Az élelmiszerválság még öt évig is eltarthat

A Köztársasági Statisztikai Intézet (Republički zavod za statistiku) legutóbb közzétett adatai alapján idén májusban 16,8 százalékkal többet kellett fizetni a kenyérért, mint a múlt év májusában, a húsért pedig 21,3 százalékkal. A gyümölcs egy év leforgása alatt 9,7 százalékkal lett drágább, míg a zöldségféle 15 százalékkal.

2021 decembere óta a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal növekedtek. A legnagyobb drágulás a személyszállításban figyelhető meg, ahol csupán az áprilisi árakhoz képest májusban 2,5 százalékos drágulást jegyeztek. Azóta azonban az üzemanyag ára folyamatosan emelkedik, így májustól július elejével bezárólag mintegy 15-20 százalékkal  kell többet fizetni az üzemanyagért, ami a szállítás költségeit, legyen szó személyi vagy teherszállításról, csak növelte.

Az európai polgárnak olcsó, a szerbnek drága

Az Eurostat adatai alapján, nem csak az élelmiszerek és szolgáltatások ára alakult a legkedvezőtlenebbül Szerbiában a régió többi országaihoz képest, hanem az elektronikai eszközökért is itt kell a legtöbbet fizetni a régióban, csak Izlandon és Norvégiában magasabbak az árak. Amíg az Európai Unió statisztikai hivatala arról számol be, hogy

addig az országos statisztikai hivatal szerint az év eleje óta májusig az alkoholos italok ára 5,7 százalékkal nőtt, a dohányáruért pedig a múlt év decemberétől májusig 4,3 százalékkal kellett többet fizetni. A dohányáru júliusban is megdrágult, mégpedig a jövedéki adó emelése miatt (79,75-ről 81,25 dinárra, azaz 0,68 euróra emelték azt), és ettől a hónaptól 10 dinárral drágább a cigaretta is Szerbiában.

Az élelmiszerválság akár öt évre is elhúzódhat

Milan Prostran agrárgazdasági elemző a biznis.rs hírportálnak elmondta:

Szavai szerint a viszonyítási adat valószínűleg évről évre alacsonyabb. Először is azért, mert az állam az árak egy részét ellenőrzés alatt tartja. Másrészt pedig, az EU-ban a gazdálkodók nagyon magas támogatásokat kapnak, így játszhatnak az árakkal és versenyképesek lehetnek. Vagyis az alacsonyabb ármegszabással teret nyithatnak maguknak a piacok felé, magasabb jövedelmet és a nagyobb tőkeforgalmat megvalósítva.

Hozzátette: az uniós országok jelentősen nagyobb összeget fordítanak a mezőgazdaságra, hiszen amíg az EU költségvetés 33 százaléka a mezőgazdaságé, addig Szerbia a büdzsé csupán 4 százalékát fordítja erre az ágazatra.

Kihangsúlyozta, a járvány előtt világszerte, de Szerbiában különösen alacsony volt a búza, a kukorica, a napraforgó, a szója és a cukorrépa ára. A kukorica akkor 15 dinárba került, most pedig 37 dinár kilója. A búza 18 dinár volt, jelenleg 43 dinárt adnak kilogrammjáért, miközben a termelők 45-50 dináros árat szeretnének. Ennek fényében az agrárgazdasági szakértő szerint a drágulásra nem kell okvetlenül negatívan tekinteni.

Prostran ugyanakkor kiemelte, hogy az állam csak a disznócomb árát fagyasztotta be, viszont a jobb minőségű húsok jelentősen megdrágultak. Ennek az lett a következménye, hogy miután a polgárok vásárlóereje alacsony, nincs miből megvenniük. Megjegyezte, Szerbia szerencsére agrárország, így van elegendő élelmiszere. A fogyasztók pedig a pénzügyi helyzetüknek megfelelően étkeznek: vagy kevesebb húst fogyasztanak, vagy olcsóbb fajtát vesznek, és a minőségi sajtok sem kerülnek sok esetben az asztalra.

Előre tekintve az agrárgazdasági elemző hozzátette,

És erre nem csak Szerbiában kell felkészülni, hanem az egész a világon.

Szerb árkorlátozás az élelmiszereknél

A szerb kormány új rendelettel korlátozta az alapélelmiszereket, így a liszt, a napraforgóolaj, a sertéscomb, a kristálycukor és a tartósított tej árát. A napokban kiadott közlemény szerint a T-400-as és T-500-as liszt 1–5 kilogrammos csomagolásban, a literes napraforgóolaj, valamint a sertéscomb ára nem haladhatja meg a 2021. november 15-én megszabott árat. A 2,8 százalékos zsírtartalmú, tartósított tej literje maximum 113,99 dinárba, a kristálycukor kilója pedig – bármilyen kiszerelésben – 96,99 dinárba kerülhet.

A déli szomszédságban ugyanakkor módosították az alapvető mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelét korlátozó korábbi határozatot, vagyis ezek után havi szinten fogják meghatározni, hogy mennyi kiskereskedelmi csomagolású napraforgóolaj exportálható. Így akarják biztosítani a hazai szükségleteket, másrészt pedig így realizálni tudják a megkötött kiviteli szerződéseket is.

Adócsökkentés az üzemanyagoknál

A szerb kormány esetleges hiány bekövetkezését elkerülve,

Mivel emelkednek az előállítási költségek, valamint a kormány szükségét látta, hogy ily módon is megvédje az ország makrogazdasági stabilitását és a lakosság életszínvonalát megtartsa, átmenetileg (július 31-ig) 20 százalékkal csökkentette a kőolajszármazékokra, azaz az ólmozott és ólommentes benzinre, valamint a gázolajra kivetett jövedéki adót.

Rendelet született a gáz árának ideiglenes korlátozásáról is. Ezt a döntést a szerb kormány azzal magyarázta, hogy a nemzetközi földgázpiacon kaotikus a helyzet, és egész Európában megemelkedett a földgáz ára, ezért a gázellátásért felelős vállalatok kénytelenek a 2021 novemberében megszabott ár többszöröséért importálni a gázt. A kormány ezzel a rendeletével szavatolta a különbözet megtérítését is.

A Srbijagas gázszolgáltató közvállalat azonban már bejelentette: augusztus 1-jével átlagosan 9 százalékkal emeli a földgáz árát.