A második világháború vége óta a dollár a világ legfontosabb fizetőeszköze. Ez a leggyakrabban használt tartalékvaluta, amelyet szerte a világon a legszélesebb körben használnak a nemzetközi kereskedelemben és egyéb tranzakciókban is. A dollár központi szerepe a globális gazdaságban bizonyos előnyökkel jár az Egyesült Államoknak, például könnyebben kölcsönözhet külföldről, és megerősíti az Egyesült Államok pénzügyi szankcióinak hatását.
Egyes amerikai szakértők azonban azzal érvelnek, hogy a dollár globális gazdasági fölényének ára van. Az amerikai kötvények iránt megnövekedett külföldi kereslet felértékeli a dollárt, ami csökkenti az USA export versenyképességét (az exportnak a gyenge árfolyam lenne jó), és ez kereskedelmi hiányokhoz és munkahelyek elvesztéséhez vezet. Mivel a dollár számos globális üzleti tranzakcióban jelen van, nyomást gyakorol az amerikai jegybankra, hogy az a világ végső hitelezőjeként lépjen fel olyan gazdasági válságok idején, mint például a koronavírus-járvány által kiváltott válság. Hiszen ha a világ pénze a dollár, akkor a dollár kibocsátójának az átlagos országoknál nagyobb felelőssége van abban, hogyan alakulnak a dolgok a világgazdaságban.
A tartalékvaluta olyan deviza, amelyet egy központi bank vagy államkincstár tart országa hivatalos devizatartalékának részeként. Az országok több okból tartanak tartalékokat, többek között azért, hogy átvészeljék a gazdasági sokkokat, kifizessék az importált, azaz külföldről vásárolt termékeket, törlesszék a külföldi adósságokat, és befolyásolják saját valutájuk értékét. Sok ország saját valutájában nem tud hitelt felvenni vagy fizetni a külföldi árukért – mivel a nemzetközi kereskedelem nagy része dollárban bonyolódik –, ezért tartalékokat kell tartaniuk, hogy biztosítsák a folyamatos importellátást a válság idején, és biztosítsák a hitelezőket arról, hogy az adósságfizetések külföldi pénznemben megtörténnek. Egy külföldi hitelező ugyanis bizonyos esetben nem egy kis nemzeti valutában kéri a törlesztést, hanem a saját pénzében.
A legtöbb ország nagy és nyitott pénzügyi piacokkal rendelkező devizában szeretné tartani tartalékait, mert biztos akar lenni abban, hogy a szükség pillanataiban hozzáférhet tartalékaihoz. A központi bankok gyakran tartanak valutát államkötvények, például amerikai kincstárjegyek formájában. Az Egyesült Államok kincstári piaca továbbra is messze a világ legnagyobb és leglikvidebb kötvénypiaca – a legkönnyebben beszerezhető és kiárusítható kötvényekkel.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF), a nemzetközi monetáris rendszer felügyeletéért felelős szerv nyolc fő tartalékvalutát ismer el: az ausztrál dollárt, a brit fontot, a kanadai dollárt, a kínai renminbit, az eurót, a japán jent, a svájci frankot és amerikai dollárt. Az amerikai dollár messze a leggyakrabban tartott tartalékvaluta, amely jelenleg a világ devizatartalékának nagyjából 60 százalékát teszi ki.
Mi a Tisztítótűz hadművelet valódi célja? Ráéghet-e a Fideszre az NKA-botrány? Mi lesz Sulyok Tamással, és mit szól ehhez Brüsszel? Lehet-e visszaút Orbán Viktornak és hogy áll most a patrióta építkezés az Európai Unióban?
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
Az esetről az internetre felkerült privát fotókat törölték.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
Miközben az SSPX vatikáni engedély nélkül készül püspököt szentelni, a szeminárium maradék kispapjai tradicionalisták, és a felnőtt megtérők is többségében azok. Mi következik mindebből? Szilvay Gergely írása.
A volt köztársasági elnököt egyebek mellett a Tisza-kormány teljesítményéről, Sulyok Tamás eltávolításáról, valamint a Fidesz-vereség okairól is kérdeztük. Interjúnk.
