Kína is az amerikai és orosz gazdasági csodafegyverhez nyúl? Bedurrantják a pénznyomdát

Kínának sürgősen el kell szakadnia azon hagyományos gazdaságpolitikai eszközöktől és ideáktól, amik szerint a költségvetési és a monetáris politikát külön kell választani, valamint el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy az államháztartási hiány csakis rosszat jelenthet – mondta Liu Csanghszi, a pénzügyminisztérium alá tartozó Kínai Költségvetési Tudományos Akadémia vezetője.

„A modern monetáris elmélet (MMT) lehetőséget nyújt Kína számára, hogy megoldjuk a valódi rejtélyeket, és megvitassuk azt, ami a múltban tabunak számított” – mondta Liu egy április végén tartott webináriumon.

A nem mainstreamgazdasági iskola szerint a saját valutájukban hitelt felvevő országoknak nem kell kemény adósságkorlátokkal szembenézniük, mert nem mehetnek csődbe.

– vallják a nem mainstream iskola hívei.

A modern monetáris elmélet úgy került reflektorfénybe, hogy Kína 2022-ben jelentősen támaszkodik különböző fiskális ösztönzőkre és az infrastrukturális beruházásokra annak érdekében, hogy a koronavírus által megtépázott növekedést fellendítse.

Kínában a helyi önkormányzatoknak azonban költségvetési válsággal kell szembenézniük, mivel a fő bevételi forrásuk, a földeladások visszaestek. Ez korlátozza költekezési képességüket, és arra kényszeríti az önkormányzatokat, hogy több kölcsönt vegyenek fel.

„Az MMT fontos hivatkozási pont Kína számára a fiskális és monetáris politika közötti kapcsolat megerősítése terén” – mondta Guan Tao, az Állami Devizahivatal volt tisztviselője az április végi webináriumon.

Költségvetési rés

Annak ellenére, hogy Kína idén a költségvetési kiadások növelését tervezi, 2021-ben a bruttó hazai termék 3,2 százalékáról 2,8 százalékra csökkentette a hivatalos költségvetési hiánycélt.

A hiánycsökkentés a régimódi pénzügyi gondolkodást tükrözi, miszerint a kormánynak a költségvetés egyensúlyára kell törekednie, de a valóságban Kína már átállt a funkcionális finanszírozásra, ahol a költségvetési kiadásokat a gazdaság szükségletei alapján határozzák meg a várható bevételek helyett – mondta Liu.

A Kínai jegybank (PBOC) 600 milliárd jüan (93 milliárd dollár) nyereséget utalt át a központi kormánynak, hogy növelje a gazdaság pénzellátását. A PBOC arra kérte a bankokat, hogy vásároljanak a helyi kormányzati kötvényekből, hogy támogassák a beruházási projekteket.

Liao Qun, a kínai Renmin Egyetem Chongyang Pénzügyi Tanulmányok Intézetének munkatársa szerint a PBOC tovább is mehetne, és szükség esetén az MMT által támogatott műveletekhez közeli mennyiségi lazítást is alkalmazhatna.

Yu Yongding, a PBOC korábbi politikai tanácsadója elismerte, hogy

A tanácsadó azt javasolja a központi banknak, hogy lassú gazdasági növekedés esetén vásároljon államkötvényeket a kereskedelmi bankoktól. Ez segítene csökkenteni a kormány kamatterheit – mondta el Yonging.

A kínai kormány korábban nem támogatta az MMT-t. Egyes tisztviselők azzal érveltek, hogy az elmélet inkább a magas jövedelmű gazdaságok, például az Egyesült Államok számára megfelelő.

Lu Lei, a kínai devizaszabályozó SAFE igazgatóhelyettese áprilisban egy pekingi fórumon azt mondta, hogy „a fejlett országok a modern monetáris elméletet a középpontba helyezték”. Lei azonban hozzátette, hogy Kínának saját monetáris elméleteket kellene kidolgoznia.

(Borítókép: MTI/EPA/Hou Hvi Jung)