Bár sokak szerint a tálibok igazi „vademberek” és lehetetlen modernizálni a gondolkodásukat, egy amerikai történész szerint Amerika is felelős a sikertelen integrálási programért.
2001-ben a The Atlantic amerikai magazin azt állította, hogy a tálibok „középkori elbutítási programja” indokolta az amerikaiak afganisztáni inváziójának támogatását.
A hadjárat csúcspontján Erik Prince, a Blackwater vezérigazgatója a tálibokat „barbároknak” nevezte, akik szerinte „úgy gondolkoznak, mintha a középkorban élnének”.
Prince véleményét egy évtizeddel később politikusok és tábornokok is osztották, a tálibokat „degenerált vadembereknek” és „fosztogató középkori vallási szektának” nevezték.
Három hónappal ezelőtt a Közel-Keleti Intézet arra a következtetésre jutott, hogy
– a „középkori gondolkodásuk ugyanolyan merev maradt”, mint amilyen mindig is volt – adta hírül a Palladium hírportál.
Carter Malkasian történész és az Afganisztánban dolgozó amerikai katonai parancsnokok egykori tanácsadója szerint a sikertelenség az USA hibája is. A történész szerint már a Bush-kormányzat is elutasító volt – 2001 és 2003 között – a magukat megadni készülő tálibokkal szemben,
Az Obama-kormányzat a kritikus 2015-ös évben korlátozta az amerikai légierő alkalmazását, a Trump-kormányzat pedig nem tartotta stabilan az afgánok számát a tárgyalóasztalnál, így ezzel megszüntette az amerikai diplomaták egyetlen beleszólási lehetőségét az ügybe.
Na de miért is olyanok a tálibok, amilyenek?
„A tálibok ideológiája alapvetően abból indul ki, hogy a rendszer, amit képviselnek globális, istennek tetsző emberi szerveződési forma, amelynek mindenhol el kell terjednie” – derül ki a Makronóm korábbi interjújából, amelyben Háda Bélával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársával beszélgettünk.
Bár az USA „jóindulatáért” nem voltak hajlandóak változtatni a tálibok, úgy tűnik, hogy a segély már elég motiváció számukra.
Háda Béla szerint a tálibok nyitni akarnak a nyugat felé, jelenleg a segélyek újraindítását akarják elérni – ezt azonban a nyugati világ feltételekhez, többek között a kábítószerpiac visszaszorításához köti – így a tálibok visszaszorították a máktermesztést.
Háda Béla továbbá arról is beszélt, hogy az ígéretek ellenére a nők helyzete romlik a tálib uralom alatt.
„A tálibok részéről taktikai lépés volt, hogy megígérték, nem veszik el újra a nők jogait, aztán fokozatosan mégis megtették. A vezetésen belül egyébként vannak viták a radikálisabb és a nemzetközi közösség elvárásait jobban figyelembe vevő csoportosulás között, amelyeket általában a frakciók egymásnak tett engedményeivel oldanak fel. A nők háttérbe szorítása valószínűleg egy ilyen alkunak a része” – állítja a szakértő.
A Brut. egyik februári videója bemutatja, hogy valójában félelemben élnek az afgán nők a tálib megszállás óta.
A videóban szereplő – eltakart arcú – nők arról számoltak be, hogy a szépségszalonokon kívül nem dolgozhatnak – ott is csak azért, mert a férfiak nem érhetnek a nőkhöz, ezért kénytelenek nőket alkalmazni.
„Mióta megérkeztek a tálibok, a gazdaság összeomlott, így kevesebb vendégünk van a korábbi időszakhoz képest” – meséli a Brut. videójában egy szépségszalonban dolgozó afgán nő.
Borítókép: MTI/AP/Ebrahim Noroozi
A tüntetések szervezői leszögezték: nem akarják, hogy „megismétlődjön, ami a Nyugat-Európában történik - bűnözés, káosz és a nemzeti identitás elvesztése”.
Bár a látványos diplomáciai gesztusok mögött jelenleg kevés konkrétum áll, a koordinált fellépés lehetősége – például Ukrajnában – már most fokozza a nyugati világ nyomásérzetét.
Ha Kijevnek nincs szerencséje, úgy járhat, mint az F-16-os vadászbombázókkal, amelyeknek zömmel leselejtezett, korábbi változatait adták az USA NATO-szövetségesei
Afgánok voltak, ez az első kiutasítás Merz kancellársága alatt.
Kína rekordot döntött a globális megítélésben: megelőzte az Egyesült Királyságot miközben az USA megtorpant, Európa pedig egyre kevésbé tud érvényesülni a nemzetközi versenyben.
A keresztény realizmus azt jelenti, hogy reálisan látjuk a bukott világot, amelyben élünk, szemben az idealizmussal, ami forradalmi – mondta a Mandinernek Eric Patterson amerikai politológus. Interjúnk.
Folytatódik az átalakulás Madridban: kulcsemberek távozhatnak a Blankóktól.
A miniszterelnök elárulta, hogy mely műsorok hagytak benne mélyebb nyomokat.
