A tartályhajók árai több éves csúcsra emelkedtek, miután az Egyesült Államok embargót vetett ki az orosz olajra. A Hellenic Shipping News szerint az Európából induló útvonalakon az olajszállító tartályhajók árai rekordmagasságra emelkedtek 2022 áprilisában.
A piaci szakértők a növekvő inflációt és az ukrán válságot tartják az idei év két legnagyobb piaci kockázatának. Az elszabadult infláció felemészti az eszközértékeket, korlátozza a vásárlóerőt és felemészti a vállalati árréseket, míg Oroszország ukrajnai inváziója megzavarta a kulcsfontosságú energia- és nyersanyagellátási láncokat, ami hatalmas ugrásokat okozott az áraknál. Ennek következtében a Dow Jones Transportation Average az év eleje óta 12%-ot zuhant a hazai kereslet csökkenésétől való félelmek miatt. Az olajszállító tartályhajók üzletága azonban másnak bizonyul.
A 18 hónapos sivár időszakot követően a tartályhajó-piac a korlátozott friss tonnatartalom-kínálatnak és az olajkereslet növekedésének köszönhetően egy bombaévnek örvendhet.
A Kinder Morgan (KMI) csővezeték- és terminálüzemeltető vállalat közzétette, hogy az amerikai kikötők között olajat és finomított termékeket szállító hajók napi árai javultak, miután az Egyesült Államok idén betiltotta az orosz olaj- és termékimportot. A KMI szerint a napi bérleti díjak a pandémiát megelőző 60 000-65 000 dolláros árak alsó határa körül mozognak. A Kinder Morgan, amely mintegy 16 hajó tulajdonosa, azt mondja, hogy "jelentős" keresletnövekedést regisztrált az amerikai olajembargó bevezetése óta.
A KMI mellett a Nordic American Tankers (NAT) is közölte, hogy a spot Suezmax tarifák idén jelentősen emelkedtek.
A szállítási díjak általában emelkednek a fokozott geopolitikai feszültségek idején. Az üzemeltetők magasabb díjazást követelnek azért, hogy hajóikat veszélyes vizekre küldjék, a biztosítók pedig megemelik a hajók és rakományuk potenciális fenyegetések elleni biztosításának költségeit, amit növelnek a háborús kockázati díjak.
Az orosz energia- és tengerhajózási ágazatot sújtó szankciók arra kényszerítették az európai nyersolajvásárlókat, hogy más piacokról vásárolják meg a nyersolajimportot. Az Egyesült Államok 2021-ben napi 672 000 hordó orosz nyersolajat és finomított terméket importált, amelynek 30%-a, azaz 199 000 hordó/nap nyersolaj volt, míg 473 000 hordó/nap finomított termék.
A kőolaj iránti kereslet „nagymértékben” visszaesett 2020-ban, ami a tartályhajók keresletét is csökkentette a charterpiacon. Most, mivel a globális piacok fokozatosan visszatértek a normál kerékvágásba a következő negyedévekben, az olaj iránti kereslet is javult. A javulás üteme azonban sokkal lassabb volt, mint amit eredetileg vártak.
Az Ukrajnával vívott orosz háború és a globális olaj- és gázpiacokkal játszadozó nyugati szankciók jelenlegi körülményei között nem meglepő, hogy a tartályhajók részvényei jócskán felülmúlták a szélesebb piacot.
A nyersolajszállító tartályhajók részvényei közül a Kinder Morgan 22,1 százalékot erősödött az év végéig; A Tsakos Energy Navigation 40,2 százalékot, a Frontline 34,6 százalékot, a Teekay Tankers 79,7 százalékot, az Euronav 47,7 százalékot.
A Hellenic Shipping News szerint az Európából induló útvonalakon az olajszállító tartályhajók árai rekordmagasságra kúsztak 2022 áprilisában, köszönhetően az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázióhoz kapcsolódó geopolitikai instabilitásnak, valamint az emelkedő tengeri üzemanyagáraknak, más néven bunkerolajnak.
