Tony Blair szerint a fiatalok hetven százalékának kellene felsőoktatásban tanulnia, mivel csak így lehet felzárkózni a gazdaságilag fejlett országokhoz.
A korábbi brit miniszterelnök – aki kormánya idején 50 százalékos célt tűzött ki – azt szeretné, ha a felsőoktatásban tanulók aránya 2030-ra 60 százalékra, 2040-re pedig 70 százalékra emelkedne. Jelenleg a középiskolát elvégző diákok mintegy 53 százaléka tanul felsőoktatásban.
A Tony Blair Intézet korábbi jelentése szerint,
ha tíz fiatalból hét elvégezne egy felsőoktatási képzést , az „jelentősen” növelné a termelékenység növekedési ütemét.
Az elemzés szerint, amennyiben a következő generáció 70 százaléka elvégezné a felsőfokú iskolát, az közel 5 százalékos gazdasági növekedést jelentene.
„Bár a kormányzatban többen is állítják, hogy elértük a csúcsot, ez közel sincs így. Sokkal több olyan munkavállalóra lesz szükségünk, akik a felsőoktatásban szerzett képességekkel rendelkeznek, ezért olyan kezdeményezésbe kell kezdenünk, amellyel jelentősen növeljük a fiatalok iskolai végzettségét, szem előtt tartva azokat a készségeket, amelyekre a munkaerőnek nem csupán ma, de 20-30 év múlva is szüksége lesz”, írja a volt miniszterelnök.
Még mindig nincs elég magasan képzett emberünk ahhoz, hogy sok betöltetlen állást betöltsünk – írják a jelentés előszavában. „Ahogy egyre inkább tudásalapú gazdasággá fejlődünk, egyre több munkahely jön majd létre olyan ágazatokban, amelyek aránytalanul sok diplomást foglalkoztatnak majd. A fejlett innovációs gazdaságok – mint például Dél-Korea, Japán és Kanada –megértették ezt, és fellendítették a felsőoktatást; ezekben az országokban a részvételi arány már 60-70 százalék között van. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a politika csak a mai kihívásokkal foglalkozzon, arra kell törekednünk, hogy felzárkózzunk ezekhez az országokhoz.”
A Tony Blair Intézet jelentése szerint a kormány egyre kevésbé hisz a felsőoktatás értékében. A brit miniszterek jelenleg is konzultálnak a hallgatói létszámellenőrzés újbóli bevezetéséről, amelyet a diplomások keresetéhez kötnének. Azt is fontolgatják, hogy minimális felvételi követelményeket állítanak fel az egyetemi képzésekre.
Hiba lenne érvénybe hozni az ehhez hasonló szabályokat – állapította meg a Tony Blair Intézet. „A felsőoktatás bővülése a pénzügyi világválság óta a jólét egyre fontosabb forrásává és a gazdasági növekedés fő támaszává vált” – áll a jelentésben.
A munkáltatók egyre inkább a diplomásokat keresik majd – teszi hozzá a jelentés. „Az elkövetkező években olyan mélyreható gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie majd az országnak, amelyekhez sokkal több magasan képzett munkaerőre lesz szükség.”
„A felsőoktatásban való részvétel visszaszorítása olyan ambíciótlan készségfejlesztési programot jelent, amely a briteket felkészületlenül hagyja a jövő gazdaságára”
– idézi a jelentést a The Times hírportál.
Will Tanner, az Onward igazgatója szerint ma az egyetemekről adóssággal kikerülő hallgatók mintegy fele nem is diplomás munkakörben végzi az országban, és egyötödük kevesebbet keres, mintha egy eladósodás nélküli gyakorlati képzésben részesült volna. Ezért szerinte növelni kell persze a diplomák minőségét, de mellette olyan értelmes alternatívákat kell finanszírozni, mint a 16-18 évesek gyakorlati képzései, nem pedig önkényes célokra kell összpontosítani, amelyek – bármennyire is jó szándékúak – hosszú távon aláássák a társadalmi mobilitást.
A stagnáló termelékenységet elvégre nem a még több alapdiplomás robbantja majd be, hanem az, ha a munkapiac igényeihez alkalmazkodó magas szintű szakmai készségekkel bír a munkaerő. Az egyetemi tömegoktatás egyeduralkodóvá válásával az oktatási és képzési rendszer elszakadna a valós gazdaság valós igényeitől, vélik a kritikusok.
David Hughes, a főiskolák szövetségének vezérigazgatója szerint „a Tony Blair Intézetnek igaza van abban, hogy kapcsolatot kell teremteni a felsőoktatás és a termelékenység között.”
Ahogyan több szakértő is utalt rá, az emberek nem a diploma miatt lesznek hasznosak a társadalom és a gazdaság számára. Szerintük elsősorban
A jelenlegi felsőoktatási és továbbképzési miniszter, Michelle Donelan eközben azt mondta, hogy az egyetemek „kihasználják” a fiatalokat, és „túl sokakat” vesznek fel „olyan képzésekre, amelyek nem javítják életesélyeiket, és nem segítik karriercéljaikat”.
A kormány ehelyett arra összpontosított az elmúlt időszakban, hogy növelje a műszaki képesítést szerzettek számát, miközben azt mondta, hogy nem helyes célt kitűzni a felsőoktatásban való részvételre vonatkozóan. Egyre kevesebben hiszik el, hogy pusztán a tömegek egyetemre küldésével bármi megváltozik a gazdaságokban.
látva azt, hogy számos fejlett nyugati országban, például Németországban vagy Finnországban az emberek sokkal nagyobb része rendelkezik szakmával, mint itthon, ahol a rendszerváltoztatással nem csak másfélmillió munkahely szűnt meg, hanem az ahhoz kapcsolódó szakmai képzési rendszerek is elsorvadtak. Ezért rendkívül fontos, hogy egyrészt az egyetemek a modellváltással tényleg versenyképes tudást adjanak, másrészt sokaknak legyen lehetősége a munkapiac igényeihez leginkább alkalmazkodó szak- és- felnőttképzésben részt venni.
A balos közgazdászok szerint persze továbbra is szakemberhiány van, bár ők voltak azok is, akik a szak- és felnőttképzést fejlesztő reformokat elítélték.
Egy évtizeden át volt a miskolci közönség kedvence, egy ideje pedig már a fővárosi nézők is láthatják, hányféle szerepben képes tökéletesen helytállni. A Thália Színházban immár második szezonját kezdő Czakó Julianna színművésszel azért is jó beszélgetni, mert az össznépi panaszkodás gyakorlása helyett nyíltan vállalja a boldogságát.
Bryan E. Leib szerint a woke-vírus Amerikában az egyetemi kampuszokon vert gyökeret.
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
„Orbán Balázs, Kis főni az ELTE-ÁJK-n védi Phd-dolgozatát” – ezzel a felütéssel kezdte írását Polyák Gábor.
Tisztelt rektor hölgyek és urak, válaszra se méltassák ezt a szerencsétlent!
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
