A The Guardian által ismertetett tanulmány a sztratoszférába juttatott, a beérkező fényt visszaverő areoszolok hatását vizsgálta. A cikk emlékeztet, hogy a napsugárzást visszaverő módszerről gyakran beszélnek az éghajlati igazságtalanságok csökkentésének egyik módjaként, az egészségre gyakorolt lehetséges hatásait azonban ritkán vizsgálták.
A kutatásban a tudósok a malária terjedését modellezték két jövőbeli forgatókönyv szerint, közepes vagy nagy globális felmelegedés mellett, geomérnökséggel és anélkül. A modellek segítségével meghatározták, hogy milyen hőmérséklet járul hozzá leginkább a maláriaszúnyog populációjának növekedéséhez, és kiszámolták, hogy hány ember él a szúnyog által érintett területeken.
Megállapították, hogy egyes területeken a magas hőmérséklet elpusztítja a malária kórokozóját, de a terület gyors lehűlése visszafordíthatja ezt a csökkenést, ami a betegség terjedéséhez vezethet. A nagy felmelegedéssel számoló forgatókönyv szerint a geomérnökséggel egymilliárd emberrel több lenne kitéve a malária kockázatának.