A Nyugat-Balkáni régió országai közül az élelmiszerek és az alkoholmentes italok árai Szerbiában voltak a legmagasabbak, legalábbis az Eurostat 2021-es évre vonatkozó adatai alapján. Az elemzésből persze az is kiderül:az élelmiszerek és italok 15 százalékkal olcsóbbak az európai átlagnál, de drágábbak, mint a többi, EU-tagjelölt nyugat-balkáni országban.
A Köztársasági Statisztikai Intézet (Republički zavod za statistiku) legutóbb közzétett adatai alapján idén májusban 16,8 százalékkal többet kellett fizetni a kenyérért, mint a múlt év májusában, a húsért pedig 21,3 százalékkal. A gyümölcs egy év leforgása alatt 9,7 százalékkal lett drágább, míg a zöldségféle 15 százalékkal.
2021 decembere óta a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal növekedtek. A legnagyobb drágulás a személyszállításban figyelhető meg, ahol csupán az áprilisi árakhoz képest májusban 2,5 százalékos drágulást jegyeztek. Azóta azonban az üzemanyag ára folyamatosan emelkedik, így májustól július elejével bezárólag mintegy 15-20 százalékkal kell többet fizetni az üzemanyagért, ami a szállítás költségeit, legyen szó személyi vagy teherszállításról, csak növelte.
Az Eurostat adatai alapján, nem csak az élelmiszerek és szolgáltatások ára alakult a legkedvezőtlenebbül Szerbiában a régió többi országaihoz képest, hanem az elektronikai eszközökért is itt kell a legtöbbet fizetni a régióban, csak Izlandon és Norvégiában magasabbak az árak. Amíg az Európai Unió statisztikai hivatala arról számol be, hogy
az alkohol és a dohány ára Szerbiában az uniós átlag 68,5 százaléka, a ruházati cikkek és lábbelik ára pedig a 93 százaléka volt 2021-ben,
addig az országos statisztikai hivatal szerint az év eleje óta májusig az alkoholos italok ára 5,7 százalékkal nőtt, a dohányáruért pedig a múlt év decemberétől májusig 4,3 százalékkal kellett többet fizetni. A dohányáru júliusban is megdrágult, mégpedig a jövedéki adó emelése miatt (79,75-ről 81,25 dinárra, azaz 0,68 euróra emelték azt), és ettől a hónaptól 10 dinárral drágább a cigaretta is Szerbiában.
Milan Prostran agrárgazdasági elemző a biznis.rs hírportálnak elmondta:
az élelmiszerárak globálisan 30 százalékkal emelkedtek.
Szavai szerint a viszonyítási adat valószínűleg évről évre alacsonyabb. Először is azért, mert az állam az árak egy részét ellenőrzés alatt tartja. Másrészt pedig, az EU-ban a gazdálkodók nagyon magas támogatásokat kapnak, így játszhatnak az árakkal és versenyképesek lehetnek. Vagyis az alacsonyabb ármegszabással teret nyithatnak maguknak a piacok felé, magasabb jövedelmet és a nagyobb tőkeforgalmat megvalósítva.
Hozzátette: az uniós országok jelentősen nagyobb összeget fordítanak a mezőgazdaságra, hiszen amíg az EU költségvetés 33 százaléka a mezőgazdaságé, addig Szerbia a büdzsé csupán 4 százalékát fordítja erre az ágazatra.
Kihangsúlyozta, a járvány előtt világszerte, de Szerbiában különösen alacsony volt a búza, a kukorica, a napraforgó, a szója és a cukorrépa ára. A kukorica akkor 15 dinárba került, most pedig 37 dinár kilója. A búza 18 dinár volt, jelenleg 43 dinárt adnak kilogrammjáért, miközben a termelők 45-50 dináros árat szeretnének. Ennek fényében az agrárgazdasági szakértő szerint a drágulásra nem kell okvetlenül negatívan tekinteni.
Prostran ugyanakkor kiemelte, hogy az állam csak a disznócomb árát fagyasztotta be, viszont a jobb minőségű húsok jelentősen megdrágultak. Ennek az lett a következménye, hogy miután a polgárok vásárlóereje alacsony, nincs miből megvenniük. Megjegyezte, Szerbia szerencsére agrárország, így van elegendő élelmiszere. A fogyasztók pedig a pénzügyi helyzetüknek megfelelően étkeznek: vagy kevesebb húst fogyasztanak, vagy olcsóbb fajtát vesznek, és a minőségi sajtok sem kerülnek sok esetben az asztalra.
Előre tekintve az agrárgazdasági elemző hozzátette,
ugyan Szerbiának nem lesz gondja az élelmiszerhiánnyal, de sajnos a válság elhúzódhat még legalább öt évig.
És erre nem csak Szerbiában kell felkészülni, hanem az egész a világon.
A szerb kormány új rendelettel korlátozta az alapélelmiszereket, így a liszt, a napraforgóolaj, a sertéscomb, a kristálycukor és a tartósított tej árát. A napokban kiadott közlemény szerint a T-400-as és T-500-as liszt 1–5 kilogrammos csomagolásban, a literes napraforgóolaj, valamint a sertéscomb ára nem haladhatja meg a 2021. november 15-én megszabott árat. A 2,8 százalékos zsírtartalmú, tartósított tej literje maximum 113,99 dinárba, a kristálycukor kilója pedig – bármilyen kiszerelésben – 96,99 dinárba kerülhet.
A déli szomszédságban ugyanakkor módosították az alapvető mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelét korlátozó korábbi határozatot, vagyis ezek után havi szinten fogják meghatározni, hogy mennyi kiskereskedelmi csomagolású napraforgóolaj exportálható. Így akarják biztosítani a hazai szükségleteket, másrészt pedig így realizálni tudják a megkötött kiviteli szerződéseket is.
Ahogy ez az árkorlátozás, úgy a kőolajszármazékokra vonatkozó árkorlátozás is július 31-éig marad érvényben.
A szerb kormány esetleges hiány bekövetkezését elkerülve,
ideiglenesen betiltotta az EN 590 eurodízel kivitelét.
Mivel emelkednek az előállítási költségek, valamint a kormány szükségét látta, hogy ily módon is megvédje az ország makrogazdasági stabilitását és a lakosság életszínvonalát megtartsa, átmenetileg (július 31-ig) 20 százalékkal csökkentette a kőolajszármazékokra, azaz az ólmozott és ólommentes benzinre, valamint a gázolajra kivetett jövedéki adót.
Rendelet született a gáz árának ideiglenes korlátozásáról is. Ezt a döntést a szerb kormány azzal magyarázta, hogy a nemzetközi földgázpiacon kaotikus a helyzet, és egész Európában megemelkedett a földgáz ára, ezért a gázellátásért felelős vállalatok kénytelenek a 2021 novemberében megszabott ár többszöröséért importálni a gázt. A kormány ezzel a rendeletével szavatolta a különbözet megtérítését is.
A Srbijagas gázszolgáltató közvállalat azonban már bejelentette: augusztus 1-jével átlagosan 9 százalékkal emeli a földgáz árát.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
Az ENSZ lépése boríthatja a Balkánt.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Pénteken őrizetbe vették az ukrán mezőgazdasági minisztert, akit szervezett bűnözéssel vádolnak.
Két gól, két gólpassz.
