A szakértők szerint a kormánynak nagyobb figyelmet kell fordítania a bevándorlók integrációjára, csak így tartható fenn az ország gazdasági fejlődése.
A Koreai Bevándorlási Szolgálat (KIS) megerősítése és leválasztása az Igazságügyi Minisztériumtól jó lehetőség lehet a kormány számára egy új, bevándorlással foglalkozó ügynökség létrehozására – idézi a szakértőket Lee Hyo-jin, a The Korea Times írója.
Az új bevándorlási ügynökség létrehozásáról szóló viták azután kezdődtek Koreában, hogy az újonnan kinevezett igazságügyi miniszter, Han Dong-hoon májusi kinevezési beszédében kijelentette, hogy a bevándorlók növekvő száma miatt felülvizsgálja egy, a migránsokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó ügynökség létrehozását.
Az Igazságügyi Minisztérium és a Migrációs Kutató- és Képzési Központ (MRTC) által közösen szervezett, a bevándorláspolitikáról szóló fórumon különböző bevándorlási szakértők vitatták meg a kormány tervének megvalósításához szükséges konkrét lehetőségeket.
A résztvevők között volt többek között Lee Jae-yoo KIS biztos, Kang Dong-kwan MRTC igazgató, Moon Byung-ki, a Korean Association of Immigration Policy and Administration vezetője, Yoon In-jin, a Korean International Migration Studies Association vezetője és Kim Dong-wook, a SNU Graduate School of Public Administration professzora.
A fórumon Kim azt javasolta, hogy a KIS-t – amely jelenleg az igazságügyi minisztérium alá tartozik – emeljék magasabb szintű, független kormányzati ügynökséggé.
„Egy független ügynökség létrehozásával a kormány fejlettebb bevándorlási politikát folytathat és
tehetséges külföldi embereket vonzhat az országba, akik később társadalmunk mozgató rugójává válhatnak”
– mondta Kim.
Kim szerint amennyiben a törvényjavaslatot az év második felében elfogadják, úgy az új ügynökség akár már 2023-ban is működőképes lehet.
Kim szerint az új ügynökség létrehozása versenyképessé teheti Koreát a „külföldi tehetségekért folytatott háborúban”. Japán és Kína – melyek korábban viszonylag szigorú bevándorlási politikát folytattak – egyre szélesebbre nyitják kapuikat a tehetséges bevándorlók előtt.
Japán korábban az egyre multikulturálisabbá váló világban is igyekezett megőrizni viszonylagos elszigeteltségét és etnikai homogenitását.
Az utóbbi években viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a világ legsúlyosabb mértékben elöregedő társadalma nem lesz képes fenntartani szociális ellátórendszerét a külföldi munkaerő jóval nagyobb arányú beáramlása nélkül – ez pedig a politikai döntéshozatalban is megmutatkozott.
A nemrégiben megalakult kormány most újabb komoly lépést készül tenni a bevándorlás terén.
– idézi a japán Igazságügyi Minisztérium egyik tisztviselőjének szavait a Reuters.
Ennek ellenére nem engednek be mindenkit: az ország részben saját nemzetbiztonsága érdekében, de az amerikai és európai egyetemekkel folytatott csereprogramok védelme érdekében is arra kéri az egyetemeket, hogy szigorúbban ellenőrizzék a külföldi hallgatókat és tudósokat, hogy megakadályozzák a technológia kiszivárgását olyan helyekre, mint például Kína – adta hírül korábban a Makronóm.
Kim szerint Koreában hosszú távon az lenne kifizetődő, ha a kormány pontrendszert vezetne be. A rendszer szerint
Azok kapnak majd vízumot, akik elegendő pontot gyűjtenek.
„A bevándorlási politika kulcsfontosságúvá vált ahhoz, hogy a kormány fenntarthassa a gazdasági fejlődést a gyorsan öregedő társadalom és a csökkenő születési ráta ellenére” – mondta Kang. Az MRTC vezetője kétirányú megközelítést javasolt a migrációs politika terén: egyrészt azzal kell foglalkozni, hogyan lehet „idecsalogatni” a tehetséges fiatalokat, másrészt pedig hogyan lehet támogatni a társadalmi integrációjukat Koreában.
A Svédországba érkező menekültek 79 százaléka már hazautazott, így kérdéses, hogy mennyire volt veszélyben az élete, mikor menedéket kért.
Sürgető politikai nyilatkozatot fogadtak el pénteken.
Az is kiderült, hogy a két ország kormányfője hogy kíván segíteni Ukrajnának.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
„Ez az a kérdés, ahol elég egyszer hibázni” – szögezte le a magyar miniszterelnök.
Elképesztő luxussal találkoztak az Aszad palotáját kifosztó felkelők.
Szerintük ellenséges hangulat fogadta őket.
