Szerb elnök: Nem vagyok Aszad, én nem fogok elmenekülni!
Az újvidéki tragédiát követő tüntetések mögött a nyugati hatalmakat sejti Aleksandar Vucic szerb államfő.
Péntektől (április 29-től) drágább az üzemanyag Szerbiában. A benzin és az eurodízel államilag szabályozott ára az elmúlt egy hónapban most a legmagasabb, ugyanis a szerbiai töltőállomásokon az eurodízelért 206,2 dinárt (1,74 eurót), míg a benzinért 184 dinárt (1,55 eurót) kell fizetni. Az elmúlt egy héthez képest az üzemanyag 9,9 dinárral lett drágább.
Az új árak május 6-ig vannak érvényben, akkor hirdeti meg ugyanis az illetékes minisztérium ennek a két üzemanyagtípusnak az új kiskereskedelmi értékét.
Ennek az energiahordozónak a drágulására így egyelőre nem kell számítani, május végéig legalábbis, ám a villanyáram új árszabásával is számolni lehet.
Zorana Mihajlović (Zorana Mihájlovity) szerb energiaügyi miniszter a napokban arra mutatott rá, hogy Európaszerte jelenleg Szerbiában a legolcsóbb az áram, az előállítása azonban naponta egyre költségesebb. Így reális elvárás, hogy hamarosan többet kell majd fizetni érte. Mihajlović kiemelte, az új ár megszabásánál több szempontot is figyelembe kell venniük: elfogadhatónak kell lennie mind az országos szolgáltató, mind a lakosok számára.
A Szerbiai Villanygazdaság (Elektroprivreda Srbije – EPS) az ország egyik legfontosabb vállalata, amely az elmúlt időszakban jelentős gondokkal szembesült, számos meghibásodást kellett szanálniuk, a termelés kiesésével pedig költségnövekedéssel megbirkózniuk, éppen ezért a tárcavezető szavai szerint a válságból való kilábalás folyamatában az általa képviselt minisztérium teljes támogatására számíthat az országos szolgáltató.
A szerb kormány április 28-i ülésén többek között arról döntött, hogy
így az elkövetkező 60 napban a boltok nem emelhetik a cukor, a liszt, az étolaj és a disznóhús árát. Vagyis az árak befagyasztása az 1 kilogramm kiszerelésű kristálycukorra, a legfeljebb 5 kilogrammos csomagolásban árusított T-400-as és T-500-as búzalisztre, valamint az 1 literes napraforgóolajra vonatkozik.
Az illetékesek számításai szerint Szerbiában nem lesz gond az élelmiszerellátással a jövőben sem, hiszen búzával 620.000 hektár földterületet vetettek be a gazdák, így mintegy 2,9 millió tonna termésre számíthat az ország ebben az évben. Kukoricából pedig egymillió hektárt terület van, ami 7 millió tonna termést jelent. Míg étolajból az idén is 215.000 tonnára lehet számítani.
Amíg az alapélelmiszerek ára nem változik, és hiányra sem kell számítani, a zöldségféle a múlt évhez képest 43 százalékkal drágul, ebből a krumpliért 95 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly áprilisban, a hús 33 százalékkal, a feldolgozott hústermékek 45 százalékkal drágábbak.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal (Republički zavod za statistiku) adatai alapján a 2022-as év első három hónapjában