Egyre aggasztóbb Srí Lanka helyzete

A világ az elmúlt hónapokban egyre aggódóbb szemekkel figyelte azt, ami Srí Lankában történik, hiszen a szigetország a jelek szerint története legnagyobb gazdasági válságával áll szemben.

Srí Lanka jelenleg: alapvető cikkek nem állnak rendelkezésre

Srí Lankában az élelmezési válságot jól példázza, hogy rizstermesztésre szólították fel a gazdákat. Az ország mezőgazdasági minisztere is megerősítette, hogy az élelmezés egyre nagyobb kihívást jelent az ország számára. Ennek fő oka, hogy a létfontosságú cikkek, többek között az alapvető élelmiszerek hiánya rekordmagasra tolta az inflációt, illetve az árak emelkedésének ütemét. Erre válaszul a srí lankai kormány adóemeléshez folyamodott annak érdekében, hogy a kritikus beszerzések kifizetését képesek legyenek segíteni, így például az üzemenyag és az élelmiszerek beszerzését.

Nem ez volt az első sokk a közelmúltból, amely súlyosan érintette a 22 millió lakossal rendelkező szigetországot, hiszen megsínylette a koronavírus-járvány gazdasági hatásait, az energiaárak emelkedését és most így utólag kijelenthető, hogy a populista adócsökkentéseket is. A szigetország devizahiánya a dinamikusan emelkedő inflációval karöltve pedig oda vezetett, hogy az alapvető cikkekből hiány lépett fel, köztük a gyógyszerekből és az üzemanyagból.

Mahinda Amaraweera a srí lankai mezőgazdasági miniszter rendkívül negatívan látja a jövőt, amennyiben a jelenlegi tendenciák hosszútávon fennmaradnak. Leszögezte: az ország élelmiszerellátása egyre rosszabb, éppen ezért fordultak azzal a kéréssel a gazdákhoz, hogy az elkövetkező napokban a földjeiken kezdjenek rizst termeszteni. A srí lankai miniszterelnök Ranil Wickremesinghe is felhívta a figyelmet a problémákra, hiszen tájékoztatta a közvéleményt, hogy augusztusra súlyos élelmiszerhiányba süllyedhet a szigetország. Ezek a diagnózisok indokolták, hogy számos srí lankai tisztviselő kezdte el aktívan keresni a megoldást a hazai élelmiszertermelés fellendítésére.

A kormány a Dél-Ázsiai Regionális Együttműködési Szövetséghez fordul

Mivel még nem sikerült megoldást találni hosszútávon, így a szigetország a dél-ázsiai élelmiszerbank segítségéhez folyamodott, amely főként rizst, de egyéb árukat szállít a rászoruló országoknak. J Krishnamoorthy egy interjújában meg is erősítette, hogy kezdeményezték az élelmiszerbanki támogatást a Dél-Ázsiai Regionális Együttműködési Szövetségtől (SAARC). A szigetországnak nagyságrendileg 100 ezer metrikus tonna élelmiszerre lenne szüksége. A Dél-Ázsiai Regionális Együttműködési Szövetséggel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy egy 8 országból álló csoportosulásról beszélhetünk, amelynek Srí Lankán kívül részese még Afganisztán, Banglades, Bhután, Maldív-szigetek, Nepál, Pakisztán és India, amely szervezet így a 2021-es adatok szerint a világgazdaság 5,21 százalékát foglalja magában. Érdekes, hogy a tagországok közül épp az élelmiszerhiány miatt vált Srí Lanka legnagyobb segélyszolgáltatójává India. India 1,9 milliárd dollárt nyújtott Srí Lankának és a tervek szerint további 1,5 millió dollárt hitelezhet importra, de ezeken felül 65 ezer tonna műtrágyát és 400 ezer tonna üzemanyaggal támogatták a recesszióban lévő országot. De a jelenlegi helyzetre tekintettel további üzemanyagszállítmányok várhatók.

Rekordinfláció és adóemelések

A srí lankai kormány adóemelései keretében a bejelentés szerint az áfát a korábbi 8 százalékról 12 százalékra emelték, amely az előzetes számítások szerint 65 milliárd rúpiával növeli a kormány bevételeit, ami 179,9 millió dollárnak felel meg. De más vonatkozásban is történtek emelések: a társasági adót októbertől a korábbi 24 százalékról 30 százalékra emelik. Nem volt meglepő azonban a kormány lépése, hiszen év elején a szigetország akkori pénzügyminisztere Ali Sabry már akkor szükségesnek nevezte az áfa emelését, amit azzal indokolt, hogy a következő 8 hónapban a szigetországnak 4 milliárd dollárra lenne szüksége, hogy képes legyen kifizetni a napi szükségletek importját. Az adóemelések hátterében természetesen az infláció dinamikus emelkedése is szerepet játszott, hiszen miután áprilisban elérte a 29,8 százalékos korábbi csúcsot, májusban ez az arány már 39,1 százalék volt az előző év azonos időszakához képest. Az infláció pedig csökkenti a pénz vásárlóerejét, hiszen több pénzre van szükség ugyanazon termékek megvásárlásához. Az infláció magas szintjéből pedig következik, hogy ha a jövedelmek nem nőnek azzal azonos mértékben, a fogyasztók rosszabbul járnak, aminek az az eredménye, hogy kevesebbet költenek, hiszen kevesebbet vásárolnak a vállalkozásoktól.

