Új gazdasági együttműködési keretet szeretne létrehozni az USA az ázsiai térségben. Biden nem titkoltan Kína hegemóniáját szeretné megtörni, de sikerült olyat mondania, amire a kínaiak csípőből tüzeltek vissza.
Egyhetes ázsiai körúton vesz részt Joe Biden, hogy megalapozzon egy tizenhárom országot egyesítő új gazdasági együttműködést. Az Indo-Pacific Economic Framework for Prosperity (IPEF) lényege az Egyesült Államok gazdasági súlyának, egyben Kína szerepének lehetséges csökkentése Ázsián belül. Amióta Trump elnök 2017-ben kiléptette országát a Transz-Csendes-óceáni Partnerség megállapodásból, a térségben Kína ereje függőségi viszonyt teremtett egyes államok számára, főleg miután 2020-ban létrejött a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség, amely a világ legnagyobb szabadkereskedelmi szövetsége, tizenöt állam részvételével.
Bidennek éppen a szabadkereskedelemmel kell nagyon óvatosan bánnia, ha ugyanis az IPEF ezen az elven alakulna, az határozottan hátrányosan érintené az amerikai gazdaságot. Az alapító országok között van Ausztrália, India, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Brunei, Indonézia, Japán, Dél-Korea, Új-Zéland, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám. A tervek egyelőre a digitális gazdaság, a munkavállalói jogok és az ellátási láncok szegmenseinek nemzetközi szabályozásáról szólnak, de
Kína megpróbálta aggályait udvariasan megfogalmazni, egészen addig, amíg Biden Japánban hétfő reggel egy újságírói kérdésre túl erősen nem válaszolt. Az elnök úgy fogalmazott: ha Kína megszállná Tajvant, az Amerikai Egyesült Államok kész lenne katonailag is beavatkozni. Azt nem kell részletezni, hogy az orosz-ukrán háború kellős közepén mennyire nem vall bölcs előrelátásra az ilyen mondatok használata, de Biden – újra a világ erős emberének szerepében – mindent megpróbál kihasználni, hogy Oroszország gazdasági és globális politikai kivégzésével Kína gyengítésére összpontosítson.
Az elnöknek nem ez az első ilyen megnyilvánulása, tavaly októberben szóról szóra ugyanezt nyilatkozta, és akkor is arról beszélt, hogy az USA „erre kötelezte el magát”. Akkor a Fehér Ház igyekezett kimagyarázni szerencsétlen mondatait, mondván: nem úgy kell érteni, hiszen az USA Tajvannal kapcsolatos védelmi politikája semmit nem változott.
A kínaiak természetesen azonnal tiltakoztak Biden mondatai ellen, mondván, Tajvan kérdése nem kérdés, mivel az „egy Kína-elv” világosan kimondja, hogy Tajvan Kína része, ezt pedig az amerikai elnöknek is tiszteletben kell tartania, különben Kína a szuverenitása elleni fenyegetésként értelmezi, és határozott lépéseket fog tenni.
A Fehér Házban valószínűleg már elővették és aktualizálják a tavalyi közleményt arról, hogy Joe Biden valójában nem is azt mondta, amit mondott.
Címlapkép: MTI/EPA/Getty Images/Csung Szung Dzsun
A két vezető közel másfél órás telefonbeszélgetése után újra indulhat az amerikai-kínai párbeszéd, bár a feszültségek továbbra is jelen vannak. Hszi Csin-ping például figyelmeztette Trumpot.
A külügyminiszter pontot tett a találgatások végére, elmondta mi Magyarország igazi érdeke.
Három hónap múlva lejár az ideiglenes béke az amerikai és kínai vámfronton. Ha addig nincs megállapodás, újabb tarifák jöhetnek, ami tovább lassíthatja a gazdaságot és megzavarhatja a beszállítói láncokat világszerte. Kérdés, hogy végül mekkora lesz a kár, amelyet a világgazdaság és a kereskedelmi bizalom elszenved.
A Michigani Egyetemen dolgozó férfit letartóztatták.
Kína megújuló energiaforrásai, különösen a nap- és szélenergia, példátlanul magas, huszonhat százalékos részesedést értek el az áramtermelésben a friss adatok szerint. Tavaly a magyar GDP közel négyszeresét kitevő kínai megújuló beruházások nyomán elért ütem azonban több okból fenntarthatatlan.
A volt ukrán miniszterelnök szerint ez már agónia, és teljesen nyilvánvaló, hogy az amerikaiak elengedték Zelenszkijt, most pedig azon dolgoznak, hogy eltávolítsák őt a hatalomból.
