Fájdalmasan kevés szabadalom születik Magyarországon, pedig Pintz György szabadalmi ügyvivő szerint nem veszett ki a kreativitás Kandó Kálmán és Jedlik Ányos hazájából. A magyar cégek jelentős része azonban külföldi érdekeltségű, így a fejlesztéseikből hazánk nem profitál. Ha mégis születik egy újdonság, az gyakran nem kap elegendő védelmet, és az élelmesebb nyugati versenytársak lecsapnak rá. Az elavult hivatali szervezetre is ráférne a ráncfelvarrás.
A Makronóm nemrég összegyűjtötte, kik nyújtották be a legtöbb szabadalmat a tavalyi évben. Vezet az IBM, szorosan nyomában van a Samsung, a listáról összességében elmondható, hogy a pályát a techcégek uralják. Itthon is elmozdultunk ebbe az irányba?
Igen, Magyarországon is jól látható ez az eltolódás. Korábban a gyógyszeripari és vegyipari cégek vitték a prímet, és bár ma sem lehet leírni őket, tény, hogy átadták a vezetést az IT-cégeknek.
Visszatérve a világranglistára, a legjobb eredményt felmutató huszonöt cég között meglepően kevés kínai céget találunk. Mégsem megy úgy az innováció a Mennyei Sárkány birodalmában, ahogy azt szeretnék?
Valójában nemzeti szinten a kínaiak már átvették a vezetést a világban, igen, az Egyesült Államokat is maguk mögé utasították először a nemzeti, majd nemrég a nemzetközi szabadalmak terén is. Ez nem jelenti azt, hogy már nem másolják a nyugati találmányokat,
és ez egy olyan változás, amire érdemes odafigyelni, akár követendő példa is lehetne.
Hogyan tudtak ilyen rövid idő alatt ekkora változást elérni?
Úgy, hogy ma már rengeteg az állami ösztönző, például a nemzeti szabadalmak esetében költségeket vállalnak át a bejelentőtől, és a cégeket is elkezdték abba az irányba terelni, hogy minél több szabadalmat mutassanak fel, és ez meg is érje nekik.
Magyar céget nem találunk a top 25-ben. Mennyire vagyunk messze az élbolytól?
Jelentős a távolság, tavaly összesen 446 hazai szabadalmi bejelentés született (miközben a céges listavezető, az IBM egyedül bejelentett 8540, a második helyezett Samsung 8517, a harmadik LG pedig 4388 szabadalmat - a szerk.). Tudományos berkekben sem jobb a helyzet, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei az elmúlt öt évben összesen öt szabadalmi bejelentéssel jelentkeztek, ezek közül is mindössze egyet bírált el eddig a szabadalmi hivatal. A Bay Zoltán Nemzeti Alkalmazott Kutatóintézet-Hálózat csupán egy érvénytelennek ítélt szabadalmi bejelentést tud felmutatni, az ELTE hármat, a Műszaki Egyetem kettőt.
A Huszadik Század elejének pezsgő tudományos életéhez viszonyítva ez borzasztóan kevés. Kandó Kálmán és Jedlik Ányos hazájában miért nem születik több szabadalom? Odalett a híres magyar találékonyság?
Éppen ellenkezőleg, én továbbra is a magyarokat tartom régiós viszonylatban a legkreatívabbnak. De ha megnézzük, a hazai cégek jelentős része külföldi tulajdonban vagy érdekeltségben működik, így hiába vannak náluk jelentős fejlesztések, még
Három évvel ezelőtt adott interjút a Makronómnak, akkor azt mondta: a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala túlságosan szőrszálhasogató, bürokratikus hozzáállása az, ami nem szimpatikus a magyar feltalálók számára. Javult azóta a helyzet?
Sajnos nem. Egyrészt továbbra is drága egy jól elkészített szabadalmi bejelentés, másrészt a hatósági munkában inkább visszalépés történt javulás helyett. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában meglehetősen korszerűtlen szemlélet uralkodik, részben emiatt is születik kevés bejelentés. Ez egy ördögi kör, mivel így a szabadalmi bírálóknak több idejük van egy-egy ügyre, mint más országokban ezt a munkakört betöltőknek, amit jelenleg szőrszálhasogatásra fecsérelnek el, noha ezt a tudáskincset lehetne a nemzeti innováció támogatására is fordítani. Főleg úgy, hogy a kukacoskodásnak nem sok értelme van, mivel viszonylag kevés a későbbi szabadalmi jogvita. Hatalmas probléma az általános információhiány is, és eddig nem lehetett látni azt a szakértelmet a vezetőség részéről, amire szükség lenne e problémák orvoslásához.
Az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak az volt a deklarált célja, hogy támogassa a magyar fejlesztéseket. Miért nem hozott ez a törekvés komolyabb eredményeket?
A kormányzati lépésekben ott volt a jó szándék, ugyanakkor az innovációvédelemnek, a szabadalmak területének nem volt dedikált minisztériumi felelőse. A minisztérium részéről államtitkári szinteken foglalkoztak ezzel, de akik ezt a feladatot kapták, nem rendelkeztek ehhez a szükséges végzettséggel, ráadásul rengeteg egyéb munkájuk is volt, ezért
Pedig eközben a nemzeti szabadalmi bejelentések száma világszerte nőtt, jelenleg tízmillió főre átlagosan 3500 szabadalmi bejelentés jut, Afrikát is beleértve. Már nyolc éve meghúztuk a vészharangot, abban az évben 619 szabadalmat jegyeztek be Magyarországon, ami ötvenéves mélypontot jelentett. 2021-ben pedig ez a szám már csak 446 volt.
