Az immár negyedik kétharmados választási győzelmét ünneplő konzervatív kormányzat hivatalba lépése óta kiemelt figyelmet fordított a hazai kis-és közepes vállalkozások felzárkóztatására, modernizálására és versenyképességük növelésére is. Ennek keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium berkein belül több lépésben igyekeztek megreformálni a hazai vállalkozásfejlesztési intézményrendszert.
Mihálovics Zoltán politológus a Makronómon.
A reform keretében került sor a Széchenyi Kártya program megújítására is. Maga a program a vállalkozások forráshoz jutását volt hivatott biztosítani. Erre a célra hozta létre eredetileg Demján Sándor 2002-ben a kormány támogatásával, amiben közreműködött a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is. A program eredeti célja továbbra is változatlan, hiszen prioritásként kezeli azóta is a hazai vállalkozások növekedésre, valamint fejlesztésre irányuló törekvéseit, de mindezek mellett elhivatott a likviditási problémák megoldása iránt is. A Széchenyi Kártyaprogram szerepe a koronavírus-járvány alatt kulcsfontosságúvá vált a vállalkozások gazdasági újraindításában. A megújított program kiszámíthatóvá és egyben megfizethetővé tette a haza kis- és közepes vállalkozások hitelezését, amit jól bizonyít a megkötött hitelügyletek száma is.
Az intézményrendszer reformja csak az egyidejű bürokráciacsökkentéssel, a pályázati elbírálási idő csökkentésével, illetve egy új támogatási rendszer kialakításával lehetett sikeres. Egy olyan újfajta támogatási rendszerre volt szükség, amely segíti a hazai kis-és közepes vállalkozások versenyképességének növelését. Ezzel egyidejűleg pedig érdekeltté kellett tenni ezeket a hazai vállalkozásokat a zöld és digitális megoldások átvételében. Ezt beruházásösztönző támogatásokkal tették meg.
Hatalmas sikert aratott a Vállalkozói Információs Portál (VALI) elindítása. Erről korábbi cikkünkben itt és itt írtunk részletesen. Korábban a vállalkozások és vállalkozók számára nem állt rendelkezésre egy olyan felület, ahol minden információt megtalálnak a lehetőségeikről személyre szabottan. A portál ezt volt hivatott orvosolni. A VALI-n immár megtalálják az egyes vállalkozások a számukra elérhető támogatásokat, hiteleket, képzési és szakértői szolgáltatásokat. Az alapvető tájékozódás nélkül pedig a hazai vállalkozásoktól nem várhatjuk a termelékenység és a versenyképesség dinamikus növekedését, illetve bővülését.
A magyar gazdaságra régóta jellemző a dualitás csapdája, ami lényegében annyit tesz, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások sokkal termelékenyebbek és ebből kifolyólag versenyképesebbek is, mint hazai vetélytársaik.
A VALI és a fentebb leírt lépések ennek a problémának a megoldására is keresik a választ. Nem véletlen, hogy szinte minden beruházásösztönző támogatás kritériumrendszerében ott szerepel, hogy az adott vállalkozásnak kötelezően digitalizációs fejlesztéseket kell eszközölnie.
A zöld, digitalizált és technológiaváltáson átesett hazai cégek számára azonban tudást is nyújtanak a beruházást ösztönző anyagi támogatások. Ezt azért kulcsfontosságú kiemelni, mert maga a támogatás képes felkészíteni az adott céget egy innovatív ötlet piacon történő hasznosítására, persze miután beigazolódott az ötlet életképessége.
A 2010 óta zajló, folyamatos adócsökkentések politikája kellően megágyazott egy újfajta vállalkozásfejlesztési struktúra kialakításának, hiszen például az egykulcsos adórendszer egy méltányosabb rendszert hozott be Magyarországra, amely a munkát már nem bünteti, szemben a korábbi progresszív személyi jövedelemadó rendszerrel, de kedvező környezetet teremtett a munkát terhelő adók csökkentése is. Erről korábbi cikkünkben itt írtunk részletesebben.
