Elszabadultak a tüntetések Grúziában a külföldi befolyásról szóló törvény elfogadása miatt

Fotó: MTI/EPA/David Mdzinarisvili 

Folytatódtak éjszaka a tüntetések Grúziában, miután a tbiliszi törvényhozás kedden elfogadta a külföldi befolyás elleni szuverenitásvédelmi törvényt – írja a BBC és az AP News. Tüntetők hatalmas tömegei torlaszolták el az utcákat Tbilisiben, a parlamenti szavazás után nem sokkal a tömeg megpróbálta áttörni az épület közelében lévő fémkorlátokat. Legalább 13 embert tartóztattak le, és a grúz híradások szerint egyiküknek súlyos vágások és zúzódások voltak a fején. A tiltakozások alkonyat után tovább fokozódtak, több ezer tüntető vonult a parlamenttől mintegy két kilométerre lévő Hősök terére, és elzárta a téren összegyűlt utcákat.

A tüntetések több hónapja kezdődtek a „külföldi befolyás átláthatóságáról” szóló törvény parlament elé terjesztése miatt. Egy hasonló törvényjavaslatot 2023-ban visszavontak, miután tüntetések voltak ellene tavaly márciustól. A kormányzó Grúz Álom párt április elején jelentette be, hogy újra beterjeszti a javaslatot a parlamentben. Hétfő reggel a képviselői sietve átvitték a törvényjavaslatot a bizottsági szavazáson, és 67 másodperc alatt jóváhagyták. A törvényt kedden 84 igen, 30 nem szavazattal fogadta el a parlament, mire kitört a verekedés. Kritikusai „orosz törvénynek” nevezik a frissen életbe lépett jogszabályt.

A törvényjavaslat előírja a média, a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) és más nonprofit csoportok számára, hogy regisztrálják magukat „külföldi hatalom érdekeinek követőjeként”, ha finanszírozásuk több mint 20 százalékát külföldről kapják. A kormányzó párt kritikusai szerint a törvény felhasználható az eltérő vélemények elfojtására. A tüntetők attól tartanak, hogy a kormány az ellenzék ellen használná fel a törvényt, és akadályozná az ország európai uniós csatlakozását is.

Az ország ellenzéki vezetői arra kérték az Egyesült Királyságot, hogy lépjen fel a törvényjavaslat ellen, felszólítva David Cameron külügyminisztert, hogy szólaljon fel ellene. A múlt héten az Egyesült Államok részéről Karine Jean-Pierre fehér házi szóvivő jelezte, hogy nyugtalanítja a tüntetőkkel való bánásmód, és független vizsgálatot követelt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt nyilatkozta, hogy a grúz nép „európai jövőt” akar, és felszólította a törvényhozókat, hogy „maradjanak az Európa felé vezető úton”. Az EU decemberben megadta Grúzia tagjelölti státuszát, de figyelmeztetett, hogy a törvényjavaslat veszélyeztetheti a blokkon belüli további előrelépést.

A Grúz Álom 2012 óta van hatalmon, a párt legutóbb 2020-ban nyert választást, az ellenzék csalással és a választók megfélemlítésével vádolta, de a nemzetközi megfigyelők, miközben bírálták a választás egyes aspektusait, tisztának nyilvánították azt. A következő általános választások októberben esedékesek.

Grúziában évtizedek óta folytatják tevékenységüket az NGO-k. 2003-ban a „rózsák forradalma” távolította el hatalmából Eduard Sevarnadze grúz elnököt. Utóda, Mihail Szaakasvili fontos szerepet adott az NGO-knak a kormányában, ami sok NGO-hátterű szakembert alkalmazott. Jelenleg 25 ezer NGO működik a 3,7 millió lakosú országban, melyek 90 százalékát külföldről finanszírozzák.