A klímaváltozás legsúlyosabb következményeinek megelőzése érdekében végzett geomérnökség akár egymilliárddal növelheti a maláriának kitett emberek számát, állapították meg tudósok, akik szerint a Föld éghajlatának mesterséges megváltoztatása jelentős hatással lehet az olyan betegséghordozók terjedésére, mint a maláriaszúnyog (Anopheles).
A Nature Communications című folyóiratban megjelent publikáció az első olyan értékelés, amely azt vizsgálja, hogy a geomérnökség alkalmazása milyen hatással lehet a fertőző betegségek terjedésére.
A geomérnökség egyfelől a szén-dioxid légkörből való eltávolítását, másfelől a napfény visszaverését célozza, hogy a bolygó kevesebb hőt nyeljen el. Utóbbi egyik módja, hogy olyan részecskéket juttatnak a légkörbe, amely visszaveri a napsugárzást.
A The Guardian által ismertetett tanulmány a sztratoszférába juttatott, a beérkező fényt visszaverő areoszolok hatását vizsgálta. A cikk emlékeztet, hogy a napsugárzást visszaverő módszerről gyakran beszélnek az éghajlati igazságtalanságok csökkentésének egyik módjaként, az egészségre gyakorolt lehetséges hatásait azonban ritkán vizsgálták.
A kutatásban a tudósok a malária terjedését modellezték két jövőbeli forgatókönyv szerint, közepes vagy nagy globális felmelegedés mellett, geomérnökséggel és anélkül. A modellek segítségével meghatározták, hogy milyen hőmérséklet járul hozzá leginkább a maláriaszúnyog populációjának növekedéséhez, és kiszámolták, hogy hány ember él a szúnyog által érintett területeken.