Összességében ezekkel a lépésekkel a hazai kkv-szektor elindult a felzárkózás útján, amit igazolnak az időszak ide vonatkozó számai is, ebből pedig teljes joggal vonható le a következtetés, hogy amennyiben ez a tendencia tartóssá válik, a hazai kis-és közepes vállalkozások megnyerhetik a 2020-as, de kis túlzással a 2030-as évtizedet is.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára ebben a témában tartott előadást a Magyar Bankszövetség május 9-i elnökségi ülésén.
„A vállalkozóink javaslatai alapján újítottuk meg a vállalkozásfejlesztési intézményrendszert” – szögezte le György. „Megújítottuk a Széchenyi Kártya programot, ezáltal megfizethetővé és kiszámíthatóvá vált a hazai kkv hitelezés. Több mint 90 ezer hitelügyletet kötöttünk két év alatt. A szám akkor nyer értelmet, ha tudjuk, 5 főnél többet foglalkoztató vállalkozásból 50 ezer van” – kezdte az eredmények felsorolását az államtitkár, majd úgy folytatta, hogy „szakítottunk a pályázatírói szakzsargonon alapuló támogatási rendszerrel, a vállalkozók számára érthetővé, gyorsabbá és hatékonyabbá tettük.”
„A pályázati rendszerben érdemben csökkentettük a bürokráciát és rövidítettük a pályázati elbírálási időket: 8-10 hónapról átlagosan 2-3 hónapra” – részletezte.
„Az új támogatási rendszer erősíti a magyar kkv-k versenyképességét. Támogatásainkat a cégek zöldítéséhez, digitalizációjához és technológiaváltásához kötöttük. Két év alatt 20 ezer vállalkozást támogattunk beruházásösztönző támogatással” – emelte ki György hozzátéve, hogy „létrehoztuk a Valit (https://vali.hu): ami eddig három nap volt, vagyis megtalálni a személyre szabott vállalkozásfejlesztési lehetőségeket, az mostantól három kattintás a Valinak köszönhetően.”
„Tanító és tanuló vállalkozásokat építünk: a beruházásösztönző pénzügyi támogatás mellé tudást, illetve a tudás megszerzésének lehetőségét biztosítjuk” – emelte ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.
Ezt követően a konzervatív kormány adópolitikáját is megemlítette: „a vállalatok átlagos adóterhelésének mértéke 2010 óta 55 százalékról 2022-re 32 százalék közelébe csökkent, az adóadminisztrációra fordított idő érdemben mérséklődött.”
„Azon dolgozunk, hogy a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megnyerjék a 2020-as és a 2030-as évtizedeket is, ehhez arra van szükség, hogy tovább erősítsük a versenyképességüket. Erről tartottam előadást a Magyar Bankszövetség elnökségi ülésén és kértem a bankokat, hogy legyenek partnereink a magyar vállalkozások fejlesztésében.” – összegzett végül bizakodva György László.
Borítókép: MTI/Soós Lajos
Szóba kerültek az elmúlt évek politikai és médiabeli törésvonalai, a jogállamiság állapota, a Fidesz választási veresége, valamint az is, hogyan alakult át a magyar nyilvánosság az új politikai korszakban.
Eddig az „elnyomó fasiszta diktatúra” arca voltam, de már „szexi” ellenzéki politikus vagyok – jelentette ki a műsorban Takács Péter.
Ezek voltak a legolvasottabb híreink csürtörtökön.
2026 tavaszán már tudjuk, milyen következményei lettek annak a bizonyos májusi napnak. De abban megegyezhetünk: aki aznap a Mandinert olvasta, az tényleg az első sorból nézhette végig, ahogy megváltozik a világ. Köszönjük, hogy velünk tartanak!
Ami elmondhatatlanul nehéz volt.
Komoly átrendeződés látszik a francia belpolitikában.
A tárcavezető szerint a cél az, hogy a közmédia tisztességesen, kiegyensúlyozottan működjön.