Az államadósság miatt rettegnek a baloldali közgazdászok, pedig szinte rekorderek vagyunk csökkentésben

A koronavírus-járvány mind egészségügyi és gazdasági értelemben megviselte az európai uniós tagországok egészét. Elkezdődött egy emelkedő inflációs trend, rohamosan emelkedtek a különböző termékek árai. Ezt a problémát orvosolva a magyar kormány megindította a STOP-politikáját (benzinárstop, élelmiszerárstop, kamatstop). Tette ezt azért, hogy a magyar embereket megvédje a kedvezőtlen gazdasági hatásoktól, ha már magát az inflációt egy nemzetállam nem tudja érdemben csökenteni, hiszen az külső tényezők eredménye. 

A kormány a járvány alatt mindvégig prioritásként kezelte a magyar gazdaság minél gyorsabb újraindítását, ennek megfelelően több más országgal ellentétben nem állította le a munkahelyeket teremtő beruházásokat, hanem éppen, hogy ösztönözte azokat, ami hozzájárult ahhoz, hogy a magyar beruházási ráta rekordmagas szinten volt képes stabilizálódni.

Mindezek együttes hatásainak köszönhető, hogy a KSH adatai szerint 2021 végén

amely mintegy 1 százalékos javulást jelent GDP arányosan. Ezzel párhuzamosan a GDP arányos költségvetési deficit tekintetében is 1 százalékos javulást láthatunk: 2020-ban ez a szám -7,8 százalék, míg 2021-ben -6,8 százalék volt.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára is pozitívan értkelte az eredményeket Facebook oldalán.

„Az eredményes gazdaságvédelemnek és újraindításnak köszönhetően – a korábban vártnál is nagyobb mértékben – sikerült csökkenteni az államadósságot” – közölte György László a Facebook oldalán.

„A KSH friss adatai alapján 2021 végére 76,8 százalékra csökkent GDP-arányosan az államadósság mértéke, a költségvetési hiány pedig 6,8 százalék lett a korábban várt 7,5 százalék helyett. Ezzel szemben az EU tagországok átlagában az Európai Bizottság emelkedést vár az államadósság területén: a 2020-as 90,1 százalékról 92,1 százalékra nőhetett a mutató” – tette hozzá György.

Az államtitkár szerint „jó döntésnek bizonyult, hogy a gazdaságvédelem időszakában a munkahelyek védelme mellett a beruházásokra helyeztük a hangsúlyt: a 2021-es rekordnövekedésben (7,1%) már látszódott annak a több mint 2 ezer milliárd forintnyi beruházás-támogatásnak az eredménye, amelyet a válság alatt és az újraindítás során adtunk a vállalkozásoknak annak érdekében, hogy megelőzzék térségbeli vetélytársaikat”

„A magas növekedés és az előrelátó pénzügyi döntések eredménye, hogy Magyarországon már újra javulnak, míg az EU-ban továbbra is romlanak az egyensúlyi mutatók” – összegezte György László.

Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd