Svájc vétózza a fegyverszállítást, Amerika elfelejtett kiképzési rendszert küldeni Ukrajnába

Svájc nem enged

Németország az orosz-ukrán háború kitörésekor még ragaszkodott a fegyverszállítás elutasításához, azaz ahhoz az elvhez, hogy német gyártmányú halálos fegyver még harmadik országon keresztül se kerülhessen konfliktuszónába. A tilalmat később feloldották, Olaf Scholz kancellár maga jelentette be, hogy revideálták a tiltó rendelkezést, így első körben 1000 páncéltörő fegyvert és 500 Stringer légvédelmi rakétát ígért Ukrajnának. Ez azonban csak a folyamat kezdete volt. A német hadiipari óriás, a magyar haderőfejlesztésben kiemelt partnernek számító Rheinmetall AG április közepén jelentette be: készen áll, hogy – kormányzati felhatalmazással – 50 darab használt Leopard-1-es harckocsit, valamint Marder gyalogsági harcjárműveket szállítson harmadik országon keresztül az ukránoknak.

A Mardereket a cég a német haderő 1960-as években végrehajtott korszerűsítésének eredményeképpen fejlesztette ki, és 1975-ig 2136 darabot készített el belőle. Később tovább akarták fejleszteni, de a projekt végül zsákutcába jutott. A 2010-es években sikerült eladni belőlük pár száz darabot Indonéziának és Jordániának, ez a ráta azonban messze elmaradt a vártnál. A Rheinmetall megpróbálkozott ugyan a Marder Evolution névre keresztelt utóddal, de az sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért nem fordított több pénzt és energiát az újabb fejlesztésekre. Helyette egy új eszközt kezdtek építeni: ez lett a Lynx gyalogsági harcjármű, amelynek sorozatgyártását a már említett haderőfejlesztési kötődés miatt 2023-tól Zalaegerszegen kezdi meg a Rheinmetall Hungary. A Marderek ettől függetlenül hadrendben maradtak, de folyamatosan cserélik le őket a Puma-család tagjaira.

A németek a Marderekkel semmiképpen sem csúcstechnikát adnak (ahogyan a Leopard 1-esek sem mai darabok), de Ukrajna így is óriási hasznukat fogja venni. Azaz – a jelen állás szerint  – csak venné. Az elmúlt héten Annalena Baerbock német külügyminiszter egy sajtótájékoztatón azt mondta: Németország számára „nincs tabu az Ukrajnának biztosított harckocsik és egyéb fegyverzetek terén”. A Marderekkel és a Leopardokkal kapcsolatban úgy nyilatkozott: jelenleg a karbantartási felmérést végzik rajtuk, hogy teljesen használható állapotban kerüljenek Ukrajnába. Az ukrán (zömében volt szovjet) fegyverrendszerről áttérni egy nyugatira azonban nem pillanatok műve a katonák számára sem, így Berlin azt is vállalta, hogy állják az átképzési költségeket.

A német bejelentés szerint 1 milliárd eurót szánnak az Ukrajnával kapcsolatos védelmi kiadásokra, a finanszírozást pedig hosszú távon biztosítanák a megtámadott ország számára.

A kivitelezés német precizitással működött volna, ám az utolsó pillanatban olyan helyről került homokszem a gépezetbe, ahonnan senki nem várta volna. A Marderekhez ugyanis Svájc gyártja a lőszert, így azok bármilyen jellegű exportjához Bern engedélye is szükséges. Ezt az engedélyt azonban nem adta meg, megvétózva ezzel a szállítási terveket. A német hivatalos megkeresést az ország történelmi semlegességére és a hadianyagokkal való kereskedelem szabályaira hivatkozva utasították vissza. Utóbbi egyébként gyakorlatilag megegyezik a németek kezdeti ellenkezésének okával, de Svájc esetében a semlegesség alapelvének tekintik annak elutasítását, hogy bármilyen módon, akár újraexportálás révén fegyvert szállítsanak háborús övezetekbe. Az Ukrajnában zajló háború kapcsán egyébként Svájc is követi a szankciós rendeleteket, a fegyverek kérdésében azonban nem fog változtatni álláspontján. 

