A magyar építőiparban az elhamarkodott privatizáció miatt az építőanyaggyártásban rendkívül alacsony, mindössze 10 százalék körüli a magyar tulajdonú cégek aránya, pedig a hazai tulajdonú építőanyag-gyártás erősítése élénkítené a versenyt, növelné a kínálatot, és mérsékelné a brutális drágulást. A Makronóm interjúja Tibor Dáviddal, a Masterplast elnökével.
Sokan pesszimisták a jövőt illetően, a Portfolio építőipari konferenciáján Ön mégis azt mondta, az idei nagyon jó év lesz az építőiparnak. Miért?
Alapvetően az építőipar egy hosszabb ciklusidővel dolgozik, ezért az idei évben a tavaly megkezdett új lakás építések és felújítások a dráguló építőanyag árak ellenére kellő keresletet biztosítanak. A megnövekedett építőanyag árak miatt csökkenő beruházási kedv pedig inkább a 2023-24-es évben éreztetheti hatását.
Más területen viszont mégis pesszimista, míg sokan bíznak benne, hogy ha vissza is szorulnak a kormányzati megrendelések, a magánszektor majd kitölti az űrt. Ön mintha kicsit szkeptikus lenne ezzel kapcsolatban...
Véleményem szerint a lejáró állami támogatási konstrukciók meghosszabbítása a legfontosabb kérdés. Az 5 százalékos lakásáfa, a családi otthonteremtési támogatások, a CSOK rendszere, valamint
a magánszektor pedig csak ezek meghosszabbítása esetén tudja folytatni a jelenlegi szinten a beruházási aktivitást.
„Vadásszuk a világ minden tájáról az alapanyagot, árkérdés egyáltalán nincs" – mondta a konferencián. Vadnyugati állapotok uralkodnak? Honnan tudnak mégis alapanyagokat beszerezni, mennyivel nőttek meg így a gyártási költségek?
A Masterplast ellátási lánca globálisan működik, alapanyag beszállító partnereink Közel-Keleten, Távol-Keleten és Európában is vannak. Azzal tudunk továbbra is versenyképesek lenni, hogy több helyről vásárolunk, de az erősen emelkedő árakat el kell fogadni, a normál kereskedelmi alkupozíció a legtöbb alapanyagnál ma nem működik, eltűnt. Az áremelkedés mértéke termékcsoportonként eltérő, de az idei évben már átlagosan meghaladta a 30 százalékot.
Nincs az alapanyaggyártók között versenyeztetés, nincs áralku, ami a végső árban is megjelenik, de ezt vissza kell terelni a normális mederbe, különben felborul a piac – hogyan lehetne ezt elérni?
Alapanyagok esetében a petrolkémiai műanyag alapanyag termékeket, a különböző fémipari alapanyagokat értem elsősorban, amelyek piacát az olaj és gázárak változása, valamint a fémipari szegmensben fontos orosz-ukrán régióban kialakult háborús konfliktus befolyásolja.
Arról is beszélt, hogy javítana a helyzeten, ha az alapanyaggyártók körében nőne a hazai tulajdonú cégek aránya. Jelenleg milyenek az arányok, és hogyan segítene a helyzeten a növekvő magyar tulajdon?
Ez az állítás a bányászati típusú alapanyagokra igaz, azaz a sóder, homok, kavics, és az ezekből dolgozó tégla vagy kerámiacserép gyártásra. (A teljes építőanyag-ipari árbevétel 54 százalékát öt külföldi tulajdonú vállalat teszi zsebre, miközben a maradék 46 százalékon osztozik több ezer magyar cég. A kő, kavics, homokbányászattal, cement és gipszgyártással foglalkozó cégek közül 11 nettó árbevétele haladta meg 2019-ben a 3 milliárd forintot, közülük csupán kettő van magyar tulajdonban – a szerk.)
A hazai tulajdonú építőanyag-gyártás erősítése élénkítené a versenyt, növelné a kínálatot, ami az árak mérséklődésének irányába hatna. Sajnos a magyar építőiparban az elhamarkodott privatizáció óta az építőanyag-gyártásban alacsony, mindössze 10% körüli a magyar tulajdonú cégek aránya. A hazai építőanyag-gyártók képviseletén keresztül azon dolgozunk, hogy a kormány támogassa a hazai tulajdon erősödését az építőanyag-gyártáson belül.
A Masterplast 51%-os tulajdonában lévő leányvállalata, a Masterplast Italia új, zöldmezős EPS alapú hőszigetelőanyag gyártást indít Olaszországban, Reggio Emilia tartományban. Miért pont Olaszország? A bevételük mekkora részben származik hazai és külföldi eladásokból?
