Nemrég megalakult az új kormány, az összetételéből első ránézésre látszik, hogy nagyon erősen gazdasági fókuszú lesz. Ha a döntéshozók helyében lenne, mi az, amit eltörölne a mostani gyakorlatokból és mit adna hozzá?
Paradigmaváltást tartanék szükségesnek ezen a területen. Az olyan elavult fogalmak helyett, mint az iparjogvédelem, inkább az innovációvédelemre helyezném a hangsúlyt. Szükség lenne egy olyan műszaki fejlesztő réteg kiképzésére is, akik értőn kezelik a szabadalmak oltalmi körét, felfogják ennek a jelentőségét. De be kell látni, hogy
maga a szabadalmi ügyvivői rendszer is elavult,
ülünk az elefántcsonttornyainkban, és a fejlesztővel csak akkor találkozunk, amikor már úgy gondolja, elkészült a találmánya, nem ritkán már be is nyújtotta a szabadalmi kérelmet a hivatalba, rendszerint rosszul, és csak ekkor fordul hozzánk. Ez egy rossz gyakorlat, arra lenne szükség, hogy jóval előbb, már a fejlesztés korai fázisában kapcsolatba kerüljünk a feltalálókkal, rengeteg felesleges dolog megtakarítható lenne így. Hiányzik továbbá a gazdasági szemlélet is. Ma még ott tartunk, hogy matematikus, állatorvos lehet szabadalmi ügyvivő, de közgazdász nem.
Nagy szükség lenne a nemzeti kreativitást segítő szoftveres alkalmazásokra is, ezek segítségével le lehetne szorítani a költségeket, és gyorsan, kényelmesen juthatnának információkhoz a fejlesztők. Ez biztosan sokat lendítene a KKV-szektor fejlesztési kedvén, márpedig leginkább bennük lehet reménykedni, hogy növelni tudják az életképes, így adóbevételt is hozó magyar szabadalmak számát. Ehhez viszont az kell, hogy le is védessék ezeket a találmányokat, hiszen így a magvető, később pedig a kockázati tőke is könnyebben megtalálja őket.