Az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai kiemelt témája a Németországban rendezett G7-es csúcsnak. Új szankciók jönnek, miközben Kínával szemben is beindul a gazdasági ellentámadás.
A keddig tartó G7-es tanácskozás fő célja a globális élelmezési, energetikai és pénzügyi válság kezelési módjainak megbeszélése. Nem csak az Ukrajnának biztosítandó pénzügyi és haditechnikai támogatásról, hanem újabb Oroszország elleni szankciókban is megállapodtak a résztvevők.
Ennek egyik szegmense az orosz arany importjának azonnali betiltása lesz. Nagy-Britannia, mint az aranykereskedelem központja már vasárnap bejelentette, hogy a G7 többi tagjával együtt bevezeti ezt a szankciót, mivel az arany az energiahordozók után a legjövedelmezőbb orosz exportcikk: a tavalyi évben mintegy 12,6 milliárd font (5900 milliárd forint) bevételt eredményezett. Egyes vélemények szerint az aranyembargónak csupán szimbolikus jelentősége van, miután az iparág már eddig is jelentősen korlátozta az orosz arany forgalomba kerülését, érdemben pedig nem fogja befolyásolni az árát.
A múlt hét egyik bizarr híreként a svájci adóhivatal közléséből kiderült, hogy több mint három tonna orosz aranyat szállítottak az országba finomításra. Ekkora mennyiséggel csak a legnagyobb finomító cégek foglalkoznak Svájcban, de mindegyikük tagadta, hogy átvettek volna ilyen tételt.
A G7-ek megállapodtak abban is, hogy még összehangoltabb szankciókkal akadályozzák Oroszországot a külföldi ipari technológiák, alkatrészek és szolgáltatások elérésében. Bővül a szankciókkal sújtott magánszemélyek listája is, amelyre újabb orosz és fehérorosz politikusok, üzletemberek kerülnek fel.
Ursula von der Leyen szerint a szankciók működnek,
Az Európai Bizottság elnöke megerősítette: tárgyalnak az olajár felső határának maximalizálásáról, hogy Putyin ne tudja máshonnan sem pótolni a szankciók által kiesett bevételt. „Ezért szélesebb körű szövetségre van szükség (...) Fontos a fejlődő országok szempontjait figyelembe venni, mert az egekbe szökő olajárak nagyon negatívan hatnak rájuk” – mondta.
A G7-ek (egy tavalyi ötlet alapján) arról is megállapodtak, hogy öt év alatt 600 milliárd dolláros alapot hoznak létre, amelyből az alacsony és közepes jövedelmű országok infrastrukturális beruházásainak elindulását segítik. A kezdeményezés egyértelmű hadüzenet a kínai „Övezet és Út” programnak, amely 2013 óta több mint száz ország beruházásait segítette – alapvetően hitellel. Ennek ellensúlyozására jönne létre az új alap, Ursula von der Leyen szerint azért, hogy
A terv mögött nem titkoltan egyes országok orosz gázfüggésének megszüntetése is áll, ám a globális infláció miatt jelenleg nem mondható, hogy a legkedvezőbbek a feltételek a beindításához.
A G7-ek által hivatalosan „Partnerség a globális infrastruktúráért” elnevezésű megállapodás szerint az alapba az USA 200 milliárd dollárt tenne be, míg az Európai Unió 300-at. Biden olvasatában ez nem segély, hanem befektetés, amely mindenkinek busásan megtérül majd. Kérdés persze, milyen feltételekkel fektetnek majd be egy adott ország terveibe, és mennyire tudnak labdába rúgni a kínai konstrukciók mellett – utóbbi hiteleket ugyanis gyakorlatilag bárki megkapja, aki kéri.
A tanácskozáson a vezetők nyilatkozatot fogadtak el Ukrajnával kapcsolatban is. Ebben gyakorlatilag azt ígérik, addig támogatják az országot pénzügyi, humanitárius, haditechnikai és diplomáciai módon, ameddig szükséges. Zelenszkij elnök online csatlakozott a megbeszéléshez, és – ahogyan várható volt – még több nehézfegyvert kért, ezúttal rakétaelhárító rendszerekkel együtt. Szavainak azok a rakétatámadások adtak nyomatékot, amelyekkel az oroszok már Kijevet és Ukrajna középső területeit támadták az elmúlt napokban.
ebben a humanitárius és pénzügyi segélyeken túl a fegyverszállítmányok is benne vannak – utóbbi esetében az USA vállalta és vállalja az oroszlánrészt. A tanácskozás résztvevői közös nyilatkozatukban úgy fogalmaztak: elhúzódó háborúra készülnek.
A G7-tanácskozás egyik legfontosabb témája az ukrán export-élelmiszerek kijuttatása volt. Jelenleg 25 millió tonna kukorica és búza halmozódott fel az ukrán kikötővárosok silóiban, amely az orosz tengeri blokád és a kikötőket környező vizek elaknásítása miatt nem tud kijutni az országból. Jelenleg a G7-es tervek a vasúti szállítás kapacitásának növelését célozzák meg.
Az egyetértés mellett a résztvevők a kisebb egyenetlenségeket is igyekeztek elsimítani. Boris Johnson például határozottan egységesítő céllal érkezett Németországba: beszélt Macron francia elnökkel is, akit nem először kért meg, hogy
akár bizonyos területeinek feláldozása árán is. Mint mondta, egy ilyen békétől Putyin csak vérszemet kapna, így a konfliktus jelenlegi szakaszában minden rendezésre irányuló kísérlet csak a globális instabilitást növelné.
Az amerikai elnök még a csúcstalálkozó előtt úgy fogalmazott: Putyin arra játszott, hogy az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai megosztottá teszik a G7-es szövetséget, ám ezt a célját nem érte el. Az egység sziklaszilárd az országok között, a Nyugat pedig megerősödve fog kikerülni a konfliktusból.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Sven Hoppe
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Fontos dolga van az amerikai alelnöknek.
A magyar közösség fogyatkozása és a besorozások már Berlin figyelmét is felkeltették.
Túl messzire merészkedtek Ukrajna érdekében.
Teljes kudarcot vallott az ukrán elnök.
Németország háborús kommunikációja az oroszok ellen az 1930-as éveket idézi.
A miniszterelnök szerint Európa történelmi léptékű energiakrízis felé tart, de Magyarország a krízisben is számíthat az amerikai szövetségeseire.
A szerda délutáni flashmobon szinte több rendőr volt, mint résztvevő.
A tények makacs dolgok.
