Mekkora mértékű forráselvonás forog kockán?
A tárgyalások lefolytatása a Kormány hatásköre, de nyilvánvalóan
több milliárd euró a tét.
Egy korábbi háttérbeszélgetésen mondta el, hogy torz statisztikai adatokkal dolgozik az Európai Bizottság. Ez pontosan mit jelent?
Egyrészt fontos hangsúlyozni, hogy a közbeszerzési jogot európai uniós irányelvek szabályozzák, melyeket minden tagállamnak át kell ültetnie a saját nemzeti jogába. Ezek a szabályok azonban kizárólag az uniós értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkoznak, így az Európai Bizottság is csak ezeket vizsgálja, és ennek mentén készíti a statisztikáit, míg a nemzeti – azaz nem uniós – eljárásrendben lefolytatott, uniós értékhatár alatti értékű közbeszerzések adatait figyelmen kívül hagyja.
Másrészt az úgynevezett eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményeket, amelyek a közbeszerzésekre vonatkozó összes olyan adatot tartalmazzák, amelyből a közbeszerzésekre vonatkozó statisztikát lehet készíteni, egyes tagállamok nem teszik közzé teljes körűen. Így
a Bizottság adatbázisa hiányos, és nem biztosítja a tagállami adatok és eredmények objektív összehasonlíthatóságát.
A Közbeszerzési Hatóság ezt a problémát már több alkalommal jelezte a Bizottságnak, de érdemi választ egyelőre nem kaptunk.
Hogyan oszlanak meg az egyes szintek?
Az uniós mintegy 35, míg a nemzeti eljárásrendbe tartozó közbeszerzések nagyjából 65 százalékát teszik ki az összes eljárásnak. Ez az egyajánlatos közbeszerzések szempontjából kiemelten fontos. Többek között azért torzak így az adatok, mert az Európai Bizottság az összes közbeszerzésnek csupán 35 százalékát vizsgálja, és az egyajánlatos közbeszerzések általában ezekhez a magasabb értékű – és nyilvánvalóan bonyolultabb – projektekhez kapcsolódnak.
Az európai uniós statisztikákból – mint említettem – kimutatható, hogy a tagállami adatszolgáltatások nem tökéletesek. Minden tagállamnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tennie a hirdetményeket azon közbeszerzések esetén, amelyek meghaladják az uniós határértéket. Ugyancsak közzé kell tenni az eredményről szóló tájékoztatókat. Az adatok alapján azonban jelentős eltérés van az elindított közbeszerzési eljárások és az azokat lezáró hirdetmények száma között egyes tagállamok esetében. Ha nincs meg az eljárás végén közzéteendő eredményről szóló tájékoztató, akkor abból nem lehet hiteles statisztikát készíteni. Például Belgiumban 100 eljárásra 80 eredményről szóló tájékoztató jut. Amíg nem azonos módon vannak feltöltve az adatok, és egyes tagállamok nem tesznek közzé minden információt, addig az adatok torzak maradnak. Ezzel a technikával
egyes tagállamok jelentősen kozmetikázhatják például az egyajánlatos közbeszerzések arányát.