Az amerikai jobboldali Gatestone Intézet hírportálja a Wall Street Journal jelentését idézve szerdán arról számolt be, hogy Szaúd-Arábia fontolóra vette a Kínának értékesített kőolaj árazását jüanban, a kínai devizában.
A szaúdiak aktív tárgyalásokat folytatnak Pekinggel, a Kínának értékesített olaj egy részét jüanban számolnák el. Ez a lépés csorbítaná az USA-dollár dominanciáját a globális kőolajpiacon, és a világ legnagyobb nyersolaj exportőrének újabb elmozdulását jelezné Ázsia felé – számolt be a Makronóm elemzése.
A szaúdi kőolajexport több mint egyötödét Kína veszi fel.
Ha Szaúd-Arábia felhagyna az olaj kizárólagosan dollárban történő árazásával,
és tartalékdevizaként kiérdemelt presztízsére – hívta fel a figyelmet a Gatestone Intézet. Majd az agytröszt portálja megjegyezte: ez potenciális fenyegetést jelentene az az egész amerikai gazdaságra nézve is.
azzal, ha a szaúdiak beadnák a derekukat és kiterjesztenék a kőolaj árazását más devizákra is.
A The Wall Street Journal című amerikai konzervatív gazdasági-politikai napilap már az idén március közepén jelezte egyik, nagy visszhangot keltő cikkében, hogy „Szaúd-Arábia aktív tárgyalásokat folytat Pekinggel arról, hogy a Kínába irányuló kőolaj-eladásainak egy részét jüanban árazza be, amely nemcsak a petrodollár dominanciáját törné meg a globális kőolajpiacon, hanem jelezné a világ vezető nyersolajexportőre figyelmének Ázsia felé fordulását is (...) és egyben döfés is lenne az amerikai pénzügyi rendszer szívébe, amely az elmúlt évtizedben a dollár tartalékdeviza státuszát kihasználva annyi dollárt nyomtatott, amennyire a kormányzati kiadások finanszírozásához szükség volt”.
Az, hogy Szaúd-Arábia a friss hírek szerint komolyan fontolgatja a kőolaj árazását jüanban, a jobboldali agytröszt álláspontja szerint azt jelzi, hogy
A Gatestone Intézet megállapítja: Kína a maga részéről igyekszik is betölteni azt az űrt, amelyet az amerikai kormány más területekre terelődő figyelmével a régióban maga után hagyott. Kína szemében pedig Szaúd-Arábia nem csak hogy az egyik legfontosabb energiabeszerzési forrás, de fontos láncszem is az Egy Övezet, Egy Út (BRI, vagy más néven: Selyemút) nevű, kereskedelmi együttműködési kezdeményezésben is. A Hszi Csin-ping elnök által 2013-ban útjára indított projekt hatalmas gazdasági infrastruktúrát létesít Ázsia, Európa és Afrika között a kereskedelmi és gazdasági együttműködés megerősítése érdekében. Kína már 19 arab országgal írt alá együttműködési megállapodást a BRI keretében megvalósuló építési projektekről.
Kína Szaúd-Arábia legnagyobb kereskedelmi partnere is, beleértve a katonai együttműködési megállapodásokat is. Peking már évek óta ad el fegyvereket Szaúd-Arábiának, és értesülések szerint a szaúdiak saját ballisztikus rakétáinak gyártása beindításában is segítséget nyújtott Rijádnak.
(MTI, Makronóm, címlap: MTI/EPA/Roman Pilipej)
Tíz évvel ezelőtt írták alá a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt, azonban az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott az emberek hozzáállása a klímapolitikához – írja a New York Times.
Szijjártó Péter határozottan tagadta, hogy Donald Trump bármit is követelt volna Magyarországtól.
A Bizottság elnöke már egy lépést sem tesz anélkül, hogy előtte ne hívná fel Donald Trumpot. Ezúttal is csak egy ilyen beszélgetés után jelentette be a szankciókat.
A NATO-országok pénzéből, az amerikai készletekből biztosítanak felszerelést Ukrajnának.
Washington újabb háborús nyomásgyakorlásra buzdítja Európát.
Új javaslattal állt elő az Európai Bizottság elnöke.
A közélet itthon is egyre feszültebb, durvább, még ha a tengerentúli véres megoldások, hála Istennek, nálunk ismeretlenek is. Maradjon is így! Kacsoh Dániel írása.
Miközben a baloldali sajtó és a Tisza-párti kommentelők támadták a Mandiner cikkét, maga Magyar Péter ismerte el, hogy az egykori tiszt valóban fegyverrel ment fórumozni.
