Elképesztő büntetést szabhat ki az EU Elon Muskra

Annak ellenére is, hogy félnek Trump válaszreakciójától.

Az EU környezetvédelmi miniszterei több mint 16 órán át tartó tárgyalás után megegyeztek az éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályjavaslatokról. 2035-től kezdve csak olyan új személygépkocsik és furgonok gyártása lesz megengedett, amelyek CO2-kibocsátása nulla.
Az Európai Unió 27 tagállamának környezetvédelmi miniszterei szerdán kora reggel megállapodtak az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedésekről.
A több mint 16 órán át tartó tárgyalást követően végül döntöttek a miniszterek a javasolt éghajlat-változási jogszabályokról, mivel Olaszország, Szlovákia és más államok azt akarták, hogy a kivezetést 2040-re halasszák. A döntéshozók kompromisszumot kötöttek az új, fosszilis tüzelőanyaggal működő autók értékesítésének 2035-től történő fokozatos megszüntetéséről. A miniszterek arra kérték Brüsszelt, hogy 2026-ra értékelje, hogy a hibrid járművek is megfelelnek-e a célnak. Ez Várkonyi Gábor, autóipari szakértő szerint
A szakértő azt mondja: az autólobbi a dízelbotrány óta elvesztette szavahihetőségét, és nem tudnak valós nyomást gyakorolni a döntéshozókra.
„A Tanács megállapodott abban is, hogy 2035-ig 100 százalékos CO2-kibocsátás-csökkentési célt vezet be az új személygépkocsik és kisteherautók esetében” – áll a miniszterek közleményében.
A 2035-ös javaslatot úgy alakították ki, hogy elméletileg bármilyen típusú autótechnológia, például hibridek vagy fenntartható üzemanyaggal működő autók megfeleljenek a célnak, amennyiben az autónak nincs szén-dioxid-kibocsátása.
Ez még nem a vég
A végleges kompromisszumról most az Európai Parlamenttel kell tárgyalni, amely szintén támogatja a belső égésű motorral hajtott járművek értékesítésének teljes betiltását 2035-től.
A miniszterek közös álláspontot fogadtak el öt olyan jogszabályról, amelyet tavaly az Európai Bizottság terjesztett elő.
„Az éghajlati válság és annak következményei egyértelműek, ezért a politika megkerülhetetlen” – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság jelenlegi alelnöke.
Németország támogatja a fokozatos kivonást, de egy kis módosítással
Az uniós miniszterek nyilatkozata annak fényében született meg, hogy a német kormánykoalíció támogatta a belső égésű motorok fokozatos kivezetését azzal a feltétellel, hogy a CO2-semleges üzemanyaggal működő új autók értékesítése 2035 után is folytatódhat.
A belső égésű motorok esetleges betiltásáról szóló vita különösen Németországban, az unió legnagyobb autópiacán ütközött ellenállásba.
„Az EU tagállamai elsöprő többséggel megszavazták, hogy 2035-től csak olyan személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek közlekedhessenek, amelyek nem bocsátanak ki szén-dioxidot” – mondta Steffi Lemke német környezetvédelmi miniszter.
„Ez egyértelmű jelzés, hogy el kell érnünk az éghajlati célokat. Emellett megadja az autóiparnak azt a tervezési biztonságot, amelyre szüksége van" – tette hozzá a miniszter. Ezzel egyetért Várkonyi Gábor is, aki szerint
„már túl vagyunk azon a ponton, hogy vissza lehessen csinálni azt a rombolást, amit a szabályozók végeztek ezen a piacon.
Most már a gyártók többségének jobb, ha az EU szépen végig finanszírozza a nagy átállást”.
A Volkswagen nem boldog
A jogszabályváltozásra reagálva a Volkswagen egy magas rangú vezetője elmondta: óriási kihívást fog jelenteni, hogy elegendő akkumulátort állítsanak elő a célok eléréséhez szükséges elektromos autókhoz.
„Ez egy kihívást jelentő cél, de úgy gondoljuk, hogy megvalósítható” – mondta a VW pénzügyi igazgatója, Arno Antlitz egy interjújában. „A legnagyobb kihívást nem az autógyárak átalakítása és felfuttatása jelenti. A legnagyobb kihívást jelentő téma az akkumulátor-ellátási lánc felpörgetése lesz” – tette hozzá Antlitz.
A VW azt nyilatkozta, hogy 2035-ig leállítja a belső égésű motoros autók értékesítését a régióban, de néhány, az elektromos autók fejlesztésében lemaradottabb autógyártók, mint például
A japán autógyártó még nem nyilatkozott az ügyben.
A nagyobb autógyártók versenyt futnak az akkumulátorcellák beszerzéséért, de az akkumulátorokhoz szükséges nyersanyag megtalálása még nagyobb problémát jelenthet – írja a Reuters. Ha nem sikerül megfelelő lítium-, nikkel-, mangán- vagy kobaltkészleteket beszerezni, az lassíthatja az elektromos járművekre való átállást, drágíthatja a járműveket, és veszélyeztetheti az autógyártók haszonkulcsát. A Stellantis vezérigazgatója, Carlos Tavares a múlt hónapban azt mondta, hogy várakozásai szerint
az akkumulátorok hiánya 2024-2025-ben fogja elérni az autóipart,
mivel a gyártók megpróbálják felpörgetni az elektromos járművek értékesítését, aminek kiszolgálásra új akkumulátorgyárakat építenek.
Kína köszöni szépen, bejött a terve
Kína okosan az elektromos autógyártás irányába csalogatta az uniót, hogy aztán a megállíthatatlan folyamatokat elindító EU-s döntések megszületése után ütemet váltsanak és újra előtérbe kerüljenek a modern és környezetkímélő belső égésű motorok – mondta el nemrég a Makronómnak Várkonyi Gábor. Az autópiaci szakértő a blogjában is felhívja a figyelmet arra, hogy az EU zéró-kibocsátás politikája azt eredményezheti, hogy óriási nyersanyagfüggőség fog kialakulni, valamint a feltörekvő, nagytőkés kínai autóipar – ahol nem rendeleti úton szabályozzák az elektromos autózás terjedését, hanem csak klímacélokat határoztak meg – el fogja szívni az európai mérnököket.
Szociális Éghajlatvédelmi Alap a láthatáron
A megállapodás egy másik pontja szerint létrejön egy 59 milliárd eurós Szociális Éghajlatvédelmi Alap, amely az alacsony jövedelmű polgárokat védi a szén-dioxid-politika okozta energiaköltségek emelkedésétől.
Minden uniós tagállam javaslatot nyújthat majd be az Európai Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy ezt a pénzt hogyan lehet az emberek megsegítésére fordítani, például a lakások energiahatékonyságának növelésére vagy új, nulla kibocsátású közlekedési eszközök beszerzésének támogatására.
„A megújuló energiára való áttérés csökkenteni fogja a számlákat, de sokaknak szükségük lesz némi támogatásra, hogy eljussanak odáig" – tette hozzá Timmermans.
Nyilvánvalóan Litvánia, Lettország és Lengyelország még nagyobb alap létrehozását szorgalmazta, míg Finnország, Dánia és Hollandia – gazdagabb országok, amelyek többet fizetnének be az alapba, mint amennyit kapnának belőle – kisebb alap létrehozását szorgalmazta.
(Borítókép: MTI Fotó: Kovács Tamás)