Gazdasági összeomlást vizionál a baloldal, megnéztük, mi igaz az állításaikból

„Orbán Viktornak még soha nem kellett ilyen nehéz körülmények közt kormányt alakítania és kormányoznia. Az ország nemhogy kifelé menne egy válságból, hanem még csak befelé tart – és nem is egybe, hanem rögtön kettőbe” – írta a HVG a választások után. És csakugyan, érezhetően erősösödött az infláció, okkal merül fel a kérdés, meddig szaladhatnak fel az árak a háborús helyzet miatt.

„Minden háború inflációs hatású, részben a kieső termelés, részben a jelenleg is alkalmazott embargók miatt. Hogy ez mekkora hatással lesz a hazai árszintre, azt most előrejelezni lényegében lehetetlen, elsősorban a háború hosszától és a további szankciók mértékétől függ” – mondja a Makronómnak Sebestyén Géza.

A Mathias Corvinus Collegium gazdaságpolitikai műhelyének vezetője szerint kormányzati oldalról meglehetősen limitált lehetőségek léteznek, egyik ilyen az itthon is alkalmazott árstop, ám ennek természetesen vannak korlátai és költségei is, így széles körben és hosszú távon nem igazán alkalmazható. Az árszint stabilitása azonban első sorban a nemzeti bankok feladata, így a megoldást itt is tőlük kell várni, bár tény, hogy egy külföldről jövő ársokkot, mint amit most is tapasztalhatunk, Magyarországon nem lehet megoldani, legfeljebb a hatását tompítani. 

A jegybank elsődleges eszköze a kamatemelés, melyet az MNB aktívan használ is, az elmúlt közel két évben 0,6 százalékról 4,4 százalékra emelte az irányadó kamatot. Ez meglehetősen határozott lépés volt, különösen annak a fényében, hogy az európai központi bank 2016 óta 0 százalékon tartja az alapkamatot, azaz egyáltalán nem szigorított, ellentétben a mi jegybankunkkal.

Tényleg szétesik minden körülöttünk?

De vajon lesz-e akkora válság, amivel a baloldal fenyeget?  „Négy hónapon belül hatalmas gazdasági válság lesz Magyarországon. Már most is az van, de ez semmi ahhoz képest, ami ránk vár. (...) Nem véletlen, hogy a magyar infláció a legmagasabb Európában, pedig ebben még nincsenek benne a begyűrűző európai hatások, amelyek elkerülhetetlenek lesznek. A magyar költségvetés teljes szétesésben, a bankrendszer pedig – a hazai túlköltekezés és a negatív kamatpolitika miatt – rendkívül sérülékennyé vált. Mindeközben elképzelhetetlen mértékben ismét eladósodott a társadalom, a lakáshitelek fele hónapokon belül be fog dőlni” – ezeket Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet korábbi vezetője nyilatkozta az MSZP-közeli Hírklikk.hu-nak.   

A magyar infláció éves alapon 8,4 százalék volt idén februárban az Eurostat adatai szerint, mely alacsonyabb, mint a lett, szerb, belga, cseh, észt vagy litván érték (utóbbi 14 százalék volt ugyanekkor). Az EU átlagos értéke 6,2 százalék, nem tér el lényegesen a mi mutatónktól. A magyar költségvetési hiány 2021 első 3 negyedévében 4,2 százalék volt az Eurostat adatai szerint. 

„Ez gyakorlatilag a medián érték Európában (azaz nagyjából annyi országnak van jobb mutatója, mint ahánynak rosszabb), és kevesebb mint a fele a francia, görög vagy olasz hiány értékének. Így a szétesés szó teljesen indokolatlan, sőt, a tényekhez semmi köze. A magyar bankrendszer pedig kifejezetten stabil, a magyar lakosság és a vállalatok eladósodottsága is kifejezetten alacsonynak számít uniós összevetésben” – foglalja össze a szakértő. 

Lecsaphat nálunk is egy argentin-típusú válság?

Az látszik, hogy bármikor lecsaphat nálunk is egy argentin-típusú válság – mondta a már idézett interjúban Inotai András.
„Hogy itt mire gondolt a szerző, azt csak ő tudhatja, de tekintettel arra, hogy Argentinában 50 százalék felett van az inflációs mutató, ami több mint 6-szorosa a magyar értéknek, a peso értéke 14-edrészére csökkent az elmúlt 7 évben (ez olyan, mintha most 4200 forintot kellene fizetni egy euróért), az államháztartás hiánya pedig 2014 óta egyszer sem volt 3 százalék alatt (nálunk a COVID válság előtt stabilan kevesebb volt ennél), így

– kommentálja Sebestyén Géza.

Mi lesz, ha durvul a harc Brüsszellel?

