Borítékolható, hogy a hazai inflációs mutató rövidesen óriási lesz. Nem kevésbé nehéz előrejelezni a „szakértők” reakcióit. Ám az infláció várható megugrása mégis remek hír a magyaroknak.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Fogjátok már fel – kiabálta Tamás, vadul gesztikulálva –, brutális lesz az infláció; az egész árstop egy nagy bukta nekünk. Két gondolat hasított belém, miközben igyekeztem sportfröccsömet kiszámíthatatlanul csapkodó karjai elől biztos távolságba menekíteni. Egyrészt megvan a következő írásom témája. Másrészt Tamás abszolút nem érti a közgazdaságtant.
Indulatosan érvelő ismerősöm alaptézise az volt, hogy amint kivezeti a kormány az árstoppokat, abban a pillanatban drámai mértékben fog megemelkedni a magyar inflációs mutató. Ez pedig Magyarország minden lakosának fájni fog.
Abban tökéletesen igaza van Tamásnak, hogy az árstoppokat egyszer meg fogják szüntetni. Eleve ideiglenes jelleggel lettek bevezetve, és bár júniusban a kormány meghosszabbította a határidejüket, az továbbra is véges. Az élelmiszerárstop és a benzinárstop is október elsejéig marad velünk a jelenlegi szabályozás szerint.
Még abban sem téved Tamás, hogy az árstoppok kivezetése egyszeri inflációs ugrással jár. Bár a múlt héten még amellett kardoskodott, hogy az eladók más termékek árába már beépítették az árstop miatti veszteségüket, azaz a fogyasztók semmit nem nyertek a fix árakkal. Ez persze tökéletesen ellentmondott mostani érvének, hiszen ha az üzletek máshova beépítették volna a költségnövekedésüket, akkor az árstop kivezetése esetén nem kellene növelniük az árat. Így a korábbi érve nyilván hamis volt. Azonban a mostaninak azt a részét el tudom fogadni, hogy az árstop kivezetése inflációs ugrást okoz.
Az 1. ábra azt mutatja, hogy hogyan változott volna hónapról hónapra a 95-ös benzin ára, ha nem lett volna rajta a tavaly november 15-én bevezetett árstop, hanem az európai árakkal párhuzamosan alakult volna eddig az értéke, valamint hogyan változott volna az ára akkor, ha egészen mostanáig árstop van rajta, azonban az árstoppot ma kivezetnék. A mostani kivezetést azért kell feltételeznünk, hogy annak hatásait valós számokkal elemezni tudjuk.
Mint az ábráról leolvasható, az uniós benzinár jelentősen megnőtt a vizsgált időszakban. Csak májusban 15 százalékot emelkedtek az autósok költségei, márciusban 11 százalékot, de legalább 2 százalék volt a drágulás mértéke novemberben, januárban és júniusban is.
Az árstop tavaly novemberben 5 százalékkal csökkentette a benzin árát, majd fixen tartotta egészen a példa szerinti fiktív júliusi kivezetésig. Ekkor viszont egyetlen hónapban fog megjelenni minden addigi áremelkedés, így az elképzelt kivezetés hónapjában valóban hatalmasat ugrana az ár. A 43 százalékos árnövekedés azért ilyen óriási, mert egyetlen hónap alatt kell azt az árváltozást meglépni, amit a többi ország hónapról hónapra tapasztalt meg.
Amiben Tamás tévedett, és ami közgazdasági járatlanságát mutatja az az, hogy ez a magas infláció rossz hír és bukta nekünk. Hiszen ez a magas infláció annak a következménye, hogy eddig alacsonyan tartottuk az árakat, és csak az időszak végén tértünk át a piaci árazásra.
Ahogyan a 2. ábra mutatja, az árstoppal folyamatosan jobban jártak a magyar sofőrök, egészen a példában használt fiktív kivezetésig. Az árstop rendszere tehát magában hordozza az infláció megugrását, ám ennek fogyasztóként örülnünk kell.
A 3. ábra mutatja egy havonta 100 litert tankoló magyar állampolgár benzinárstop miatti megtakarításait. Ahogyan látható, az első hónapokban is többezer forint marad meg a családi kasszában, március óta pedig már a tízezer forintot is átlépte a spórolás mértéke, az utolsó két hónapban pedig már húszezer forint környékén volt ez.
Csak július végéig összesen több mint 77 ezer forintot takarított meg a példában szereplő autós. Átlagosan 17 százalékkal vásárolta olcsóbban a benzint, mint azt az árstop hiányában tette volna.
A fentieket összefoglalva elmondhatjuk, hogy Tamásnak nincsen igaza. A benzinárstop nem kedvezőtlen számunkra. Az inflációs hatásokat valóban koncentrálja. Az árstoppok kivezetésekor számíthatunk a magyar inflációs mutatók megugrására. Ez azonban egyenes következménye annak, hogy a hatályuk alatt a piaci árnál olcsóbban vásároltunk.
Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Elemzők szerint áprilisban akár 4 százalék alá is süllyedhetett az infláció, főként az élelmiszer- és üzemanyagárak csökkenésének, valamint kormányzati beavatkozásoknak köszönhetően.
A Faktum tényellenőrző portál legutóbbi összeállításában körbejárta a bennfentes kereskedelmet mint bűncselekményt. Valamint megvizsgálták, hogy elkövetésekor milyen közérdek sérül, különösen ha egy politikus a gyanúsított vagy elkövető.
A román fizetőeszköz, a lej egyetlen nap alatt többet gyengült, mint előtte négy év alatt.
Tekintsék meg elemzésünket a Mandiner YouTube-csatornáján!
A V4-es országok közül egyedül Lengyelország tudott megelőzni minket.
VOKS 2025, Magyarország a veszélyek korában, Kollár Kinga kijelentései, Magyar Péter „bennfentes kereskedelmi botránya” – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Horn Gábor és Sebestyén Géza.
Az új pápa üdvözlő beszédét főként olaszul, részben spanyolul mondta el.
Történészként leginkább azt gondolom, hogy nagyon remélem, hogy meg fogja írni az emlékiratait.
