Ellátja magát élelmiszerrel Oroszország: árszabályozás és földosztás jöhet

Oroszország a déli régiókban már a háború előtt megkezdte vetési hadjáratát. 2021-ben 80,4 millió hektárt, 2022-ben pedig 81,3 millió hektárt szándékozott bevetni, amelyből 29,5 millió volna a búza. Ukrajna inváziója után az orosz kormány 25 milliárd rubel támogatott hitelt különített el a sikeres vetési időszak támogatására, az eredeti 28 milliárd rubel rövid lejáratú hiteltömeg mellé.

Bár Oroszország 2022-es korai vetései jól alakultak, a jövőbeli vetési időszakokat befolyásolhatja a vetőmaghiány. Oroszország az elmúlt években sokat fordított a saját vetőmagtermelésének javítására, de eddig vetőmagjainak körülbelül felét importálta, többnyire nyugatról. 2022 márciusában Oroszország úgy döntött, hogy engedélyezi a vetőmag importját 11 olyan országból, amelyekre korábban behozatali korlátozások vonatkoztak. Ezek az országok elsősorban az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz tartoznak, amelyeknél előfordultak növény-egészségügyi jogsértések.

A világ legnagyobb mezőgazdasági gépgyártója, a John Deere is kivonult az orosz piacról. Ez azt jelenti, hogy a korábban vásárolt gépeket nem szervizelik, és a pótalkatrészek sem lesznek elérhetőek az orosz gazdálkodók számára. Az orosz rubel amerikai dollárral szembeni értékének rohamos csökkenése pedig mérhetetlenül drágává teszi a nyugati mezőgazdasági gépek külső eladóktól való vásárlását.

Az emelkedő élelmiszerárak leküzdése érdekében az Állami Duma az alacsony jövedelmű fogyasztók védelme érdekében az árszabályozást is fontolgatta egyes élelmiszercsoportok esetében. A Duma a földterületek ingyenes szétosztásának újraindítását is felvetette, hogy az emberek saját maguk termelhessék meg élelmiszereiket.

Az orosz export

Oroszország mezőgazdasági exportja 2021-ben elérte a 37,7 milliárd dollárt, amelyből  a gabona 11,4 milliárd dollárt tett ki. A második legnagyobb kategóriát a növényi olajak jelentették, 7,2 milliárd dollárral.

2021-ben Oroszország legnagyobb exportpiaca az Európai Unió volt 4,7 milliárd dollárral, ezt követte Törökország 4,3 milliárd dollárral és Kína 3,5 milliárd dollárral.

2022. február 15-én Oroszország 11 millió tonnás kvótát léptetett életbe az Eurázsiai Gazdasági Unión kívüli országokba irányuló exportra, amely 2022. június 30-ig tart.

A szankciók fontos korlátot jelentenek Oroszország gabonakereskedelmében, mert a nyugati bankok nem akarnak üzletet kötni az orosz gabonavállalatokkal. A gabona- és búzaexport előrejelzések úgy vélik, hogy az orosz export a 2022-es mezőgazdasági évében (2022. július 1. és 2023. június 30. között) 28 millió tonna gabonára és 23 millió tonna a búzára fog csökkenni, ami mindkét esetben több mint 30 százalékos csökkenést jelent 2021-hez képest.

E mellett 2022. március 14-én az orosz kormány ideiglenes tilalmat vezetett be az Eurázsiai Gazdasági Unió országaiba irányuló gabona- és cukorexportra vonatkozóan. A gabona – búza, rozs, árpa és kukorica – kivitelét 2022. június 30-ig, a cukorexportot 2022. augusztus 31-ig tiltják. Ezek a korlátozások már azt mutatják, hogy 

Az orosz gabonaexport csökkenésében a legtöbbet veszítő országok a Közel-Kelet és Észak-Afrika régióiban vannak. Egyiptom az orosz búza egyik fő vásárlója, és Törökország is nagy mennyiségben vásárol orosz gabonát. Az oroszországi búzakereskedelem visszafogása Afganisztánt, Jement és Etiópiát is érinti, ahol nagyfokú élelmiszer-ellátási bizonytalanság, sőt helyi éhínség is tapasztalható.

2022 márciusában az orosz kereskedelmi minisztérium a műtrágyaexport leállítását is javasolta. 2021-ben Oroszország csaknem 25 millió tonna műtrágyát állított elő, ennek mintegy 65 százalékát exportálták.

Oroszország Ukrajnával vívott háborúja és a nyugati szankciók veszélyeztetik az orosz kormány mezőgazdasággal kapcsolatos céljait. Konkrétan azt a célt, hogy 2025-re 140 millió tonnára növeljék a gabonatermelést, erősítve gabonából az önellátást .