Ma pénteken írják alá azt a nemzetközi megállapodást, amely alapján újraindulhatna az ukrán fekete-tengeri kikötőkből az orosz invázió óta blokkolt gabonaexport. Ez a remények szerint enyhítheti a globális élelmiszerválság miatti aggodalmakat. Recep Tayyip Erdogan török elnök és Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is részt vesz az aláíráson, orosz részről Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter érkezett Isztambulba.
A megállapodás aláírását Tayyip Erdogan török elnök hivatala jelentette be csütörtök este.
Emiatt csütörtökön jelentősen visszaesett a búza világpiaci ára, és pénteken is folytatta a csökkenést. Az európai határidős piacon a búza ára tonnánként 18 euróval, 333 euróra esett a pénteki kereskedés kezdetén. A chicagói határidős búza 3,5%-ot esett pénteken, míg a kukorica 1,1%-kal csökkent.
Mintegy 20 millió tonna gabona maradt az ukrán silókban, és több tucat hajó rekedt a harcok miatt Odesszában. A háború megakadályozta a tengeri kereskedelmet, amely nagy részben Afrika és a Közel-Kelet országaiba irányult.
Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa közleményében kijelentette, hogy „reménykednek, bár reálisak az ukrán mezőgazdasági export újranyitásának kilátásaival kapcsolatban. Az orosz blokád felszámolásának sikere természetesen nemcsak attól függ, hogy Oroszország beleegyezik-e a megállapodásba, hanem attól is, hogy Oroszország ténylegesen végrehajtja-e azt”.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete és Törökország két hónapja dolgozik azon, hogy megkössék a megállapodást, Ukrajna fekete-tengeri gabonaexportjának újraindításáról, valamint az orosz gabona- és műtrágyaszállítások megkönnyítéséről. Ankara közölte, hogy a múlt héten általános megállapodás született az ENSZ által javasolt tervről.
Az már csak amolyan szépségtapasz, hogy Mihail Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója közölte: Ukrajna nem ír alá semmilyen dokumentumot Oroszországgal az ukrán gabonaexportról szóló megállapodás részeként. Kifejtette, hogy a megállapodás mai ünnepélyes aláírása során Ukrajna megállapodásokat ír alá Törökországgal és az ENSZ-szel, ezzel felelősséget vállalva a velük szemben fennálló kötelezettségek teljesítéséért. Oroszország pedig tükörszerződést ír alá Törökországgal és az ENSZ-szel, de nem lesz orosz-ukrán dokumentum.
A megállapodás szerint Isztambulban az exportszállítmányok koordinációs központját hoznák létre. A TASZSZ közleménye szerint a „Fekete-tengeri kezdeményezés” címet viselő végleges dokumentum az ENSZ égisze alatt működő koordinációs központ létrehozására, az ukrán kikötők aknamentesítésére, a kikötők ki- és bejáratainál végzett közös ellenőrzésekre, valamint az exportbiztonság biztosítására irányuló erőfeszítésekre terjed ki.
Egyik vitás pont, hogy Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ képviselőinek is el kell dönteniük, hogy ki vizsgálhatja majd meg a hajókat – különösen azt, hogy ne hordjanak maguknál fegyvert. Ukrajna nem akarja, hogy orosz hajók belépjenek felségvizeire, ezért várhatóan Ankara fogja elvégezni az ellenőrzést.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban jelezte, hogy Moszkva kész akadálytalanul átengedni az ukrán gabonát szállító hajókat, de előbb Kijevnek meg kell tisztítania kikötőit az aknáktól. Az orosz elnök július 19-én Teheránban kijelentette, hogy Moszkva kész megkönnyíteni az ukrán gabonaexportot, amennyiben feloldják az orosz élelmiszerexportra vonatkozó korlátozásokat.
Múlt héten diplomaták még csak azt mondták, hogy a terv az ukrán gabonahajók be- és kivezetését tartalmazza az elaknásított kikötői vizeken keresztül. A múlt héten viszont az Egyesült Államok már azzal próbálta megkönnyíteni az orosz élelmiszer- és műtrágyaexportot, hogy
Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője is elmondta nyilatkozatában, hogy az uniós országok a globális élelmezésbiztonság biztosítása érdekében enyhíteni kívánnak egyes korábbi szankciókon is, és meg akarják teremteni a gabonafélék és műtrágyák akadálytalan exportjának feltételeit.
Az orosz lapok véleménye szerint ezzel a megállapodással Ukrajna legalább 5 milliárd dollár bevételre tehet szert a gabonaeladásokból, az Orosz Föderáció pedig ismét bemutathatja jelentőségét a nemzetközi színtéren.
