Hozzátette: az uniós országok jelentősen nagyobb összeget fordítanak a mezőgazdaságra, hiszen amíg az EU költségvetés 33 százaléka a mezőgazdaságé, addig Szerbia a büdzsé csupán 4 százalékát fordítja erre az ágazatra.
Kihangsúlyozta, a járvány előtt világszerte, de Szerbiában különösen alacsony volt a búza, a kukorica, a napraforgó, a szója és a cukorrépa ára. A kukorica akkor 15 dinárba került, most pedig 37 dinár kilója. A búza 18 dinár volt, jelenleg 43 dinárt adnak kilogrammjáért, miközben a termelők 45-50 dináros árat szeretnének. Ennek fényében az agrárgazdasági szakértő szerint a drágulásra nem kell okvetlenül negatívan tekinteni.
Prostran ugyanakkor kiemelte, hogy az állam csak a disznócomb árát fagyasztotta be, viszont a jobb minőségű húsok jelentősen megdrágultak. Ennek az lett a következménye, hogy miután a polgárok vásárlóereje alacsony, nincs miből megvenniük. Megjegyezte, Szerbia szerencsére agrárország, így van elegendő élelmiszere. A fogyasztók pedig a pénzügyi helyzetüknek megfelelően étkeznek: vagy kevesebb húst fogyasztanak, vagy olcsóbb fajtát vesznek, és a minőségi sajtok sem kerülnek sok esetben az asztalra.
Előre tekintve az agrárgazdasági elemző hozzátette,
ugyan Szerbiának nem lesz gondja az élelmiszerhiánnyal, de sajnos a válság elhúzódhat még legalább öt évig.