A Makronóm által kérdezett adószakértők nem látják valós lehetőségnek a kata eltörlését, de valószínűsíthető, hogy a jövőben mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk a kisadózóknak.
Parragh László néhány hete kijelentette, hogy 2023 januárjától léphet életbe az új kata. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke nem árult el részleteket a több mint 400 ezer vállalkozást érintő adónem változtatásáról. Parragh azzal érvelt, hogy azért van szükség a változásra, mert sok visszaélést tapasztalnak. A Makronóm által megkérdezett adószakértő, Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna elmondta, hogy ő
„Egyelőre még nincs semmilyen konkrét információnk a változásokra, a médiának tett kijelentésekkel a kormány inkább csak ki akarja deríteni, hogy mi a szakma véleménye” – mondta el az Adónavigátor adószakértője.
Varga Mihály pénzügyminiszter a közelmúltban elmondta: az egyeztetések még tartanak, de
Nagy Attila, a vállalatirányítási rendszerfejlesztéssel foglalkozó Számadó Kft. tulajdonosa is a változás mellett van, de a megszüntetést nem látja lehetőségnek, mivel ez ellentmondana annak a közösségi szintű elvárásnak, hogy csökkenjenek az adózók adminisztrációs terhei. „Sokféle módosítási javaslat, találgatás látott napvilágot, melyek szerint az adónem legfőbb előnye – az egyszerűsége – veszne el. Szakmailag éppen ezért nem gondoljuk támogathatónak azokat a javaslatokat, amelyek által az adózás komplexebbé, bonyolultabbá válna a jelenleginél” – mondta el a Makronómnak Harkai István, a Minősített Könyvelők Egyesületének (MINKE) elnöke.
„A katát semmi esetre sem indokolt megszüntetni, hiszen egy kedvező és alacsony adminisztrációjú, tömegesen alkalmazott adózási megoldás, stabil bevételt biztosítva a költségvetésnek, amely hozzájárult a gazdaság fehéredéséhez is. Vállalkozások százezrei használják és biztosítják az átlátható közteherviselést ebben a formában” – mondta el Perlusz László, a Válllakozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, aki szerint a kata megszüntetése felélénkítené a fekete gazdaságot.
A költségvetési tervezetben az indokok nem szerepelnek, de az jól látszik, hogy a katából várt állami bevétel 4,22 százalékkal csökkeni fog 2023-ban, míg a személyi jövedelemadóból várt összeg 30 százalékkal nagyobb, mint idén. Ez a változás azt sugallhatja, hogy sokan térnek majd át a katából a tételes személyi jövedelemadó vagy az átalányadó alá. Előbbi a szakértők szerint leginkább a mellékállásban és kisebb bevétel mellett működő vállalkozásoknak jelenthet valós alternatívát.
Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke elmondta, hogy a kata már megalakításakor sem volt megfelelően szabályozott, mivel eleinte abban sem voltak biztosak a döntéshozók, hogy a katás számlákat egyáltalán befogadhatják-e a vállalkozások vagy sem. Ezt végül lehetővé tették, de adóalap növelő tételkent sem kerültek büntetőágra a katás számlák, így
Perlusz László és Ruszin Zsolt egyetért abban, hogy a rejtett foglalkoztatás valamilyen formában mindaddig fennmarad, amíg a foglalkoztatás közterhei magasak. A VOSZ elnöke szerint az adóék és ezzel az élőmunka-terhek további csökkentése jelenthet tehát megoldást arra, hogy se a munkaadók, sem a munkavállalók ne keressenek más megoldásokat a foglalkoztatással szemben.
A Makronóm által megkérdezett szakértők egyöntetűen azt javasolják, hogy meg kell emelni a kata havi díjának összegét, mert az az adónem 2013-as bevezetése óta változatlan, miközben a minimálbérek a duplájára nőttek. Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna elmondta, hogy négy éve várja az emelést, ami azóta se történt meg. Az Adónavigátor adószakértője szerint ahhoz, hogy az ellátási alap is megfelelő legyen, ahhoz
„Belátható, hogy a biztosítottság szintje nem finanszírozható a jelenlegi kata díjakkal, ezért az emelés mindenképpen egy szükséges rossz a vállalkozók szemszögéből. Annak mértéke és a jövőbeni nyugdíjakra mért hatása még nem tudható, bízunk benne, hogy a jogalkotónak sikerül az optimális megoldást megtalálnia” – mondta el Nagy Attila a Makronómnak.
