Új gazdasági együttműködési keretet szeretne létrehozni az USA az ázsiai térségben. Biden nem titkoltan Kína hegemóniáját szeretné megtörni, de sikerült olyat mondania, amire a kínaiak csípőből tüzeltek vissza.
Egyhetes ázsiai körúton vesz részt Joe Biden, hogy megalapozzon egy tizenhárom országot egyesítő új gazdasági együttműködést. Az Indo-Pacific Economic Framework for Prosperity (IPEF) lényege az Egyesült Államok gazdasági súlyának, egyben Kína szerepének lehetséges csökkentése Ázsián belül. Amióta Trump elnök 2017-ben kiléptette országát a Transz-Csendes-óceáni Partnerség megállapodásból, a térségben Kína ereje függőségi viszonyt teremtett egyes államok számára, főleg miután 2020-ban létrejött a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség, amely a világ legnagyobb szabadkereskedelmi szövetsége, tizenöt állam részvételével.
Bidennek éppen a szabadkereskedelemmel kell nagyon óvatosan bánnia, ha ugyanis az IPEF ezen az elven alakulna, az határozottan hátrányosan érintené az amerikai gazdaságot. Az alapító országok között van Ausztrália, India, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Brunei, Indonézia, Japán, Dél-Korea, Új-Zéland, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám. A tervek egyelőre a digitális gazdaság, a munkavállalói jogok és az ellátási láncok szegmenseinek nemzetközi szabályozásáról szólnak, de
Kína megpróbálta aggályait udvariasan megfogalmazni, egészen addig, amíg Biden Japánban hétfő reggel egy újságírói kérdésre túl erősen nem válaszolt. Az elnök úgy fogalmazott: ha Kína megszállná Tajvant, az Amerikai Egyesült Államok kész lenne katonailag is beavatkozni. Azt nem kell részletezni, hogy az orosz-ukrán háború kellős közepén mennyire nem vall bölcs előrelátásra az ilyen mondatok használata, de Biden – újra a világ erős emberének szerepében – mindent megpróbál kihasználni, hogy Oroszország gazdasági és globális politikai kivégzésével Kína gyengítésére összpontosítson.
Az elnöknek nem ez az első ilyen megnyilvánulása, tavaly októberben szóról szóra ugyanezt nyilatkozta, és akkor is arról beszélt, hogy az USA „erre kötelezte el magát”. Akkor a Fehér Ház igyekezett kimagyarázni szerencsétlen mondatait, mondván: nem úgy kell érteni, hiszen az USA Tajvannal kapcsolatos védelmi politikája semmit nem változott.
A kínaiak természetesen azonnal tiltakoztak Biden mondatai ellen, mondván, Tajvan kérdése nem kérdés, mivel az „egy Kína-elv” világosan kimondja, hogy Tajvan Kína része, ezt pedig az amerikai elnöknek is tiszteletben kell tartania, különben Kína a szuverenitása elleni fenyegetésként értelmezi, és határozott lépéseket fog tenni.
A Fehér Házban valószínűleg már elővették és aktualizálják a tavalyi közleményt arról, hogy Joe Biden valójában nem is azt mondta, amit mondott.
Címlapkép: MTI/EPA/Getty Images/Csung Szung Dzsun
2026 tavaszán már tudjuk, milyen következményei lettek annak a bizonyos májusi napnak. De abban megegyezhetünk: aki aznap a Mandinert olvasta, az tényleg az első sorból nézhette végig, ahogy megváltozik a világ. Köszönjük, hogy velünk tartanak!
A Vekker legújabb adásában Máthé Zsuzsa beszélt arról, hogyan és miért vállalta a parlamenti munkát a KDNP-frakcióban. A beszélgetésben szó esett hitről, politikáról, közbeszédről, a kereszténydemokrácia jövőjéről, valamint a Fidesz–KDNP ellenzéki szerepéről is.
Az első olyan választáson vagyunk túl az új magyar demokrácia történetében, ahol nem számított a tematizáció, csak az érzület.
Több száz mentő dolgozik a pusztító ipari baleset helyszínén.
Arra voltak kíváncsiak, hogy a jövő háborúinak egyik lehetséges színhelyén is megállják-e a helyüket a melegebb éghajlatról érkező katonák.
Spanyolország szemmel láthatóan a Peking és Brüsszel közötti befolyásos közvetítő szerepére tör.
A Ferencváros megnyerte a Magyar Kupát
Orbán Viktor hiányában Sulyok vált alkalmassá arra, hogy könnyen eltalálható céltábla legyen.