Mi van a háttérben?

De felmerül a kérdés, hogy az egykor jólétben élő szigetország, hogy került az összeomlás szélére. A problémákat az jelentette, hogy májusban fordult elő először Srí Lanka történetében, hogy külföldi adósságát nem volt képes teljesíteni. Lejárt a türelmi idő, hogy a 78 millió dollárnyi kifizetetlen adósságkamat kifizetését előteremtse. Általánosságban véve hasonló nem teljesítésre egy ország esetében akkor kerülhet sor, ha a kormányok nem képesek teljesíteni a hitelezők felé fennálló tartozásaik egy részét vagy egészét. Ez azért alapvető probléma, mert rontja az adott ország hírnevét a befektetők körében, megnehezítve a szükséges kölcsön felvételét a nemzetközi piacokon, ami így tovább tudja rontani a valutába és a gazdaságba vetett bizalmat.

Kimerültek a devizatartalékok: üzemanyaghiány, emelkedő élelmiszerárak, tiltakozások

Az adósság befizetésének elmaradása miatt Ranil Wickremesinghe miniszterelnök kénytelen volt külföldről segítséget kérni annak érdekében, hogy megmentse a devizatartalékaiból szinte teljesen kifogyott kormányt. Ezzel párhuzamosan pedig a szigetországban több hete tiltakozások zajlanak az élelmiszerárak emelkedése és az akut üzemanyaghiány miatt. A Makronóm korábban beszámolt a szigetországban uralkodó élelmiszerár emelkedésről és az üzemanyaghiányról is. Érdekes azonban, hogy a szigetország az Amerikai Egyesült Államok által kivetett embargók ellenére 90 ezer tonna orosz olajat vásárol. Habár igaz, egy hónapot várakozott az olajszállítmány, hiszen Srí Lanka nem volt képes fizetni.

A szigetország a 78 milliárd dolláros be nem fizetett külföldi adósságból 50 milliárd dollárral tartozik külföldi hitelezőknek, amelyet nem képes kifizetni, így a Nemzetközi Valutaalaptól kért kölcsönt. A miniszterelnök elmondása szerint a szigetországnak a lehető legrövidebb időn belül 75 millió dollárnyi devizára van szüksége, hogy képes legyen legalább az alapvető importtermékeket kifizetni, köztük az üzemanyagot.

Nincs mit csodálkozni azon, hogy Srí Lankában jóideje tiltakozások zajlanak, hiszen annál fogva, hogy az országban nincs elég deviza az alapvető árucikkek külföldről való megvásárlására, az ország állandó élelmiszer- és üzemanyaghiányban szenved, ami miatt az árak meredeken emelkedni kezdtek, így az infláció hamar átlépte a 30 százalékot. Jellemzővé váltak az országban az áramkimaradások, amelyről a Makronóm is beszámolt. De a gyógyszerhiány miatt az egészségügyi rendszer is az összeomlás szélére került. Mindezek hatására kezdődtek tüntetések április elején a főváros Colombo utcáin, amelyek aztán átterjedtek a szigetország többi részére is.

A felelőtlen gazdálkodás a recesszió fő okozója

A gazdaság azért kerülhetett ilyen mély recesszióba, mert a devizatartalékok elfogyása nem tette lehetővé az üzemanyag és az alapvető élelmiszerek importjának finanszírozását. A devizahiány a srí lankai kormány álláspontja szerint a pandémiára vezethető vissza, hiszen a turisztikát és a kereskedelmet érintette a leginkább, ami a legnagyobb devizakereskedelmet jelentette a szigetország számára. A másik ok a pandémia mellett az lehetett szerintük, hogy a turistákat elijesztette a 2019-es halálos bombatámadások sorozata.

