Oroszország a hónap közepén Szentpétervárról küldött Indiába szállítmányokat. A hír azért érdekes, mert a kiválasztott útvonal mutatkozik az indo-orosz kereskedelem legrövidebb összeköttetési kapcsolódásának. India, Irán és Oroszország nagy lendülettel helyezi üzembe a Nemzetközi Észak-Déli Közlekedési Folyosót (INSTC).
Szombaton a konténereket Szentpéterváron rakodták be, onnan Asztrahán felé tartanak, ahol a Szolyanka kikötőben rakják fel őket. Ezután átkelnek a Kaszpi-tengeren, hogy elérjék az iráni Anzali kikötőt, ahonnan a tervek szerint teherautókkal (esetleg vonaton) a dél-iráni (Perzsa-szoros) Bandar Abbas kikötővárosba szállítják őket. A konténereket innen India legnagyobb nyugati konténerkikötőjébe viszik.
A teljes út kevesebb, mint 25 napot vesz igénybe, szemben azzal a közel 40 nappal, amely jelenleg szükséges az áruszállításhoz Oroszországból Indiába.
Az INSTC egy 7200 km hosszú multimodális közlekedési hálózat, amely tengeri, közúti és vasúti útvonalakat foglal magában. Összeköti az Indiai-óceánt a Kaszpi-tengerrel a Perzsa-öbölön keresztül Oroszországba és Észak-Európába, és a legrövidebb összeköttetési útvonalat kínálja közöttük.
Az indiaiak abban reménykednek, hogy az INSTC rövidebb multimodális szállítási útvonalat kínál majd Európa és India között, mint a Szuezi-csatorna útvonala. Az első szállítmányt még tavaly júniusban indította egy finn logisztikai cég. Akkor még nem használták a Kaszpi-tengert, hanem Azerbajdzsánon keresztül jutott el az áru Iránba, majd Indiába.
Az útvonal éves kapacitása várhatóan eléri a 30 millió tonnát
India egy összeköttetési folyosó kialakítását is tervezi az erőforrásokban gazdag sarkvidéki régió és az INSTC között. India érdekelt az infrastruktúra, a hajózási útvonal fejlesztésében és az ásványok fenntartható módon történő kiaknázásában az Északi-sarkvidéken. Oroszország tölti be az Északi-sarkvidéki Tanács soros elnöki tisztét a 2021–2023-as időszakban, India pedig együttműködést tervezett Oroszországgal olyan területeken, mint a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés előmozdítása, LNG-projektek, navigációs hozzáférés, gáztermelés és cseppfolyósítás, valamint diverzifikált közlekedési folyosók.
Lassan közhellyé válik, hogy az oroszok javarészt Kína és India segítségével tudják kivédeni a szankciókat, akiknek szintén érdekük egy új globális valuta rendszer létrehozása. Az együtműködést még szokni kell, hiszen India eddig következetesen fenntartásokat fogalmazott meg a kínai BRI-vel szemben. Úgy ítélik meg, hogy a Kína-Pakisztán gazdasági folyosó sérti a földrésznyi ország szuverenitását, emellett India is figyelmeztet folyamatosan, hogy Kína ezzel az országokat adósságcsapdába sodorja.
Számos állam aláírta a BRI-t, de mellette nyitott más összekapcsolódási kezdeményezésekre is. Ebben az összefüggésben, az eurázsiai térségben India, az általa vezetett összekapcsolási kezdeményezéseket szorgalmazott, amelyek segítik a közép-ázsiai államok hozzáférését az Indiai-óceán térségéhez. India lépéseket tett az iráni Chabahar kikötő üzembe helyezésére, hogy biztonságos és kereskedelmileg életképes hozzáférést biztosítson a közép-ázsiai országok számára a tengerhez.
Az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója szerint a fiaskó ugyan nem Friedrich Merz személyes veresége, de Németországnak a jövőben minden nemzetközi érdekérvényesítő helyért sokkal keményebben meg kell majd harcolnia.
Ukrajna szerint a szankciók alatt álló teherhajó éveken át része volt egy vitatott exporthálózatnak.
Egyre több befolyásos moszkvai szereplő vonja kétségbe a konfliktus eredeti céljait.
A kontinensre már elutazhat az ázsiai küldöttség, ám végleges megoldás még nincs.
Babis szerint az Európai Unió nevében Merz német kancellárnak kellene tárgyalnia.
Nem lehet tudni, mire megy ki a játék.
A „queerek” sem maradnak műsor nélkül.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya elmondta, mi nem tetszett neki a mérkőzésen.
