India rövidebb kereskedelmi utakat nyitna Oroszország felé – Kína őszinte sajnálatára

Szombaton a konténereket Szentpéterváron rakodták be, onnan Asztrahán felé tartanak, ahol  a Szolyanka kikötőben rakják fel őket. Ezután átkelnek a Kaszpi-tengeren, hogy elérjék az iráni Anzali kikötőt, ahonnan a tervek szerint teherautókkal (esetleg vonaton) a dél-iráni (Perzsa-szoros) Bandar Abbas kikötővárosba szállítják őket. A konténereket innen India legnagyobb nyugati konténerkikötőjébe viszik.

Az INSTC egy 7200 km hosszú multimodális közlekedési hálózat, amely tengeri, közúti és vasúti útvonalakat foglal magában. Összeköti az Indiai-óceánt a Kaszpi-tengerrel a Perzsa-öbölön keresztül Oroszországba és Észak-Európába, és a legrövidebb összeköttetési útvonalat kínálja közöttük.

Az indiaiak abban reménykednek, hogy az INSTC rövidebb multimodális szállítási útvonalat kínál majd Európa és India között, mint a Szuezi-csatorna útvonala. Az első szállítmányt még tavaly júniusban indította egy finn logisztikai cég. Akkor még nem használták a Kaszpi-tengert, hanem Azerbajdzsánon keresztül jutott el az áru Iránba, majd Indiába.

India egy összeköttetési folyosó kialakítását is tervezi az erőforrásokban gazdag sarkvidéki régió és az INSTC között. India érdekelt az infrastruktúra, a hajózási útvonal fejlesztésében és az ásványok fenntartható módon történő kiaknázásában az Északi-sarkvidéken. Oroszország tölti be az Északi-sarkvidéki Tanács soros elnöki tisztét a 2021–2023-as időszakban, India pedig együttműködést tervezett Oroszországgal olyan területeken, mint a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés előmozdítása, LNG-projektek, navigációs hozzáférés, gáztermelés és cseppfolyósítás, valamint diverzifikált közlekedési folyosók.

Lassan közhellyé válik, hogy az oroszok javarészt Kína és India segítségével tudják kivédeni a szankciókat, akiknek szintén érdekük egy új globális valuta rendszer létrehozása. Az együtműködést még szokni kell, hiszen India eddig következetesen fenntartásokat fogalmazott meg a kínai BRI-vel szemben. Úgy ítélik meg, hogy a Kína-Pakisztán gazdasági folyosó sérti a földrésznyi ország szuverenitását, emellett India is figyelmeztet folyamatosan, hogy Kína ezzel az országokat adósságcsapdába sodorja.

Számos állam aláírta a BRI-t, de mellette nyitott más összekapcsolódási kezdeményezésekre is. Ebben az összefüggésben, az eurázsiai térségben India, az általa vezetett összekapcsolási kezdeményezéseket szorgalmazott, amelyek segítik a közép-ázsiai államok hozzáférését az Indiai-óceán térségéhez. India lépéseket tett az iráni Chabahar kikötő üzembe helyezésére, hogy biztonságos és kereskedelmileg életképes hozzáférést biztosítson a közép-ázsiai országok számára a tengerhez.