A 2010 óta zajló, folyamatos adócsökkentések politikája kellően megágyazott egy újfajta vállalkozásfejlesztési struktúra kialakításának, hiszen például az egykulcsos adórendszer egy méltányosabb rendszert hozott be Magyarországra, amely a munkát már nem bünteti, szemben a korábbi progresszív személyi jövedelemadó rendszerrel, de kedvező környezetet teremtett a munkát terhelő adók csökkentése is. Erről korábbi cikkünkben itt írtunk részletesebben.
Összességében ezekkel a lépésekkel a hazai kkv-szektor elindult a felzárkózás útján, amit igazolnak az időszak ide vonatkozó számai is, ebből pedig teljes joggal vonható le a következtetés, hogy amennyiben ez a tendencia tartóssá válik, a hazai kis-és közepes vállalkozások megnyerhetik a 2020-as, de kis túlzással a 2030-as évtizedet is.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára ebben a témában tartott előadást a Magyar Bankszövetség május 9-i elnökségi ülésén.
„A vállalkozóink javaslatai alapján újítottuk meg a vállalkozásfejlesztési intézményrendszert” – szögezte le György. „Megújítottuk a Széchenyi Kártya programot, ezáltal megfizethetővé és kiszámíthatóvá vált a hazai kkv hitelezés. Több mint 90 ezer hitelügyletet kötöttünk két év alatt. A szám akkor nyer értelmet, ha tudjuk, 5 főnél többet foglalkoztató vállalkozásból 50 ezer van” – kezdte az eredmények felsorolását az államtitkár, majd úgy folytatta, hogy „szakítottunk a pályázatírói szakzsargonon alapuló támogatási rendszerrel, a vállalkozók számára érthetővé, gyorsabbá és hatékonyabbá tettük.”
„A pályázati rendszerben érdemben csökkentettük a bürokráciát és rövidítettük a pályázati elbírálási időket: 8-10 hónapról átlagosan 2-3 hónapra” – részletezte.