Kevés elterjedtebb, szélesebb körben osztott nézet van Magyarországon, mint az, hogy külföldön minden jobb, de legalábbis minden olcsóbb. Utánajártunk, mi igaz ebből.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Egy fiatal, mindössze 20 éves srác tűkön ülve várta a 2008-as NBA draftot, azaz az újoncok kosárlabda-csapatok általi kiválasztását. Csak sorolták a neveket, de az övé nem hangozott el. 34 körön keresztül nem történt meg az, amire várt. Végül a 35. körben a Los Angeles Clippers csapata bizalmat adott neki. Ekkor még senki nem tudta, hogy ez a fiatalember történelmet fog írni. DeAndre Jordan ugyanis az az amerikai kosaras, aki a mai napig a legnagyobb hatékonysággal értékesíti a kosarait. A mezőnygól százaléka hihetetlenül magas, 67,3 százalék. Ez azt jelenti, hogy három dobásból általában legalább kettőt értékesít. Sőt, 2020-21-ben a Brooklyn Nets csapatának tagjaként még ennél is elképesztőbb, 76,3 százalékos pontossággal játszott.
A skála másik végén John Mahnken található. A 203 centis center hét éves pályafutása alatt mindössze 27,2 százalékos hatékonyságot produkált. Az ötödik szezonjában pedig a dobásainak mindössze 17,0 százalékát tudta pontra váltani. Ez alapján szinte biztos, hogy az ellenfél csapattagjai fellélegeztek, amikor a labda Mahnken kezében volt. És a nézők is magabiztosan fogadhattak arra, hogy a következő helyzetet is ki fogja hagyni. Rossz teljesítménye ellenére a Boston Celtics még két évadra bizalmat szavazott neki, nem is teljesen hiába, hiszen Mahnken dobószázaléka duplájára javult ezen két szezonban, bár az ötven százalékos pontosságot ekkor sem tudta elérni.
Az egyik ezek közül az a széles körben elterjedt és hangoztatott
Az állítás képtelensége a napnál is világosabb. Hiszen ha mindenki kevesebbet keres, mint más országokban, akkor ennek igaznak kell lennie a fodrászra, a fogorvosra, a pincérre is. Ez viszont azt jelenti, hogy ezek a szolgáltatások itthon olcsóbbak kell, hogy legyenek, mint máshol.
Ebben a cikkben a kérdést tudományos szempontból fogjuk vizsgálni. Ehhez a Numbeo adatbázisa lesz segítségünkre. Három alapvető élelmiszer (alma, bor és tej) mellett az éttermi étkezés, a benzin és a rezsiköltségek szintjét vetjük össze hazánkban, és 18 másik európai országban (Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Németország, Norvégia, Svájc, Svédország és Szlovákia).
Az 1. ábra egy kiló alma átlagos árát mutatja az egyes országokban amerikai dollárban mérve. Ahogyan a képről leolvasható, a hazai áraknál valamivel olcsóbban lehet ezen gyümölcshöz jutni Litvániában és Lettországban, Lengyelországban pedig lényegesen kedvezőbb az alma ára, átlagosan közel 40 százalékkal fizetnek kevesebbet érte az ottani lakosok. Azonban minden más országban drágább az alma. A szlovákok és a csehek 20 százalékkal, az észtek 30 százalékkal, az osztrákok és a belgák 80 százalékkal fizetnek többet, mint a magyarok. Nyolc országban legalább kétszer annyiba kerül az alma, mint nálunk, a svájciak szinte pontosan háromszor annyit fizetnek ezért a gyümölcsért, mint a magyarok.
1. ábra: Egy kiló alma átlagos ára az egyes országokban (amerikai dollárban). Forrás: Numbeo.
A 2. ábra azt mutatja, hogy átlagosan
Nálunk még a szlovákok és a csehek is 20 százalékkal többet fizetnek, a németek 30 százalékkal, a lengyelek pedig 40 százalékkal. A finnek és svájciak több mint háromszor, a norvégok közel négyszer drágábban vásárolnak bort, mint a magyarok. Izlandon pedig közel ötször annyiba kerül ez az alkoholos ital, mint Magyarországon.
2. ábra: Egy üveg bor átlagos ára az egyes országokban (amerikai dollárban). Forrás: Numbeo.
A 3. ábra egy liter tej árat mutatja az egyes országokban amerikai dollárban számítva. Magyarország itt a második legalacsonyabb árakat tudja felmutatni, egyedül a lengyelek fizetnek nálunk kevesebbet, de ők is csupán 10 százalékkal. A szlovákok 10 százalékkal, a csehek és az észtek 20 százalékkal fizetnek többet, mint a magyarok. Az izlandiak és dánok árcédulája a miénk dupláját mutatja, a svájciak 2,3-szor, a norvégok pedig 2,7-szer nagyobb árakkal találkoznak, mint a magyarok.
3. ábra: Egy liter tej átlagos ára az egyes országokban (amerikai dollárban). Forrás: Numbeo.
