Az unió által Magyarország ellen indított jogállamisági eljárásnak csupán egy része érinti a közbeszerzéseket, de a forráselvonás jelentősen befolyásolhatja a magyarországi beruházásokat, így a közbeszerzéseket is. Az Európai Bizottság saját statisztikájának is ellentmondó állításokat fogalmaz meg a jelentésében a közbeszerzésekre vonatkozóan – hívja fel a figyelmet Kovács László, aki elmondta: a brüsszeli döntéshozók érdemi válaszra sem méltatják a magyar hatóságot.
Magyarországon 100 százalékos a közbeszerzések átláthatósága, mégis jogállamisági eljárás indult hazánk ellen. Ez hogyan alakulhat így?
Az Európai Bizottság 2021-ben fogadott el egy különálló rendeletet, amely az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételekről szól. E rendelet szerint, ha az Európai Bizottság a jogállami alapelvek megsértését észleli, akkor különböző szankciókat alkalmazhat a tagállamokkal szemben. Megjegyzem, a közbeszerzéseken felül más területeket is vizsgált a Bizottság Magyarország esetében (többek között a médiapluralizmust és a bíróságok függetlenségét), azonban ezekről alapvetően mi is a sajtóból szereztünk tudomást. A Közbeszerzési Hatóság ugyanis nem a Kormány irányítása alá tartozó, hanem független, az Országgyűlésnek alárendelt szakmai szervezet, így nem része a fejlesztéspolitikai intézményrendszernek sem. Ennél fogva az EU által kiadott jelentést sem kapja meg hivatalosan a Bizottságtól. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy nem nekünk kell megvívni az EU-s forrásokért folytatott küzdelmet Brüsszellel. Természetesen a közbeszerzések érintettsége okán mi is érdekeltek vagyunk a folyamatban, és szeretnénk ezt a küzdelmet támogatni, többek között a közbeszerzésekkel kapcsolatos valós információk nyilvánosságra hozatalával.
Az Európai Bizottság valóban kifogásolta a magyar közbeszerzések átláthatóságát, annak ellenére, hogy még a saját – az úgynevezett Belső Piaci Eredménytáblában közölt – statisztikák szerint is 100 százalékos az átláthatóság Magyarországon. A Közbeszerzési Hatóság határozott álláspontja, hogy alaptalan a kritika, mivel minden közbeszerzés esetében biztosított a nyilvánosság,
Érthetetlen, hogy míg az Európai Bizottság közbeszerzésekkel foglalkozó szervezeti egységei szerint teljes az átláthatóság, addig a jogállamisággal foglalkozó szakértői szerint nem. Az eljárások megindításakor, a kiírások módosításakor, az eljárás lezárásakor, vagy a közbeszerzési szerződések módosításakor közzétett hirdetményekben minden fontos információ megtalálható, ami az adott közbeszerzésre vonatkozik, hiszen ezt írják elő a jogszabályok. A hirdetmények nemcsak az Európai Unió Hivatalos Lapjában, hanem emellett a Közbeszerzési Hatóság hivatalos lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben is megjelennek, amely elérhető a honlapunkról. Ráadásul ezek a dokumentumok Európában egyedülálló módon, a Hatóság mobilalkalmazásának segítségével is megtekinthetők.
Tehát a jogállamisági eljárás igazából csak egy politikai támadás Magyarország ellen?
Minden szakmai szempontot figyelembe véve, a támadásnak szakmai alapja nincs, az állítások szakmai alapon tételesen cáfolhatók a közbeszerzések terén. Az Európai Bizottság az átláthatóságot, az egyajánlatos közbeszerzések magas arányát és a vagyonkezelői alapítványok közbeszerzések alóli állítólagos mentesülését kifogásolja.
Ahogy azt már korábban elmondtam, az átláthatóság esetében a saját statisztikai adatainak mond ellent az Európai Bizottság, az egyajánlatos közbeszerzések aránya pedig a Bizottság módszertana szerint nemcsak Magyarországon, hanem 19 másik tagállamban is magas, sőt több országban rosszabb is az arány, mint nálunk. A vagyonkezelő alapítványok esetében pedig helytelen az Európai Bizottság azon álláspontja, hogy ezek a szervezetek mentesek a közbeszerzések alól: ezek a szervezetek főszabály szerint ugyanúgy közbeszerzésre kötelezettek, mint más állami vagyonból működő, közérdekű tevékenységet végző szervezetek.
A közbeszerzések szempontjából milyen következményekkel jár, hogy az EU elindította Magyarország ellen a jogállamisági eljárást?
Elsőként a Bizottság tájékoztatja a vizsgálat eredményeiről a tagállamot, amellyel egy hosszabb levelezési folyamat veszi kezdetét. Ennek végén az uniós rendelet értelmében végső soron akár pénzügyi szankciókkal is zárulhat az eljárás, felfüggeszthetik például a kifizetéseket, vagy megtilthatják az új kötelezettségvállalásokat.