Mennyit tartana reálisnak egy tökéletesen működő rendszerben?
Ennek a számnak a duplája mindenképp reális lenne, ami a magyar gazdaságot is erősítené. A K+F ráfordítások ugyanis csak akkor tudnak megtérülni, ha megvalósul a megfelelő innovációvédelem.
Gyakran vannak példák az ilyen kvázi ötletlopásokra?
Biztos vagyok benne, hogy igen, noha ezek az esetek nemhogy a sajtóban nem jelennek meg, de gyakran maga a fejlesztő sem értesül róla. Nincsenek statisztikáink sem, de feltételezhetően gyakran előfordul, mivel ezek a fejlesztések nincsenek jól levédve. Éppen ezért bármilyen furcsán is hangzik, a bitorlók ezzel még csak bűncselekményt sem követnek el. Ha gyenge a védelem, a szabadalom megkerülhető, és – jó találmány esetén –mindig lesznek, akik ezt meg is teszik.
Ha egyszer egy szabadalmat bejegyeztek, azt hogyan lehet kerülőúton megszerezni? Mit ért gyenge és erős védelem alatt?
A találmányok esetében távolról sem olyan egyszerű a helyzet, mint mondjuk egy földhivatali bejegyzésnél. Ha az ember vesz egy hatvan négyzetméteres lakást, az akkor sem veszít a méretéből, ha egy kicsit gyengébbre sikerül a szerződés. Nem így a szabadalmaknál, ahol az eljárás során a szabadalmi ügyvivő szakember határozza meg az oltalmi kört, persze a találmány újdonságaira alapozva. Nagyon leegyszerűsítve a kérdést, ha valaki készít egy sámlit majd azt szabadalmaztatja, és a leírásban az áll, hogy egy lapra négy láb került rögzítésre csavarral, akkor az egy gyenge védelem. Aki le akarja másolni az ötletet, csak annyit kell tennie, hogy a csavarokat szegekkel vagy facsapokkal helyettesíti. De mindjárt más a helyzet, ha a szövegben csavar helyett az szerepel, hogy a lábak kötőelemmel vannak rögzítve. Ez már erősebb védelem, jóval nehezebb megkerülni. Igaz, ha nagyobb az oltalmi terület, a hivatal nehezebben adja meg a szabadalmat, mivel nagyobb lehet a konfliktusforrás is.
Mit csinálnak jól a nagyok, és hol kellene elkezdeni a változtatást Magyarországon, ha azt akarjuk, hogy több szabadalmat jegyezzenek be?
A feltalálók képességeit tekintve – azt tudom mondani – az éllovas országok sem tudnak többet nálunk. A fejlesztési körülményeken érdemes lenne javítani, nem véletlen, hogy a Nobel-díjasaink jelentős része külföldön hozta létre vagy fejezte be találmányát, amelyért később a rangos elismerésben részesült. Ahol sok a szabadalom, ott többnyire innovációt támogató környezetben dolgoznak a fejlesztők.
Ez két nagyságrenddel több, mint Magyarországon. Ott nagyon tudatosan foglalkoznak az innovációvédelemmel, személyesen is jártam olyan, témába vágó konferencián, amelyet az ottani miniszterelnök nyitott meg.
Nemrég megalakult az új kormány, az összetételéből első ránézésre látszik, hogy nagyon erősen gazdasági fókuszú lesz. Ha a döntéshozók helyében lenne, mi az, amit eltörölne a mostani gyakorlatokból és mit adna hozzá?
Paradigmaváltást tartanék szükségesnek ezen a területen. Az olyan elavult fogalmak helyett, mint az iparjogvédelem, inkább az innovációvédelemre helyezném a hangsúlyt. Szükség lenne egy olyan műszaki fejlesztő réteg kiképzésére is, akik értőn kezelik a szabadalmak oltalmi körét, felfogják ennek a jelentőségét. De be kell látni, hogy
ülünk az elefántcsonttornyainkban, és a fejlesztővel csak akkor találkozunk, amikor már úgy gondolja, elkészült a találmánya, nem ritkán már be is nyújtotta a szabadalmi kérelmet a hivatalba, rendszerint rosszul, és csak ekkor fordul hozzánk. Ez egy rossz gyakorlat, arra lenne szükség, hogy jóval előbb, már a fejlesztés korai fázisában kapcsolatba kerüljünk a feltalálókkal, rengeteg felesleges dolog megtakarítható lenne így. Hiányzik továbbá a gazdasági szemlélet is. Ma még ott tartunk, hogy matematikus, állatorvos lehet szabadalmi ügyvivő, de közgazdász nem.
Nagy szükség lenne a nemzeti kreativitást segítő szoftveres alkalmazásokra is, ezek segítségével le lehetne szorítani a költségeket, és gyorsan, kényelmesen juthatnának információkhoz a fejlesztők. Ez biztosan sokat lendítene a KKV-szektor fejlesztési kedvén, márpedig leginkább bennük lehet reménykedni, hogy növelni tudják az életképes, így adóbevételt is hozó magyar szabadalmak számát. Ehhez viszont az kell, hogy le is védessék ezeket a találmányokat, hiszen így a magvető, később pedig a kockázati tőke is könnyebben megtalálja őket.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
Esterházy Mátyás számára sosem volt kérdés, hogy a Liverpool és a magyar válogatott középpályásának karrierja sikeres lesz.
„Ezekben percekben kutatják át a francia hatóságok két bombakereső kutya bevonásával, miután életveszélyes fenyegést kaptak a képviseleten dolgozó kollégáink egy email formájában” – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter
