Kína riválisai szerint szinte szemtelenül építkezik az indiai területeken, hidakat, falvakat épít – vajon mikor sokall be a másik nukleáris nagyhatalom, India?
Háború vagy béke – ez itt a kérdés
2020 májusában India megdöbbenve látta, hogy a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) több száz négyzetkilométernyi területet foglalt el a határvidéken, az ő Ladakh régiójában. Ez katonai összecsapások sorozatát váltotta ki, melyek az eddigi leggyorsabb rivális csapatösszevonást indították el a himalájai régióban.
India ellentámadásai végül visszaszorították a PLA-t néhány területről, az elmúlt 15 hónapban azonban kevés előrelépés történt a feszültség megszüntetéséért. Mivel több tízezer kínai és indiai katona áll vigyázzban a határ mentén, katonai patthelyzet alakult ki.
A patthelyzet viszont nem jelent stagnálást.
Ezen felül Kína nemrégiben hidat is épített a Pangong-tó felett – amely a múltban katonai összecsapások helyszíne volt –, ezzel pozícióinak megerősítését ígéri India Ladakh régiójának egy részén. Utakat és biztonsági létesítményeket is épített a Bhutánhoz tartozó területen azért, hogy hozzáférjen India határának egy különösen sebezhető szakaszához, amely a „Csirke nyak” néven ismert keskeny folyosóra néz, és amely összeköti India északkeleti részét a szárazfölddel – állítja Brahma Chellaney, az újdelhi Center for Policy Research stratégiai tanulmányok professzora.
A professzor szerint Kína azt reméli, hogy mindez lehetővé teszi számára, hogy feltételeket diktáljon Indiának: vagy elfogadja az új felállást – amelyben Kína megtartja az általa elfoglalt területeket –,
Kína májusban a Kína-Mianmar Gazdasági Folyosó (CMEC) segítségével sikeresen lebonyolított egy teherszállítást a mianmari Yangon kikötőjéből egészen a kínai Yunnan tartományig.
A CMEC továbbá lehetővé teszi a Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészetének (PLAN), hogy a Bengáli-öbölben ellenőrizze Indiát, és hogy a kínai olajszállítmányok elkerüljék a Malakkai-szorost.
A The Economic Times szerint az USA-nak és Indiának közös érdeke, hogy a PLAN ne férhessen hozzá az Indiai-óceánhoz.
„Az amerikai haditengerészeti hírszerzés szerint
2030-ra a PLAN 67 új nagy felszíni hajóval és 12 új nukleáris meghajtású tengeralattjáróval fog rendelkezni,
ami elegendő lesz az Indiai-óceán ellenőrzéséhez. Kína úgy növeli haditengerészetét, hogy 2030-ra uralja a tengereket, 2049-re pedig az USA-t megelőzve a legnagyobb haditengerészettel akar rendelkezni” – állítja az indiai lap.
A jelentések szerint akár 125 külföldi hajó is jelen lehet egyszerre az Indiai-óceánon – a második világháború óta ez rekordmennyiség.
Borítókép: MTI szerkesztett
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Az NGO-k továbbra is aggályosnak tartják a javaslatot – írja a Les Echos.
Világfelfogások, sőt a háború és a béke pártja között kell majd döntenünk. Látjuk a körülöttünk zajló eseményeket, halljuk a nyugati vezetők, köztük a NATO-főtitkár riasztó mondatait, amelyek apáink, nagyapáink háborús emlékeit idézik. Ebben a helyzetben a polgári oldalnak, a nemzeti kormánynak óriási a felelőssége.
A tiszás adócsomag és a 2010 előtti globalista törekvések.
Az USA-ban zöld utat kapott az első kis moduláris reaktor (SMR), miközben Európa lassabban halad, Magyarország viszont akár tíz SMR-rel is beszállhat a regionális élmezőnybe.
A miniszterelnök beszélt a nemzetközi helyzet változásáról, az orosz-ukrán háborúról, a kampányról és a Szőlő utcai ügyről is.
Hét férfit tartóztatott le a rendőrség, akik Bondi Beach felé tartottak, ahol vasárnap két iszlamista tizenöt zsidót gyilkolt meg egy hanuka-ünnepségen.
Áll a bál a fekete kontinensen.