Meddig húzódhatnak el a tárgyalások?
A válaszokkal és viszontválaszokkal akár hónapokig is el lehet húzni a döntést.
Mekkora mértékű forráselvonás forog kockán?
A tárgyalások lefolytatása a Kormány hatásköre, de nyilvánvalóan
Egy korábbi háttérbeszélgetésen mondta el, hogy torz statisztikai adatokkal dolgozik az Európai Bizottság. Ez pontosan mit jelent?
Egyrészt fontos hangsúlyozni, hogy a közbeszerzési jogot európai uniós irányelvek szabályozzák, melyeket minden tagállamnak át kell ültetnie a saját nemzeti jogába. Ezek a szabályok azonban kizárólag az uniós értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkoznak, így az Európai Bizottság is csak ezeket vizsgálja, és ennek mentén készíti a statisztikáit, míg a nemzeti – azaz nem uniós – eljárásrendben lefolytatott, uniós értékhatár alatti értékű közbeszerzések adatait figyelmen kívül hagyja.
Másrészt az úgynevezett eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményeket, amelyek a közbeszerzésekre vonatkozó összes olyan adatot tartalmazzák, amelyből a közbeszerzésekre vonatkozó statisztikát lehet készíteni, egyes tagállamok nem teszik közzé teljes körűen. Így
A Közbeszerzési Hatóság ezt a problémát már több alkalommal jelezte a Bizottságnak, de érdemi választ egyelőre nem kaptunk.
Hogyan oszlanak meg az egyes szintek?
Az uniós mintegy 35, míg a nemzeti eljárásrendbe tartozó közbeszerzések nagyjából 65 százalékát teszik ki az összes eljárásnak. Ez az egyajánlatos közbeszerzések szempontjából kiemelten fontos. Többek között azért torzak így az adatok, mert az Európai Bizottság az összes közbeszerzésnek csupán 35 százalékát vizsgálja, és az egyajánlatos közbeszerzések általában ezekhez a magasabb értékű – és nyilvánvalóan bonyolultabb – projektekhez kapcsolódnak.
Az európai uniós statisztikákból – mint említettem – kimutatható, hogy a tagállami adatszolgáltatások nem tökéletesek. Minden tagállamnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tennie a hirdetményeket azon közbeszerzések esetén, amelyek meghaladják az uniós határértéket. Ugyancsak közzé kell tenni az eredményről szóló tájékoztatókat. Az adatok alapján azonban jelentős eltérés van az elindított közbeszerzési eljárások és az azokat lezáró hirdetmények száma között egyes tagállamok esetében. Ha nincs meg az eljárás végén közzéteendő eredményről szóló tájékoztató, akkor abból nem lehet hiteles statisztikát készíteni. Például Belgiumban 100 eljárásra 80 eredményről szóló tájékoztató jut. Amíg nem azonos módon vannak feltöltve az adatok, és egyes tagállamok nem tesznek közzé minden információt, addig az adatok torzak maradnak. Ezzel a technikával
Minden esetben a piaci verseny ellen vannak az egyajánlatos közbeszerzések?
Alapvetés, hogy minél több ajánlat érkezik, annál nagyobb a piaci verseny is, azonban léteznek olyan közbeszerzések, ahol a piac jellegéből fakadóan kevesebb a gazdasági szereplő. Az egészségügyi szektorban például kiemelkedően magas az egyajánlatos közbeszerzések aránya, de ezt például Ausztria esetében piaci sajátosságnak tudta be az Európai Bizottság.
Az átláthatóság kárán szépítik az adataikat egyes tagállamok? Tudna erre néhány példát mondani?
Az Európai Bizottság legfrissebb, 2020-as adatai szerint
Csehországban 95 százalék. Ahogy már korábban említettem, Belgiumban az eredményről szóló tájékoztatók 20 százaléka eltűnt az adatszolgáltatásból, ez Magyarországon nem fordulhat elő.
Nincs egy egységes módszertan a statisztikák elkészítésénél?
Az egyes tagállamok módszertana sokkal korábban alakult ki, mint a közös uniós gyakorlat. Magyarországon 25 éve a fő irányvonal tekintetében változatlan módszertannal készítjük a statisztikáinkat, többek között az egyajánlattevős eljárásokra vonatkozó statisztikát. A miénkhez hasonló gyakorlatot alkalmaz egyébként többek között Hollandia is. 2004-ben, Magyarország uniós csatlakozásával aztán emellé „csatlakozott” az Európai Bizottság saját módszertana, amellyel értékeli a tagállamok közbeszerzési adatait. A magunk részéről javasoltuk, hogy az Európai Bizottság a saját számításai mellett vegye figyelembe a tagállami módszertannal elkészített statisztikákat is, lévén több más tagállam is, amely eltérő módszert használ, de ezt nem fogadták el.
Az ötven milliós határ más országoknál is ugyanaz?
