Vizsgálják még a nettó jövedelmek eltérését, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát (itt a 4. legjobbak vagyunk), illetve a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelmű 20 százalék összjövedelmének arányát (itt a 12. legjobb az arányunk).
Úgy tudunk az alacsony keresetszint mellett is jól teljesíteni a szegénység vagy a jövedelemeltérés tekintetében, hogy a nálunk az utóbbi években a fogyasztói árszínvonal is az egyik legalacsonyabb. Mint ismeretes, 2020-ban hazánkban a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élő férfiak és nők aránya megegyezett, nem volt nagyobb kockázata a nőknek. Ez később még szintén javulást fog eredményezni az indexben.
3. Tudás
Három indikátorral mérik ezt a területet. Vizsgálják, hogy milyen a felsőfokú végzettségűek aránya a nők és a férfiak között a 15 évesnél idősebb korcsoportban. Mekkora a formális vagy nem formális képzésben résztvevő nők és férfiak aránya a 15 évesnél idősebbek között. Illetve mekkora a nők aránya a felsőfokú oktatásban résztvevők között az oktatási, egészségügyi, szociális és bölcsészeti képzésekben. Mivel 2019-ben kicsit nőtt a nők aránya, ezért ez a mutató enyhe csökkenést mutatott.
E terület sem vizsgálja például azt, hogy a nők milyen arányban dolgoznak a high-tech szférában.
Véleményem szerint alacsonyabb hazánkban a nők szegregációja a valóságban, mint amit az indikátorok mutatnak, hiszen nálunk dolgoznak legnagyobb arányban a hightech szférában a nők az egész unióban. A magyar nők tudása nem rosszabb Európa más országaiban élőkénél.
4. Idő
Négy indikátorral vizsgálják e területet. Egyik mutató a gyermekeik vagy unokáik, rászoruló idősek vagy fogyatékkal élők gondozásával töltött idő a 18 évesnél idősebb férfiak és a nők esetében. Másik mutató a háztartási tevékenységgel töltött idő (a magyar nők töltik háztartási tevékenységgel a legkevesebb időt arányaiban Európában).
Illetve két indikátor a szabadidő eltöltésével kapcsolatos, egyik azt méri, hogy mekkora arányban végeznek otthonukon kívül sport vagy kulturális szabadidős tevékenységet naponta vagy legalább hetente többször, másik pedig azt méri, hogy mekkora arányban vannak olyanok, akik legalább havonta egyszer önkéntes vagy jótékonysági tevékenységet végeznek. Mind a négy mutató 2015-ös vagy 2016-os, s minden évben állandó. Így hazánk mindig a 19. helyen áll e területen, s innen nem is tudunk kimozdulni.
5. Hatalom
E mutatót nyolc indikátorral mérik. E területen a tagállamok között a legrosszabbak vagyunk. Vizsgálják a nők arányát a politika esetében a miniszterek, a parlamenti képviselők, a megyei közgyűlések tagjai között, a gazdaság területén a legnagyobb cégek felügyelőbizottságában vagy az igazgatótanácsában, illetve a jegybank igazgatósági tagjai között, a közszférában pedig a kutatást finanszírozó szervezetek (NKFIH), a köztulajdonban lévő műsorszolgáltató szervezetek (MTVA) igazgatóságában, valamint a nemzeti olimpiai sportszervezetek (NOB) legmagasabb döntéshozó testületének tagjai között. Az elemzés készítésekor többnyire a 2020-as értékekkel dolgoztak. A helyezésünk úgy áll össze, hogy a politikában utolsók, a közszférában utolsó előttiek, a gazdaságban pedig 24. helyen állunk.
Véleményem szerint félrevezető képet rajzol ez a mérés a magyar nők részvételéről a döntéshozatalban, hiszen
a vezetői munkakörökben dolgozó nők arányában 2010 után szinte minden évben a legjobbak között vagyunk,
jóval az unió 33 százalék körüli átlagánál többen 38-40 százalékban találunk a vezetők között nőket. S országos szervezetek legfelsőbb vezetői közt is vannak nők szép számmal, de nem azokban a szervezetekben, amiket vizsgálnak. Egy nő vezeti hazánkban például a KSH-t, és már hosszú évek óta ő tölti be az ENSZ Statisztikai Bizottsága elnöki posztját is, s nálunk volt egyedül Európában női vezérigazgatója éveken át az államvasutaknak is.
6. Egészség
A magyar nők egészsége a 16. legjobb az unióban. Ezt az almutatót 7 indikátorral vizsgálják. Közülük 3 az egészségi státuszt mutatja: milyen arányban ítélik jónak vagy nagyon jónak az egészségi állapotukat a 16 év felettiek, mennyi a várható élettartam, illetve az egészséges életévek száma születéskor.
Másik kettő a viselkedésünket, szokásainkat elemzi: milyen arányban vannak a 16 évesnél idősebbek között olyanok, akik nem dohányoznak és nem vesznek részt ártalmas alkoholfogyasztásban – itt az 5. legjobb az értékünk –, illetve mekkora a fizikai tevékenységet folytató és/vagy gyümölcsöt és zöldséget fogyasztó emberek aránya – itt pedig 15. helyen állunk.
A következő kettő pedig a lakosság hozzáférését mutatja a következőkhöz: mekkora azok aránya, akik minden orvosi vizsgálati igényüket ki tudják elégíteni (21. helyet értük el), valamint akiknek nincs kielégítetlen fogászati vizsgálati igénye (11. helyen állunk).
Véleményem szerint a hat almutató közül az egészséget tudták a legjobban meghatározni, a többiben azonban jelentős módszertani hiányosságok tapasztalhatóak, azonban ennek ellenére is jelentős javulásra számíthatunk a következő években.
A cikk szerzője Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.
munkaerőpiaci szakértő.