Drága a lőszer

Az ukránok szempontjából kiemelt fontossággal bírnak a páncéltörő fegyverek, hiszen az orosz hadsereg elképesztő mennyiségű páncélost irányít a frontra. A hírek szerint a donbászi harcokban félezer orosz tank vesz részt, ezért minden egyes rakétarendszer, ami Ukrajna területére érkezik, óriási segítséget jelent a védelemben. Az ukránok meglepő hatékonysággal használják is azokat, különösen a brit NLAW és az amerikai Javelin páncéltörő rakétákkal érnek el kiugróan magas találati arányt. Utóbbival kapcsolatban merültek fel most problémák. Ahhoz nem kell szakértőnek lenni, hogy átlássuk:

Az új haditechnikát ezért szokták csomagban, azaz kiképzéssel és kiegészítő logisztika megoldásokkal együtt árulni. Az ukrán hadsereg esetében a kiképzési időt érthető módon minimálisra kell csökkenteni, de akkor sem lehet eltekinteni tőle. 

Különösen igaz ez a Javelinek esetében, amely újratölthetősége, precíz célzóberendezése és kettős támadási képessége (egyenes vonalban és ívben is képes a rakétát a célpontba juttatni) miatt igazi favoritnak számít. Képességeivel egyenes arányban az ára is kiemelkedő (200 000 dollár), nem beszélve a rakétákról, amelyeket kilő. Egyetlen ilyen rakéta költsége 80 000 dollár körül mozog, így érthető, hogy az amerikai hadsereg a kiképzés során a virtuális valóságot hívta segítségül ahelyett, hogy minden lőgyakorlaton egy vagyont lövöldözött volna el. A Raytheon védelmi konszernnel és a Lockheeddel karöltve elkészítették tehát a Javelin Basic Skills Trainer nevű szimulátort, ami két hét alatt képes úgy felkészíteni a katonákat a Javelinek használatára, hogy nem kell pazarolni a drága lőszert használatuk közben.

A szimulátor valós helyszíni képeket kombinál virtuális ellenséges csapatokkal. A program rögzít, elemez és beépít minden lehetséges változást, amikor a katona belép a virtuális valóságba, így a kiképzendő számára a körülmények valóban dinamikusan változnak, megteremtve ezzel a realitás illúzióját. Amikor megtalálja a célpontot, már csak ki kell lőnie a virtuális rakétát, ami megsemmisíti a kiválasztott célpontot. A BST-k kiképzési hatékonyságára esküsznek az amerikai katonák, az ukránok már nem annyira, miután a napokban kiderült:

emiatt pedig gyakoriak a fegyver helytelen használatából eredő meghibásodások. Az ukrán védelmi hírszerzés főnöke, Budanov tábornok megerősítette ezt az információt, ami aztán egészen komikus helyzetet teremtett egy szenátusi meghallgatáson, amikor a bizottsági tagok Lloyd Austinnak, az USA védelmi miniszterének tehették fel kérdéseiket. A tárcavezető Lisa Murkowski republikánus képviselő kérdésére közölte: eddig nem is hallott róla, hogy az ukránok több szimulátort szeretnének a Javelinekhez, de ha ilyen jellegű kérés érkezik, az USA teljesíti azt. Ennek némileg ellentmond, hogy a republikánusok tudomása szerint az ügyben már több levél is érkezett ukrán részről Austinhoz. 

Ugyanezen a meghallgatáson került előtérbe az a kérdés is, ami már az elemzőkben is egyre gyakrabban felmerül: az az irgalmatlan mennyiségű fegyver (csak a Javelin esetében majdnem 6000 darabról beszélünk, ami az amerikai hadsereg készletének egyharmadát jelenti), amit az USA küld Ukrajnába, nem fog-e lassan hiányozni Amerika biztonságos védelmi kapacitásából? Austin sietve megnyugtatta a szenátorokat:

a következő pénzügyi év védelmi költségvetése pedig (ez Biden elnök javaslata alapján 770 milliárd dollár lesz) biztosíték arra, hogy az USA hadereje bőségesen el legyen látva a haditechnikai eszközökkel.

Fotó: Bundeswehr, US Army, MTI