Tekintettel az emelkedő élelmiszer- és energiaárakra és az inputanyagok – például a műtrágya – megnövekedett költségeire, az Európai Bizottság a múlt héten rövid és középtávú intézkedéseket terjesztett elő, melyek egyrészt a fokozott globális élelmezésbiztonságot szolgálják, másrészt az uniós mezőgazdasági termelőket és fogyasztókat hivatottak támogatni. Azaz a Bizottság szeretné, ha az idén több élelmiszert termelnének. A gazdálkodók és a zöld aktivisták nem feltétlenül lelkesek.
Ukrajna a kukoricaimportja 57 százalékát, a repce 42 százalékát és a napraforgópogácsa 47 százalékát szállította az EU-nak, elsősorban az állatok takarmányozására. Viszont Ukrajna fekete-tengeri kikötőit lezárták, a háború miatt leállt a kereskedelem.
A legtöbb tagországban legfeljebb hat hétre való takarmányt tárolnak.
A mediterrán országok, például Portugália és Olaszország e tekintetben különösen sebezhetőek. A kereskedőknek most más országokból, főleg Amerikából kell takarmányt keresniük.
A háború sújtotta Ukrajna – különösen az ostrom alatt álló városok – élelmezésbiztonsága is komoly aggodalomra ad okot, hiszen úgy tűnik, Oroszország szándékosan veszi célba és semmisíti meg az élelmiszertároló létesítményeket.
Majdnem egy hónappal a konfliktus kirobbanása után Brüsszel intézkedéscsomagot javasolt, hogy megvédje saját gazdáit és fogyasztóit a megugrott áraktól és a feszült ellátási láncoktól. Az Európai Bizottság ezzel lehetővé teszi a tagországok számára, hogy feloldjanak néhány környezetvédelmi szabályt, hogy felszabadítsák az ugarolt földeket az élelmiszertermelés számára. Az EU nettó élelmiszer-exportőrként és vezető agrár-élelmiszeripari termelőként szeretne hozzájárulni a globális élelmezésbiztonsághoz, különösen Ukrajna és a jelentős gabonabehozatalra szoruló térségek – így Észak-Afrika és a Közel-Kelet –, valamint Ázsia és Szubszaharai-Afrika tekintetében.
A Bizottság azt is leszögezte, hogy
az Unión belüli élelmiszer-ellátás jelenleg nincs veszélyben,
mivel a kontinens számos mezőgazdasági termék esetében nagyrészt önellátó. Viszont egyes termékek – például a takarmányfehérje – esetében nettó importőr. Mellette sebezhető az inputanyagok – például a műtrágya és a fosszilis energiahordozók tekintetében. Ezek megugrott költségei kihívások elé állítják a mezőgazdasági termelőket, és az élelmiszerárak emelkedésével fenyeget.
1. Green Deal halasztva
Miután két éven át próbálták rávenni az EU kormányait, hogy mezőgazdasági rendszereiket zöldebb pályára tereljék, a Bizottság lehetővé teszi az országoknak, hogy feloldjanak bizonyos környezetvédelmi szabályokat, például felszabadítsák a ugarolt területeket az élelmiszertermelés számára.
A gazdálkodók továbbra is kaphatnak támogatást, miközben
tetszőleges élelmiszer- és állati takarmánynövényt ültethetnek el azon a 4 millió hektáron, amelyet általában parlagon pihentettek vagy a biodiverzitás növelésére használtak.
Ez az EU termőföldjének 6 százalékát teszi ki, ami Hollandia méretű terület.
Emellett Brüsszel arra biztatja az országokat, hogy mérsékeljék a befektetéseiket azokba a terményekbe, amelyeket bioüzemannyaggá alakítanának vagy a bioenergetikában használnák fel. Ehelyett nagyobb hangsúlyt kell helyezni az élelmiszerek és az állati takarmányok előállítására.
A Bizottság szerint a mezőgazdasági zöld megállapodás nem halt el, csak pihentetik.
Ez megrémítette a környezetvédőket, akik attól tartanak, hogy a termelő mezőgazdasági vállalkozások eltérítették az EU Green Deal programját. A teljesen logikus döntés ellen a méregzöldek, többek között ilyen érvekkel érveltek: „Az ugaroltatott földek beszántásához több műtrágyára és több növényvédő szerre lesz szükség, ami viszont növeli Európa földgázfüggőségét”.
2. Élelmiszerfüggetlenség, talán
Az Ukrajnából érkező kereskedelem hirtelen leállása rávilágított arra, hogy az EU állattenyésztése mennyire rá van utalva a kukorica behozatalára, míg a háború felfedte, hogy az Unió milyen mértékben függ az Oroszországból és Fehéroroszországból származó műtrágyáktól.