A Fekete-tengerről induló, Aframax méretű hajókra vonatkozó piszkos tartályhajók ára több mint háromszorosára, 32,10 dollárra emelkedett tonnánként (mt) 2022 áprilisában a 2022. januári 10,11 dollár/mt árról. A Balti-tengerből kiinduló útvonalak tankerárai 2022 áprilisában 41,38 dolár/mt-ra szöktek fel, a 2022. januári 7,50 dollár/mt-ról. Az Aframax hajók globális hiánya miatt a Balti-tenger és a brit szigetek közötti útvonal piszkos tankerára a 2022. januári 8,53 dollár/mt-ról 2022 áprilisára 41,38 dollár/mt-ra ugrott.
A kőolajszállító tartályhajókat általában két csoportba sorolják: tiszta és piszkos tartályhajókra. A tiszta tartályhajók alacsonyabb kéntartalmú kőolajtermékeket szállítanak, beleértve az olyan finomított kőolajtermékeket, mint a motorbenzin, a dízelüzemanyag, a sugárhajtómű-üzemanyag és a nafta. A piszkos tartályhajók főként nyersolajat szállítanak, de szállíthatnak magas kéntartalmú kőolajtermékeket is, például fűtőolajat.
A Fekete-tengeren a magas tankerárakat elsősorban a magasabb biztosítási kockázati díjak okozzák, mivel a tenger Ukrajnával és Oroszországgal határos. A Fekete-tenger határos továbbá Grúziával, Törökországgal, Bulgáriával és Romániával. A HSN szerint az oroszországi balti-tengeri kikötőben, Primorskban a magas Aframax tarifák egyik oka az lehet, hogy az orosz kikötőkből Kínába tartó útvonalakon nagyobb a kereslet a kisebb Aframax hajók iránt. Általában nagyon nagy nyersolajszállító hajókkal (VLCC) szállítják az orosz uráli nyersolajat Kínába.
A Makronóm Intézet kommentárja:
Az EU hatodik szankciócsomagja tartalmazta az orosz hajókra vonatkozó uniós biztosítási tilalmat is, amely hat hónap múlva lép hatályba, és valószínűleg az Egyesült Királyság is hamarosan hasonló biztosítási szankciókat fog bevezetni. A Lloyds of London a tengeri biztosítások fő globális tőzsdéje, a viszontbiztosítási piacot pedig egy maroknyi európai és amerikai szereplő uralja. A nem biztosított vagy alulbiztosított hajók nem léphetnének be egyetlen nagyobb kikötőbe sem, és nem haladhatnának át olyan fontos hajózási torlaszokon, mint a Boszporusz vagy a Szuezi-csatorna. Ez a tilalom komoly nyomást gyakorolhatna a Fekete-tengerről és a Balti-tengerről érkező orosz olajexportra, ami akár egymillió hordó/napos exportcsökkenést is okozhatna. Biztosítás nélkül a vevők nem szállítanák az olajat, hacsak a kormányok nem hoznak létre mechanizmusokat a biztosítás hazai fedezésére, ahogyan az korábban az iráni szállítmányok esetében történt. Az eddig megfigyelt alternatíva, miszerint Oroszország főként Kínába és Indiába szállít, elsősorban a belföldön ellenőrzött vagy birtokolt mennyiségre támaszkodna a továbbiakban.
Tíz évvel ezelőtt írták alá a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt, azonban az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott az emberek hozzáállása a klímapolitikához – írja a New York Times.
Szijjártó Péter határozottan tagadta, hogy Donald Trump bármit is követelt volna Magyarországtól.
A Bizottság elnöke már egy lépést sem tesz anélkül, hogy előtte ne hívná fel Donald Trumpot. Ezúttal is csak egy ilyen beszélgetés után jelentette be a szankciókat.
Washington újabb háborús nyomásgyakorlásra buzdítja Európát.
A szankciók eddig leginkább Európának fájtak, és most még egy ütést mérhet Brüsszel az energiaiparra. Az olajipari cégek is bekerülhetnek a következő szankciós csomagba.
Chris Wright, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere szerint gazdasági szempontból az Európai Uniónak kedvezőbb lenne, ha amerikai nyersanyagokra támaszkodna.
Nem mindennapi jelenetek.