Ahogy azzal kampányolt is az ellenzék, az EU elindította a jogállamisági eljárást, a magyar kormánynak hamarosan a 7-es cikkely szerinti eljárás újabb meghallgatásán és a jogállamisági eljárás során is védenie kell majd az álláspontját. Ráadásul pénz sem jön Brüsszelből, így felmerül a kérdés, meddig tarthatják vissza, és mekkora csapást jelent ez a gazdaságnak?

Halkó Petra, a Századvég vezető elemzője úgy látja, politikailag és jogilag nem az az elsődleges kérdés, hogy visszatartják-e és meddig, hanem hogy visszatarthatták-e volna bármikor is bármeddig. A válasz pedig az, hogy jogosan biztosan nem. A Helyreállítási Alapról folyó tárgyalások során az uniós tagállamok vezetői megállapodtak abban, hogy pénzvisszatartás vagy büntetés csak abban az esetben róható ki, ha az adott tagállam gazdasági intézkedései bizonyítottan veszélyt jelentenek az EU költségvetésének hatékony és eredményes mivoltára. 

„Gazdaságilag pedig az a kérdés, hogy mi veszélyeztetné jobban az unió pénzügyi érdekeit, ha nem egy tagállam válságból való gazdasági felépülésének hátráltatása és a verseny csorbítása? Természetesen a kérdés költői. Magyarország számára ugyanakkor az előfinanszírozás és piaci alternatívák még szolgálhatnak megoldással” – szögezi le az elemző hozzátéve, azoknak a hazánkban üzemelő nyugat-európai cégeknek viszont, amelyek szintúgy haszonélvezői a Magyarországot megillető forrásoknak, már sokkal korlátozottabbak a lehetőségei.

Jönnek a megszorítások?

Amennyiben nincs kiegyezés az EU-val, és jelenlegi formájában fenntartjuk a rezsicsökkentést, és magasak maradnak az energiaárak (egyelőre mindháromra igen a válasz), akkor a GDP 5 százalékát elérő „speciális gazdasági művelet”-re lesz szükség. Ez nagyon sok, közelíti a Bokros-csomag méretét – írta Zsiday Viktor elemző egy bejegyzésben.

Az MCC szakértője ugyanakkor nem gondolja, hogy reális forgatókönyv lenne az, hogy az EU mostantól kezdve egyetlen fillért sem ad Magyarországnak. Sebestyén Géza ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet,

– teszi hozzá. 

„Az olaj hordónkénti ára 120 dollár felett is volt a konfliktus kirobbanásakor, most 100 körül ingadozik, ami még mindig magasabb, mint az orosz támadás előtti 90 dollár körüli érték, ám alacsonyabb annál, mint amire az első pillanatban számíthattunk. A gáz ára hasonló hullámvasutat járt be, a hollandiai tőzsdén 3-szorosára ugrott a konfliktus kirobbanásakor, ám mára már csupán körülbelül negyedével magasabb, mint a háború előtt” – mondja az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője.

Azaz bár az energia ára úgy tűnik, a katonai konfliktus lezárásáig valóban magasabban lesznek, mint korábban, ennek költségvetési hatásai a rezsicsökkentés megtartása esetén is jóval mérsékeltebbek lesznek, mint amit Zsiday írása sugall. Ráadásul egy válsághelyzetre, mint a mostani is, a szélsőséges megszorítások nem tekinthetőek megfelelő válasznak, ahogyan ezt a 2008-09-es válság kezelésekor is láthattuk. 

A mostani választáson győztes jobbközép kormány pedig a múltban (2010 után, a COVID válság alatt) is inkább az anticiklikus gazdaságpolitikát, azaz a gazdaság támogatását és ösztönzését választotta megszorítások helyett. És bár a baloldal közkedvelt céltáblája a rezsicsökkentés, most pedig nyakra főre azon értekeznek, hogy mi minden miatt nem lesz már tovább fenntartható, Halkó Petra úgy látja,

ilyen értelemben pedig szerves elemét képezi a nemzetgazdasági megközelítéseknek Magyarországon.

Nem véletlen, hogy a magyar kormány nem támogat semmilyen olyan döntést, amely veszélyt jelenthet hazánk energiabiztonságára. A jelenlegi helyzet azonban rejt kockázatokat magában – a rezsicsökkentéssel ellenben ez nem csak Magyarországon van így, és nem csak a Magyarországon végbemenő folyamatoktól függ.

Az ellendrukkerek kapcsán a vezető elemző megjegyzi, az elmúlt évek során idehaza mindig úgy alakult a szerepfelosztás, hogy

„Láthatólag jelen helyzetben sem számíthatunk másra. Az Európai Unióban szintén testtartás probléma van. Ebből adódóan nem jelenthet más számára kiutat, minthogy felhagy a kiszolgáltató, ideológiai politizálással, s inkább eleget tesz a szakmai érveknek, az uniós érdekeknek és nem utolsó sorban a szerződéseiben foglalt gazdasági együttműködésre vonatkozó kötelezettségeinek” – véli Halkó Petra.