A 4. ábra azt mutatja, mennyit fizet átlagosan két fő egy középkategóriás étteremben elköltött vacsora után, amerikai dollárban.
de a különbség nincsen 5 százalék sem. A lengyelek és a csehek pedig körülbelül ugyanennyivel többet fizetnek, mint mi. Nyolc országban legalább kétszer annyit kell fizetni, mint Magyarországon. Ezen belül Izland és Svájc esetében már legalább háromszoros a szorzó.
4. ábra: Vacsora két főre egy középkategóriás étteremben (amerikai dollárban). Forrás: Numbeo.
Az 5. ábra egy liter benzin árát mutatja az egyes országokban amerikai dollárban mérve.
A lengyelek és luxemburgiak 10 százalékkal, a szlovákok 20 százalékkal, az észtek és litvánok 30 százalékkal fizetnek többet, mint mi. A legdrágább üzemanyagárakkal a németek és a finnek találkoznak. Mindkét ország lakosai 80 százalékkal drágábban közlekednek, mint a magyarok.
5. ábra: Egy liter benzin átlagos ára az egyes országokban (amerikai dollárban). Forrás: Numbeo.
A 6. ábra azt mutatja, mennyibe kerül minden rezsiköltség (áram, fűtés, hűtés, víz, szemét) havi szinten egy 85 négyzetméteres apartman lakóinak amerikai dollárban számítva. Nálunk kevesebbet csak a svédek (40 százalékkal), az izlandiak (20 százalékkal) és a finnek (10 százalékkal) fizetnek. Franciaországban, Litvániában és Belgiumban már 20 százalékkal magasabb rezsiköltséggel szembesülnek a lakosok. Az észtek és osztrákok esetében a különbség már 70 százalék, a németeknél 80, a luxemburgiak pedig 100 százalékkal kell, hogy többet fizessenek, mint a magyarok.
6. ábra: Átlagos havi rezsiköltség 85 nm-es lakásra számolva (amerikai dollárban). Forrás: Numbeo.
Összefoglalás
A számok azt mutatják, hogy
A vizsgált hat termék és szolgáltatás tekintetében két esetben (bor és benzin) a magyar árak voltak a legalacsonyabbak a vizsgált 19 ország tekintetében, két esetben (tej és étterem) pedig a második legalacsonyabbak, míg további két esetben (alma és rezsi) csak három országban volt olcsóbb az adott tétel, mint Magyarországon. A magyar árak tehát nem hogy magasak, de vagy a legalacsonyabbak, vagy ahhoz nagyon közel vannak.
Zárásként vizsgáljuk meg ezen hat tétel relatív árszintjeinek átlagát is a 19 ország viszonylatában. Ezt mutatja a 7. ábra. A grafikon azt mutatja, hogy a vizsgált hat áru és szolgáltatás átlagosan hányszor annyiba kerül a többi országban, mint hazánkban. A kosár tekintetében egyértelműen Magyarország az, ahol a legkedvezőbb árakkal szembesülnek a fogyasztók. A lengyelek átlagosan 10, a szlovákok 20, a csehek 30 százalékkal fizetnek többet nálunk. Még ennél is magasabb költségekkel szembesülnek a balti államok lakói. A litvánok 30, a lettek 40, az észtek pedig 50 százalékkal költenek többet, mint a magyarok.
7. ábra: Relatív árszintek az egyes országokban. Forrás: A szerző számítása.
A grafikon másik végén Svájc, Izland és Norvégia szerepel. Ezen államok lakói közel 2,5-szer fizetnek annyit a kiválasztott hat tétel tekintetében, mint a magyarok. A különbség egészen pontosan 140 százalék. Az elterjedt közhiedelemmel ellentétben tehát kijelenthetjük, hogy nem csupán a régióban, de még Európa tekintetében sem igaz az az állítás, hogy a termékek és szolgáltatások ára külföldön alacsonyabb lenne, mint itthon.
Címlap: MTI/Krizsán Csaba
Szóba kerültek az elmúlt évek politikai és médiabeli törésvonalai, a jogállamiság állapota, a Fidesz választási veresége, valamint az is, hogyan alakult át a magyar nyilvánosság az új politikai korszakban.
A költségvetési hiány csökkentése, az inflációt mesterségesen lefojtó intézkedések kivezetése rövid távon gondot fog okozni.
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
Európai összevetésben is kiemelkedőek a magyar számok.
Az előző kormány beavatkozásainak köszönhetően kiváló alapokról indulhatnak Magyar Péterék.
Ami elmondhatatlanul nehéz volt.
Átalakulhat a mozgósítás rendszere, és jöhet a magasabb zsold.
Menesztette Massimiliano Allegri vezetőedzőt a milánói klub, miután nem jutottak be a Bajnokok Ligájába. A döntés azonban nemcsak őt érinti: a vezérigazgató, a sportigazgató és a technikai igazgató is távozik.