„Kezdetben úgy gondoltuk, hogy a konszenzus elérésének esélye alacsony” – mondta a Kommerszant által megszólított egyik szakértő, aki szerint Ukrajna legalább 5 milliárd dollárt kereshetne a felhalmozott gabona és olaj eladásával, az azonban számára egyáltalán nem világos, hogy a Kreml mit kapna érte.
Megjegyezte azt is, hogy a gabona aratása még csak most kezdődik, és most még mindig a tavalyi aratás maradékáról beszélünk. Az új termés Ukrajnában is viszonylag jónak ígérkezik a háborús időkhöz képest.
Ha nem kezdik el aktívan exportálni a gabonát Ukrajnából, az le fogja nyomni az országon belüli árakat, és keményen sújtja majd az ukrán gazdákat. A szárazföldi és dunai gabonaexportra tett kísérletek pedig semmiképpen sem tudják pótolni a Mikolajivi és Odesszai területen lévő kikötők munkáját.
Egy ukrán politológus viszont azt vetette fel, hogy a megállapodás aláírása Moszkvának hasznára válhat. „Az elszigetelt áttörés látszata”, vagyis maga az a tény, hogy tárgyalásokat folytatnak az orosz hatóságokkal. Természetesen Moszkva motivációját az is erősítette, hogy az isztambuli tárgyalásokat újabb csatornaként tudták használni az orosz mezőgazdasági termékek exportjára vonatkozó informális korlátozások megszüntetésére.
A COVID-19 világjárvány, majd az abból való kilábalás, amely komoly gondokat okozott az ellátási láncokban, és ami általános áremelkedéseket hozott, mind negatívan hatott a szegény országok gazdaságára. Az ellátási láncok negatív hatását ezekben a szegény országokban még fokozták a különböző konfliktusok, természeti katasztrófák vagy a klímaváltozás következményei. Mindezt pedig az ukrajnai konfliktus tovább súlyosbította.
A fent felsorolt elemek mind hozzájárultak az árak emelkedéséhez, az európai tőzsdei ár a két évvel ezelőtti 200 euró/t alatti értékről a háború kitöréséig 430 euróig emelkedett.
Márpedig közülük többüknél a lakosság élelmezéséhez szükséges gabona nagyobb részét csak exportból tudták megoldani.
Azért azt is el kell mondani, hogy a márciusi árak kicsit túlhajtottak voltak, amit az is bizonyít, hogy júliusra a piacok lefele korrigáltak, mintegy 25-30 százalékkal olcsóbbá vált a gabona. A márciusi időszakban, illetve még azelőtt, az országok jelentős készletfelhalmozásba fogtak. Köztük is élen járt Kína, illetve Oroszország is exporttilalmat vezetett be, igaz, neki a szankciók óta amúgy is gond lett volna a szállítás megszervezése. Tulajdonképp
Az élelemezés-biztonság másik aggodalomra adó tényezője volt a műtrágya árainak viharos emelkedése, illetve ebben az esetben is több ország exporttilalmat vezetett be. A műtrágya hiánya, illetve magas ára miatt feltételezték, hogy a gazdák majd kevesebbet használnak belőle, ami globálisan a termések csökkenéséhez vezet. A gabona viszonylag magas ára viszont úgy tűnt kifedi majd a műtrágyák és egyéb inputok többletköltségeit.
Természetesen ez mind papíron működik csak, amibe bármikor bele tud szólni az időjárás, például egy aszályos idő formájában. Ahogy a ma aláírt megállapodás is csak egy papír, és minden attól függ, hogy a felek mennyit fognak belőle betartani.
A visszatérő elnök megakadályozná az iráni atomfegyver előállítását, kiszabadítaná az izraeli túszokat és lezárná az orosz–ukrán háborút, nem úgy, ahogy azt Zelenszkijék szeretnék. És ez még nem minden...
A nemzetközi közvetítők mindent megtesznek, mégis patthelyzet alakult ki – van kiút a szomszédunkban zajló háborúból? S mi lehet Orbán Viktor szerepe mindebben? Nagyelemzés szakértővel!
„Ez azt jelenti, hogy teret nyert a régóta hangoztatott álláspontunk” – fogalmazott Szijjártó Péter.
Izrael és Törökország is kihasználta Biden béna kacsa elnökségét, de most jön a feketeleves. Sayfo Omar írása.
A török elnök nem akármilyen ígéretet tett.
A szíriai események mindent megváltoztattak.
Az amerikai üzleti szféra gyorsan reagál a politikai nyomás változásaira.
Eddig őt tartották a demokraták legesélyesebb 2028-as jelöltjének.
