Nagyon lassú az áttérés az ázsiai gépekre.
Az orosz lízingcégeknek csak részben sikerült megbirkózniuk a lízingcikkek piaci hiányával, mivel még csak kezdenek átállni a kínai beszállítókra. Az átállás főképp a technológiailag kevésbé fejlett és tömegpiaci szegmensekben volt sikeres.
Az ázsiai márkákat azonban az orosz fogyasztók sem ismerik jól, gyakran még képviseleti irodáik sincsenek az Orosz Föderációban, és a szankciók politikai nyomására az ázsiai cégek is figyelnek.
Oroszország ukrajnai katonai akciójának megkezdése óta eltelt hónapokban nem sikerült megoldani a lízingtárgyak hiányának problémáját a piacon. A Kommerszant szerint csak részben sikerült pótolni a kiesett európai beszállítókat a használt berendezések értékesítésével. A SberLeasingnél például a használt gépek értékesítése az év első felében 300%-kal nőtt.
Viszont az Oroszországgal való együttműködést megtagadó beszállítók lecserélése eddig nem túl hatékony. Az egyik lízingtársaság vezetője úgy nyilatkozott, hogy
az év első felében szinte az összes Oroszországban képviselt ázsiai márkával sikerült együttműködést kialakítaniuk, de ajánlatuk nem tudja teljes mértékben pótolni az európai gépek iránti keresletet.
Különösen igaz ez a taxis szegmensre, ahol népszerűek voltak az európai szedánok, viszont a kínai gyártóknak erre nincs alternatívájuk, így a taxiflották körében a kereslet összességében csökkent.
A haszongépjárművek esetében jobb a helyzet. Az Autostat elemző ügynökség szerint a kínai teherautók értékesítése 2022 márciusától májusig 44 százalékkal nőtt az első két hónaphoz képest. Mindazonáltal a nyerges vontatók szegmensében a „nagy európai hetes” (Volvo, Scania, MAN, Mercedes-Benz, DAF, Iveco, Renault) technikáját csak részben tudják felváltani a kínai márkák.
Az orosz vállalatoknak a konténerszállítások szegmensében is keletre kell orientálódniuk. A nemzetközi konténerszállítók Oroszországból valói távozása miatt hiány van konténerekből, egyes becslések szerint 70-300 ezer darab. Az orosz piac számos szereplője ma már közvetlenül a kínai gyártóktól vásárol konténereket, akik képesek nagy mennyiségben és rövid idő alatt legyártani azokat, ezt a folyamatot a dollár árfolyama is segíti.
A kínai gépek térnyerésére különböző becslések léteznek. Az Europlan szerint
az ázsiai márkák ma már a teljes tranzakciós volumen mintegy harmadát teszik ki.
A Business Solutions and Technologies (DRT, korábban Deloitte & Touche) szerényebb becslést ad: szegmenstől és modelltől függően az ázsiai berendezések aránya 15-20 százalék lehet.
A Sovcombank szerint az új kínai gépek értékesítési aránya az autóipari és a speciális gépek szegmensében eléri a 30-40 százalékot. Vélhetően a kínaiak az európai technológia hiányát legfájdalommentesebben az építőipari berendezések, az útépítés és a mezőgazdasági gépek szegmensében tudják pótolni.
Ugyanakkor
a „keleti irány” fejlődését több minden akadályozza.
Szükség van a márkák modellkínálatának bővítésére, vonzó árpolitika kialakítására, a kínai márkák nagyobb népszerűsítésére, valamint a vállalati értékesítés fejlesztésére. Emellett még a korábban Ázsiából szállított lízingtárgyak esetében is meghosszabbodott a gépek és a berendezések vámkezelésének ideje. Az is időbe telik, amíg a járművek megkapják a megfelelőségi tanúsítványt az Oroszországba irányuló tömeges importhoz. Ráadásul a kínai autógyártók túlnyomó többségének nincs külön pénzügyi vagy lízingcége.
Ennek eredményeképpen az ázsiai gépek növekvő részesedése nem ellensúlyozza a lízingpiaci értékesítés általános csökkenését. Az ügyletek száma csökken, miközben a piacon lévő lízingcégek száma változatlan marad, így az egyes ügyfelekért folyó verseny egyre nagyobb, és ennek megfelelően csökkennek az árrések is.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
22 milliárd dollár lehet a tét.
A berlini egyeztetéseket időhúzásnak tartják Moszkvában.
Nemcsak a Fekete-tengeren aktívok az ukránok.
Magyar Péterék még mindig tagadják, pedig egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy brutális megszorítócsomaggal készülnek a választásra. Az európai Unió elitjének megfelelő adóemelés minden magyar ember életét megnehezítené. Az önét is, bárkire tervez szavazni jövőre.
Így finanszíroznák Ukrajnát: az egyik az uniós költségvetésen keresztüli finanszírozás, annak terhére történő hitelfelvétellel, a másik lehetőség az úgynevezett jóvátételi hitel.