Parragh László egy korábbi interjújában ugyanakkor azt is javasolta, hogy a kata bevételi határát a jelenlegi 12 millió forintról 18 millióra forintra kellene megemelni. A Makronóm által megkérdezett szakértők között ebben a témában már nincs teljes egyetértés. Nagy Attila, a Számadó Kft. tulajdonosa szerint a tételes adó és a bevételi értékhatár emelése egyensúlyhelyzetet teremthet és szükséges is lehet a kisadózók versenyképességének fenntartása végett folyamatosan emelkedő árak mellett. Böröczkyné Verebély Zsuzsanna és Perlusz László szerint jelenleg nem a bevételi értékhatár emelése a kritikus, de ha ez megtörténik, akkor az alanyi adómentességet (áfa-mentesség) is fel kell emelni legalább a bevételi értékhatár szintjére, mert különben nagyon nehéz helyzetbe kerülnének azok a vállalkozások, akikre eredetileg ki lett találva a kata. „Az alanyi adómentesség nagyon nagy könnyebbséget jelent, sőt sok esetben az egyetlen lehetőség az árversenyben a nagyokkal szemben, különösen a többnyire magánszemélyeknek szolgáltató katás vállalkozóknak” – nyilatkozta Nagy Attila. Ruszin Zsolt ennél drasztikusabb emelést javasol áfa-ügyben. A szakértő szerint inkább az Egyesült Királyság példáját kell követni, ahol 83 ezer font az alanyi adómentesség értékhatára, aminek következtében a kicsik közel sem kerülnek a forgalmi adózáshoz.
A megkérdezett adószakértők nem neveznék – Parragh Lászlóval ellentétben – visszaélésnek azt, hogy az adózók élnek a törvények adta lehetőségekkel. Abban azonban Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna és Nagy Attila is egyetért, hogy
A szakértők szerint a 2021 január elsején bevezetett 3 milliós határ jelentősen csökkentette a katások, így a rejtett foglalkoztatások számát is, de továbbra is több kiskapu maradt a rendszerben – hívja fel a figyelmet a Számadó Kft. tulajdonosa. A MINKE korábbi – 3 millió határ bevezetése előtt készített – felmérése azt mutatja, hogy a katás adózóknak csak 8 százaléka élt vissza valamilyen formában a rendszerrel. A szervezet elnöke úgy véli, hogy ez az arány tovább csökkent a 2021-es módosítás nyomán.
mert számos olyan foglalkozás van, amelynél a havi 250 ezer forintos számla egy megrendelő felé életszerűtlenül alacsony (miközben például az átlagbér ennek kétszerese) rengeteg szakma képviselője (jelenlegi katások) számára. Perlusz László, Harkai István, Nagy Attila és Ruszin Zsolt is azt sürgeti, hogy a NAV az online számlázó rendszer adatainak segítségével végezzen ellenőrzéseket. Javaslatuk szerint inkább, ha visszaélést tapasztalnak, akkor azt a néhány esetet derítsék fel, és őket, ne pedig a többszázezres KATA-s vállalkozói közösséget „büntessék”kollektívan.
(Borítókép: MTI/Balogh Zoltán, MTI/Kovács Attila)
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
A tavalyi összesítést magasan az Egyesült Államok vezeti, amely 3,2 ezermilliárd dollárért vásárolt magának termékeket szerte a világból. Érdemes lesz figyelni, hogy a beígért Trump-vámok után miként alakul majd a tabella.
Javuló tendenciát lát a magyar gazdaságban az egyik legrangosabb hitelminősítő intézet.
„Messziről is látható gazdasági növekedés várható jövőre Magyarországon” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
