollár rendszer működését és ez a kettő együttesen – a dollár és a SWIFT – szolgáltat óriási dominanciát az Amerikai Egyesült Államoknak más országokkal szemben. Ide kapcsolva a Federal Reserve befagyasztotta Oroszország dollár tartalékait, ami azt jelentette lényegében, hogy az ország dollár vagyona az Amerikai Egyesült Államok számára értéktelenné vált, így felhasználni se tudja őket. 

Ennek azonban meglehetnek a súlyos következményei. Ugyanakkor jelenleg a dollár továbbra is erős pozícióban van, amit mutat, hogy a közelmúltban jelentősen erősödött a világ többi valutájához képest. Ez azonban a jelenlegi nemzetközi környezetben tapasztalható feszültségekkel együtt gyorsan változhat. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a múltban nem volt példa arra, hogy a háborúban álló felek megszakítsák az egymásnak járó adósságok kifizetését.

Orosz válasz

Oroszország válasza sem maradt el a SWIFT-ből való kizárásra: a jüan felé fordultak. Az oroszok elkezdtek kínai jüant vásárolni, hogy az amerikai dollártól és az eurótól diverzifikálják a készleteiket. Az orosz pénzügyminisztérium célja eközben a devizaintervenciók újraindítása az oroszbarát nemzetek valutáinak felhasználásával. Az orosz jegybank május 20-án oldotta fel a devizavásárlásra vonatkozó korlátozásokat, hogy a nyugati szankciók pénzügyi szektorra gyakorolt hatását korlátozza. A devizavásárlásra vonatkozó korlátozások feloldása óta a jüan iránti kereslet mintegy nyolcszorosára nőtt.

De más valuták iránt is nőtt az orosz kereslet: a svájci frank és az angol font iránt két és félszeresére. Ezzel szemben, az egykor népszerű valuták, mint a dollár és az euró veszítettek vonzerejükből a devizapiacon. A kínai jüan iránt azért nőtt meg vásárlási kedv ilyen mértékben, mert stabilitást és viszonylag alacsony volatilitást mutatott az elmúlt pár évben, emellett pedig a deviza megtakarítások diverzifikálásának fő eszköze is lehet a jövőben. 

Igen élénk az orosz érdeklődés tehát a jüan iránt, amit az is jelez, hogy a rubel-jüan kereskedelmi forgalom rekordszintű 44,3 milliárd rubelt ért el. Az orosz pénzügyminisztérium ezzel párhuzamosan elkötelezett a rubel növekedésének megfékezése iránt, ezért akarják újraindítani a devizavásárlást az oroszbarát államok valutáinak felhasználásával.

A moszkvai tőzsde eredetileg 2013-ban indította el a rubel-jüan kereskedést és áprilisban már 25 milliárd rubelt ért el a napi kereskedési volumen. Piaci beavatkozásokon keresztül az orosz hatóságok leállították a devizavásárlást, hogy megvédjék a rubelt a külső sokkoktól és enyhítse a valutára nehezedő nyomást. A rubel az utóbbi időszakban rendkívül megerősödött, helyreállt, sőt az elmúlt hetekben hét éves csúcsra kapaszkodott fel.

A háború és a nyugati szankciók ellenére cáfolhatatlan tény, hogy az idei évben a rubel a világ legjobban teljesítő valutája annak ellenére is, hogy 20 százalékot esett a dollárral szemben. Az esés annak volt köszönhető, hogy a tisztviselők aggodalmukat fejezték ki a rubel túlzott erőssége miatt, ami így csökkenti Oroszország számára a nyersanyagok és egyéb dollárban és euróban árazott áruk, árucikkek exportjából származó bevételeit. Több vezető közgazdász szerint a rubel árfolyamszintje optimálisan nagyjából 70-80 dollár környékén lenne.

A SWIFT-ből való kizárással kapcsolatban Kína saját fejlesztésű renminbiben denominált határokon átívelő fizetési rendszere, a Cips okozhat egy kis pikantériát. A Cips érdeke szerepet tölthet majd be az oroszok SWIFT-ből való kizárását követően. Kína eredetileg ezt a rendszerét azzal a céllal fejlesztette ki, hogy az Amerikai Egyesült Államok által ellenőrzött rendszerektől való függőségét képes legyen csökkenteni. A Cips igaz, hogy továbbra is kisebb, mint a SWIFT, ugyanakkor azok az orosz bankok, amelyek távoztak a SWIFT-ből növekedési lehetőséget biztosítanak a Cips-nek.

Borítókép: MTI/ EPA/ Jerome Favre