Az ukrajnai háború és az ellátási lánc problémái ellenére, az Ifo gazdaságkutató előrejelzése szerint a kelet-német államok gazdasága 2022-ben tisztességes növekedésnek örvendhetnek – különösen az egyik iparág növekszik.
Az Ifo Intézet szerint Kelet-Németország gazdasága idén várhatóan 2,9 százalékkal nő, ami gyorsabb, mint a Szövetségi Köztársaság egészének 2,5 százalékos növekedése. Ha télen még sikerülne elkerülni a földgázhiányt, akkor 2023-ban 3,5 százalékkal emelkedne a gazdasági teljesítmény keleten – közölték a gazdaságkutatók.
Az idei évet a szolgáltatók koronavírus-válság utáni talpra állása jellemzi. Ezért magas, részben kétszámjegyű növekedés várható a vendéglátó- és idegenforgalmi ágazatban. „Ebből különösen Berlin és a kelet-németországi turisztikai régiók fognak profitálni” – mondta Joachim Ragnitz, az Ifo Intézet drezdai kirendeltségének gazdasági szakértője.
Ragnitz azt is feltételezi, hogy a gazdasági tevékenység jelenlegi terhei ismét gyengülni fognak a további előrejelzési időszakban. Az infláció a következő hónapokban valószínűleg ismét csökkenni fog, az Európai Központi Bank által bejelentett kamatemelések miatt is. A magas energiaárak is csökkenni fognak az előrejelzési időszakban, mivel Európa egyre inkább függetlenedik az orosz energiaellátástól. Ismét feloldották a korona miatti hosszadalmas sanghaji zárlatot, hogy a jövőben a Kínából származó köztes áruk beszerzése is normalizálódjon. E feltételezések alapján az iparnak jövőre ismét erőteljesen növekednie kell, amiből különösen Szászország profitál. A gazdasági helyzet normalizálódása a szolgáltató szektorokban várható.
A nehéz kezdeti helyzet ellenére a munkaerőpiac tovább élénkülhet, elsősorban a vendéglátásban és a turizmusban várható új munkaerő. A növekvő munkaerőhiány miatt, még a minimálbér jelentős emelése sem lesz komoly negatív hatással a munkaerő-keresletre. A kelet-német területek ezért idén 1,2 százalékos (Szászország: 0,7 százalékos) növekedésre számíthatnak a foglalkoztatottak számában. Jövőre viszont már csak 0,6 százalékos lesz a növekedés (Szászország: 0,3 százalék), azért is, mert munkaerőhiány van.
Az ukrajnai háború miatti magas energiaárak és a globális ellátási láncok folyamatos zavarai azonban negatívan hatottak a gazdaság olyan alágazataira, mint az ipar és az építőipar, és lassították a GDP növekedését.
Az Ifo Intézet június közepén fejezte be gazdasági előrejelzését.
Azóta azonban jelentősen megnőttek a további gazdasági fejlődést fenyegető kockázatok
– különösen az Oroszországból érkező gázszállítások visszafogása miatt. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a következő fűtési időszak végén, 2023 tavaszán az ipar gázellátását is racionalizálni kell majd. Ez a termelés erőteljes visszaeséséhez vezetne, ami aztán a gazdaság más ágazataira is átgyűrűzne. Ezeknek a hatásoknak a számszerűsítése azonban mai szemmel nézve aligha lehetséges.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A német kancellár az EU-csúcs után otthon is komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