Csak az uniós értékhatár rögzített egységesen, ez alatt a tagállamok hatásköre a nemzeti értékhatárok meghatározása. Magyarországon például 50 millió forint alatti építési beruházás esetén már nem kell közbeszerzést lefolytatni. Árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén ez az értékhatár 15 millió forint.
Az értékhatár alatti beszerzések átláthatóságát vitatta a Portfólió szakértője. Egyetért a kritikával?
Az ilyen – közbeszerzési értékhatár alatti értékű – eljárásokra nem vonatkoznak a közbeszerzési szabályok, azonban törvény írja elő, hogy bizonyos – jellemzően a közbeszerzési törvény hatálya alá is tartozó – szervezeteknek minden 5 millió forintot meghaladó szerződésük fontosabb adatait nyilvánosságra kell hozniuk, a közbeszerzési szerződések pedig közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek így a rendszerszintű, átláthatóságra vonatkozó kritikák nem állják meg a helyüket. A közbeszerzések esetében továbbá a hirdetményeket, a megkötött szerződések teljesítését és a szerződések módosítását pedig folyamatosan ellenőrizzük.
A Portfólióban megjelent cikkében az előbb említett szakértő kritizálta az ellenőrzéseket is. Szerinte a jelenlegi közbeszerzési jogsértések következményei nem kellőképpen szigorúak és legtöbb esetben csak az ajánlatkérőt érintik. Ezzel egyetért? Szigorítani kéne az ellenőrzéseken?
A tavalyi adatok alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság rekordösszegű – több mint 1,1 milliárd forint – bírságot szabott ki közbeszerzési jogsértések miatt. 2021-ben összesen 123 jogorvoslati eljárást indítottunk 132 szervezet – ajánlattevők és ajánlatkérők – ellen. Szigorítani természetesen mindig lehet, mi is arra tökeszünk, hogy minél több szabálytalanságot érjünk tetten. Az ajánlattevőket jellemzően akkor vizsgáljuk egyébként, ha a szerződéskötést követően észlelünk szabálytalanságot, így korlátozott a vizsgálandó terület. Probléma lehet például a jelentős, indokolatlan összegű áremelések miatti szerződésmódosítás, indokolatlan teljesítési határidő hosszabbítás vagy a nem megfelelő alvállalkozói bejelentés. Megjegyzendő, hogy a gazdasági szereplők közötti esetleges összejátszás vizsgálata más hatóságok, alapvetően a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik.
Milyen esetekben szoktak vizsgálatot indítani?
Hirdetményellenőrzés keretében a közbeszerzési eljárásokat megindító, illetve az eljárás során közzéteendő hirdetményeket folyamatosan vizsgáljuk, itt nincs mérlegelési lehetőség, és ha ennek során valamilyen jogellenes tartalmú hirdetményre bukkanunk, akkor a Hatóságnak meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket. Ez legtöbbször akkor fordul elő, amikor úgy tűnik, hogy a kiírás versenykorlátozó, vagy részrehajló. Például
A közbeszerzési szerződések teljesítésének ellenőrzése esetében pedig folyamatosan figyeljük az eljárásokat, és a gyanús esetek bekerülnek a következő évi ellenőrzési tervbe, amikor is átfogó vizsgálat alá vetjük az adott eljárást és szerződés teljesítését is. A jövőre nézve – mint azt a korábban ezzel összefügésben kiadott közleményünkben jeleztük – az egyajánlatos eljárások átfogó ellenőrzésre számíthatnak a Közbeszerzési Hatóság részéről.
Milyen hatással lehet a jelenlegi gazdasági helyzet a közbeszerzésekre?
2021-ben nagyon magas volt a lefolytatott közbeszerzések értéke, ebben megtorpanást várunk a világpiaci helyzet és az orosz-ukrán háború miatt, de bízunk abban, hogy az EU-s források megérkeznek, és ez némileg stabilizálhatja a helyzetet.
(Borítókép: MTVA/Bizományosi: Balaton József)
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Időben fékeztünk: azért lassult le a gazdaság, mert ezúttal még a szakadék előtt sikerült megfogni. Oláh Dániel írása.
Újra keresztülhúzták Magyar Péter számításait.
Vitalij Klicsko szerint ez a támadás volt az eddigi legfájdalmasabb, be is mutatták a pusztítás következményeit – mutatjuk a legolvasottabb pénteki híreinket.
Magyarország számos ágon lesz az új szabadkereskedelmi megállapodás nyertese – és a részletek az agrárkatasztrófát sem támasztják alá, sőt. Kohán Mátyás írása.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
Vasárnap országszerte viharos széllel, hófúvással és kemény fagyokkal kell számolni.
Az Európai Unió egyetlen fővárosában sem olcsóbbak a rezsidíjak, mint Budapesten. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország mind az áram, mind a gáz területén élen végzett tavaly decemberben.