Viszont akármennyire is szeretné a kormány külső tényezőkkel magyarázni a soha nem látott recessziót, a fő ok a rossz gazdálkodásban keresendő. Ehhez vissza kell mennünk 2009-re, hiszen az országban dúló polgárháború végét követően, a szigetország a belföldi áruszállítást kezelte prioritásként a külföldi áruk betörése helyett. Ennek pedig egyenes következménye lett az exportból származó bevétel alacsony maradt, miközben az import folyamatosan nőtt. A számok tekintetében így jutott el Srí Lanka oda, hogy éves szinten 3 milliárd dollárral többet importál, kint amennyit exportál és végeredményben ennek az egészségtelen gazdasági szerkezetnek köszönhető az, hogy a szigetország kifogyott a devizatartalékaiból.

Ha a devizatartalék csökkenését vesszük figyelembe, akkor a folyamat rendkívül látványos: 2019 végén a szigetország 7,6 milliárd dollárnyi devizatartalékkal rendelkezett, ez 2020 márciusában már csak 1,93 milliárd dollár volt, ami a közelmúltra 50 millió dollárra csökkent. Srí Lanka így teljesen fizetésképtelenné vált, hiszen 7 milliárd dollárt kellene törlesztenie. Viszont a devizatartalék kifogyása mellett a kormány hatalmas adósságot is felhalmozott több ország felé, így például Kínával szemben is az infrastrukturális projektek finanszírozása végett, amely projektek sok esetben szükségtelenek voltak.

Ezek együttesen már egy nagyobb recessziót jeleztek előre, amelyek a lakosság részéről széleskörű elégedetlenséget váltottak ki. Ez az elégedetlenség a szigetország elnöke Gotabaya Rajapaksa és testvére Mahinda ellen irányult. 2019-ben az elnököt közvetlenül a hatalomrakerülését követően már bírálták az adócsökkentések miatt, amit az akkori pénzügyminiszter Ali Sabry is helyénvalónak látott, hiszen az adócsökkentések éves szinten 1,4 milliárd dollár bevételkiesést jelentettek a kormánynak. Ezek az adócsökkentések pedig a jelenlegi recesszió gyökerének tekinthetőek.

A válasz: műtrágyatilalom

A devizahiány előző év elején vált igazán égető problémává, amire a kormány úgy próbált meg válaszolni, hogy a kiáramlást korlátozta és megtiltotta a műtrágyák behozatalát. A srí lankai gazdákat egyúttal a kormány felszólította, hogy a műtrágya helyett használjanak helyi szerves trágyát. Ennek pedig hatalmas terméskiesés lett a következménye, amit az is jelez, hogy a szigetország kénytelen volt külföldről pótolni az élelmiszerkészletét, ami így fokozta az addig is súlyos devizahiányt. Habár a kormány rájött, hogy az intézkedést megsínyli a gazdaság és 2021 novemberében visszavonta a műtrágyázási tilalmat, de már késő volt. A tea- és gumiexportot is érintette a tilalom, hiszen novemberre már óriási veszteségeket lehetett észlelni. Ezt az IMF idén márciusban kiadott jelentése is alátámasztotta.

A fizetésképtelenség csapdájában Srí Lanka

Összefoglalva a szigetország helyzetét, a gazdasági recesszió egyre inkább elmélyülni látszik. Egy biztos, a kormánynak lépnie kell. A szigetország miniszterelnökének elmondása alapján szűk mozgástere van a kormánynak oly mértékben, hogy az alkalmazottak fizetésére pénzt kénytelen nyomtatni, habár tisztában van azzal, hogy a pénznyomtatás tovább emeli az árakat és minden esély megvan arra, hogy az infláció meghaladja a 40 százalékot a szigetországban. Emellett felvetette az állami tulajdonban lévő Sri Lankan Airlines privatizációját is.

A szigetország kormánya összességében 51 milliárd dollárnyi külföldi adósságot halmozott fel. Ahhoz, hogy ezt ki tudják egyenlíteni, még idén 7 milliárd dollárt kellene kifizetniük és ehhez hasonlóan az ezt követő években is legalább ekkora összeget kellene törleszteniük az adóságukból. Ezt az összeget úgy próbálja a kormány előteremteni, hogy 3 milliárdos sürgősségi áthidaló kölcsönt kér a Nemzetközi Valutaalaptól. Az IMF azonban kemény feltételekhez kötötte a hitelfelvételt: kamat és adóemelés.

A másik nemzetközi szervezet, a Világbank ugyanakkor beleegyezett, hogy 600 millió dollárt kölcsönöz a szigetországnak. Srí Lankának a vezető ipari országok Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, vagyis a G7 csoport is próbál segíteni adósságelengedés biztosítása tekintetében. Ezen túlmenően Kínával is folynak tárgyalások az adósság átstrukturálásáról, hiszen a szigetországnak 6,5 milliárd dolláros tartozása van ebbe az irányba is.

Borítókép: MTI/EPA/Chamila Karunarathne