Bioüzemanyagot termelne Brüsszel az európai földeken, de akkor mit fogunk enni?

Az ukrajnai háború rávilágított arra, hogy az Unió erősen függ különösen az Oroszországból származó energiaimporttól. Az Európai Unió a földgáz 90 százalékát importálja, ennek csaknem fele (45 százalék) az Orosz Föderációból származik. Az ukrajnai háború kezdete óta a földgáz a figyelem középpontjába került, egyre nagyobb az érdeklődés a megújuló gáz iránt, ahogy az kitűnik az Európai Bizottság gázpiaci reformjavaslatából. Az Európai Bizottság célja, hogy Európát a fosszilis gáz helyett a fenntarthatóbb alternatívák felé terelje. A jogszabálycsomagban javasolják a megújuló gázok bevezetésének elősegítését, többek között a rendszerbe való belépési pontok tarifáinak csökkentésével.

Egyes iparági tisztviselők azonban figyelmeztetnek, hogy a zöld és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok különböző típusainak meghatározására és megkülönböztetésére nincs egyértelmű módszertan. A kritikusok szerint ez jelentősen akadályozhatja a beruházásokat.

Hasonlóan kiemelt például a hidrogén is, amely a megújulók mellett fosszilis tüzelőanyagokból is kinyerhető. Környezetvédelmi szempontból ezért kulcsfontosságú lesz, hogy a jogi definíciók alapján megkülönböztethetőek legyenek.

Érvek a biometán ellen

A Princeton Egyetem és a CIRAD francia agrárkutató szervezet kutatói azonban nem a biogázt tartják a legjobb módszernek. Szerintük, az Európai Unió által megújuló energiaforrásként értékelt bioüzemanyagok aláássák az európai klímacélokat. Ezek teljesítéséhez fontos volna, ha a tervben az energianövények termesztésére szánt területeket erdősítenék vagy természetközeli módon kezelnék. Az ellentét valós, mert a klímacélokban az Európai Bizottság szerint is javítani kell a talajok és erdők szénmegkötő képességét, és növelni kell a biodiverzitást Európában, a bioüzemanyag-termeléssel viszont feláldoznák ezeket a célokat.

A kutatók szerint a döntéssel a termőföld egy részét kizárólag bioüzemanyag-termelésre használnák ki, ami azt jelenti, hogy

A tanulmány azt javasolja, hogy az EU bioüzemanyag-termelését csökkentsék a 2010-es szintre, és hogy a jelenleg etanol- és biodízeltermelésre használt földterület nagy részét újra felhasználhassák az erdőgazdálkodásra és az élelmiszertermelésre. Szerintük ez lehetővé tenné Európa számára, hogy helyreállítsa a kontinens jelentősen lecsökkent biológiai sokféleségét, ami az éghajlatra is pozitív hatással lenne.

A bioüzemanyag-gyártók természetesen bírálták a tanulmány eredményeit, mondván, hogy figyelmen kívül hagyják az energianövények előnyeit.

Franciaország a biogáz élvonalában

Paradox módon egy francia kutatóintézet állt elő az új adatokkal, pedig Franciaország erőteljesen összpontosít a biogáz fejlesztésére. Franciaország már a tagországi vezetők márciusi értekezletén azzal érvelt, hogy a biogáz valódi lehetőséget biztosítana Európa energiafüggetlenségének növelésére.

A francia kormány a közelmúltban további intézkedéseket vezetett be, hogy például csökkentse a metántároló egységek földgázhálózathoz való csatlakoztatásának költségeit.

Jean-François Carenco, a Francia Energiaszabályozási Bizottság (CRE) elnöke hangsúlyozta, hogy a biometán „elsősorban az ellátási válságra adott válasz”, de megvan az az előnye is, „jövedelmet biztosít a mezőgazdaságban, feldolgozza a hulladékot és életet hoz a vidéki területekre”.

EU-s tervek

A termelésnek már 2022 végére félmilliárd köbméterrel kellene növekednie, és az évtized végére az Oroszországból importált gáz 20 százalékát már biometánnal kellene pótolnia.

Bár a szakértők szerint a biogáz-technológia még nem képes teljesen annyit termelni, amennyit elvárnak tőle, de a jelenlegi helyzetre tekintettel érdemes erőforrásokat fordítani a technológiai fejlesztésre. Viszonylag nagy hozamok elérésére képes, és a megtermelt gáz felhasználható egy meglévő hálózatban. Ez a technológia jelenleg Franciaországban a legfejlettebb.

A megújuló gáz előnye, hogy Európában is előállítható. A Bizottság ezért ezt a REPowerEU-terv egyik prioritásává tette, amelynek fő célja, hogy „2030-nál jóval korábban” függetlenedjen az orosz gáztól. További célok között szerepel a „gázellátás diverzifikálása, a megújuló gázok bevezetésének felgyorsítása és a gáz kiváltása a hő- és áramtermelésben”.

Az Európai Biogáz Szövetség szerint az új céloknak 2030-ra Európa energiaszükségletének körülbelül 10 százalékát kellene fedezniük.

A szövetség ezért szorgalmazza, hogy a biometán-stratégia kerüljön bele az Európai Parlament és a tagállamok által jelenleg tárgyalt, átdolgozott megújulóenergia-irányelvbe.