A bevételeink több mint 50 százaléka külföldi eladásokból származik, az elmúlt 10 évben a vállalat bevételeinek többsége külföldi piacokon termelődik, amelynek legnagyobb részét a saját leányvállalataink forgalma jelenti.
Olaszország eddig is a legnagyobb exportpiacnak számított, és abban bízunk, hogy a leányvállalat alapításával tovább növelhetjük az olasz piaci jelenlétünket egy olyan országban, ahol az épületenergetikai felújítási piac nagyon élénk, és komoly állami támogató rendszerek indultak el a 2021-es évben. Szeretnénk ebből a vonzó piacból minél nagyobb részesedést kihasítani magunknak.
Tavaly megvettek egy német alapanyaggyártót, mennyire vált be az üzlet?
2020-ban történt az akvizíció, és késztermékeket gyártó üzemet vásároltunk meg. Mivel a COVID kezdetekor hoztuk tető alá a megállapodást, ami utólag nagyon szerencsésnek bizonyult, mivel a egészségipari textília termékek iránti igény hirtelen a sokszorosára nőtt, és az ottani tudásra alapozva építettük fel a magyarországi egészségipari textil és egészségügyi késztermék gyártó üzemünket, ami az egyik legmodernebb egész Európában.
valamint a német piachoz is közvetlen hozzáférést biztosított, ezért kijelenthető, hogy az akvizíció valódi szintlépést hozott.
2023-ra már kétszáz millió eurós árbevételt terveznek. Elképzelhető tíz éven belül az egymilliárd eurós álombevétel?
A Masterplast a szigetelőrendszerek több eleménél is az EU piacvezető vállalatai közé tartozik és globálisan is jelentős szereplő, mindamellett az általános szigetelőanyag piaca esetében Magyarországon a top 3 szereplő egyike és jelentős meghatározó erő a Kárpát-Medencében is.
Az EU klímavédelmi céljai, az egyre szigorodó épületenergetikai követelmények és a magas energiaárak miatt már a háborút megelőzően is lendületes felfutásban volt a hőszigetelési piac egész Európában. A háború következtében az unióban megfogalmazott határozott energiafüggetlenedési célkitűzések azonban egy újabb erőteljes lökést adnak az európai épületállomány energiafogyasztásának csökkentéséhez, aminek a hőszigetelés az egyik kulcseleme.
Véleményem szerint az egyre jobban kibontakozó trend tovább erősödik és tartós marad,
A háború vége normalizálná az árakat, az energiaárak csökkenése miatt csökkentené az építőanyagok árát, de nagyon fontos, hogy megmaradjanak a Magyarországon működő ösztönzőrendszerek. Ha a továbbiakban szűkülnek is a támogatási források, akkor ezek hatékony elosztása érdekében az épületek energiafogyasztását érdemben csökkentő energetikai alapú felújításoknak kellene fókuszba kerülni.
A Masterplast egy nagyon ambiciózus, gyorsan növekvő szereplője az európai szigetelőanyag gyártásának, és lehetségesnek tartom az 1 milliárd eurós álomhatár elérését is, de ehhez lehet, hogy 10 évnél több időre lesz szükség.
Ébredj velünk, október 27-től indul a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Minden hétfőn és csütörtökön 8:00-tól érkezik Gyürky Enikő és Szabó András Csuti, hogy megvitassák veled közösen a legfrissebb közéleti témákat.
A Tisza Párt október 23-i rendezvényének résztvevőit a budapesti békecsúcsról és az újságírók elleni erőszakról kérdeztük. Riportunk.
A Mandiner megkísérelte megkérdezni az ukrán elnököt a magyar kisebbség ügyéről.
Az október 23-án induló Mesterterv című műsorunkban elmondjuk, hogy politikai szempontból ki is nyerte a napot.
Minden eddiginél frissebb és részletgazdagabb adatokkal teli gimnáziumi rangsorral jelentkezik az MCC az Oktatási Hivatallal együttműködve. Mitől jó egy iskola? Hol van egy gimnázium lelke? S miért hősök a pedagógusok? Többek között erre igyekeztek választ adni a MCC-OH Országos Gimnáziumi Rangsora kiadvány sajtótájékoztatóján.
A Tisza Párt körül szerveződő „szűk gyűlöletközösség” szerepéről is beszélt a Mandiner rendezvényén a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Hétfőn délelőtt tárgyaltak.
A magyar történelem egy fontos darabjával is meglepte a miniszterelnök a katolikus egyházfőt.