Ez újra felerősítette a nagyobb „élelmiszer-szuverenitás” felé irányuló törekvést
– azt az elképzelést, hogy az EU-nak minél inkább önellátóvá kell válnia.
Eddig szerény intézkedéseket jelentettek be, mint például fokozott figyelemmel kísérik az élelmiszer- és műtrágyaárakat, valamint felállítanak egy új szakértői csoportot, amely majd javaslatot tesz az élelmezésbiztonság fokozására. Az uniós országokat arra is ösztönzik, hogy a behozatali igény csökkentése érdekében váljanak el a gáztól, a növényvédő szerektől és a műtrágyáktól.
A Green Deal – amely kifejezetten célul tűzi ki az EU műtrágyák használatának csökkentését – tulajdonképp, hosszú távon segíthet is. A Bizottság azonban elhárította a legtöbb tagállam által a közelmúltban érkezett új növényi fehérje-stratégia iránti felhívásokat, amelyek csökkenthették volna az EU szójaimport-függőségét.
Az igazság az, hogy az EU nem válhat mindenben önellátóvá egyik napról a másikra.
Jelenleg a legnagyobb kereskedelmi kihívásnak vélik az élelmiszerpiacok nyitva tartását, hogy megfékezzék a protekcionizmust, amely az árakat még magasabbra hajtja. Tehát az EU továbbra is határozottan ellenzi az élelmiszerekre vonatkozó exportkorlátozásokat és exporttilalmakat. Helyette a Bizottság azt is javasolja, hogy a tagállamok havonta közöljék az alapvető élelmiszerek és takarmányok magánkészleteire vonatkozó adatokat annak érdekében, hogy e készleteket naprakészen és pontosan számon lehessen tartani.
3. Ukrajna gazdálkodóinak segítése
Ukrajna idei saját termése súlyos veszélyben van. Ez nem csak a globális élelmezésbiztonságra, hanem saját lakosságára is hatással lesz. Mivel a gazdák a fronton harcolnak, munkaerőhiány van a földeken. Szintén hiányosak a mezőgazdasági inputanyagok, például a vetőmagok, a műtrágyák, a gépek és az üzemanyag, amelyek szükségesek a tavaly elvetett őszi búza gondozásához, valamint a közelgő tavaszi kukorica és napraforgó vetéséhez.
A Bizottság tervezi, hogy finanszírozza azt a lengyel javaslatot, amely szerint hetente 50 000 tonna üzemanyagot szállítanának át a határon és az ukrán traktorokba. Emellett ösztönzi, több élelmiszersegély elindítását is az uniós országokból.
4. Táplálni a világot
A világ élelmiszerellátásában a búza kulcsfontosságú.
A kenyér alapvető élelmiszernek számít Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, és a határidős búza ára 70 százalékkal megugrott az invázió óta.
A fekete-tengeri kikötőkben 5 millió tonna búza várakozik, amelyet nem lehet kiszállítani. A Bizottság dokumentuma szerint ezen felül további 20 millió tonna várakozik Ukrajnában, de előfordulhat, hogy ezt sem tudják majd exportálni.
Az emelkedő árak arra csábíthatják a kereskedőket, hogy inkább emberi fogyasztásra fordítsák a búzát, enyhítve az éhínség terhét, így az állatok takarmány nélkül maradnának. Részben India is segíthet, hiszen további 6 millió tonna búza forgalomba hozatalát tervezi, amivel első ízben válna a gabonapiac jelentős globális szereplőjévé.
Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos szerint az EU-nak növelnie kell az afrikai országoknak nyújtott élelmiszer-támogatást. Persze ehhez ki kellene termelni a gabonát, ezért olyan fontos most a termelés növelése.
5. Készpénz az EU-s gazdálkodók számára
Az egyik legkonkrétabb meghirdetett intézkedés az uniós gazdálkodók extra közvetlen segítése, hogy segítsék őket átvészelni az emelkedő üzemanyag- és műtrágyaköltségek okozta likviditási válságon. A lazább állami támogatási szabályokon felül
500 millió eurót soroltak át az EU válságalapjaiból,
amelyet a nemzeti kormányok pótolhatnak.
A gazdálkodók több segítséget kapnak az uniós támogatásokból, piaci védőháló-intézkedéseket vezetnek be a sertéshúspiac támogatására, tekintettel az ágazat különösen nehéz helyzetére, mivel már hosszabb ideje a növekvő termelési költségek és az alacsony húsárak közé szorultak.
2022. október 16-tól növekedhetnek azok az előlegek is, amelyekben a mezőgazdasági termelők közvetlen kifizetések, valamint a területalapú és az állattartással kapcsolatos vidékfejlesztési intézkedések keretében részesülnek.
Egyes gazdálkodók azonban bírálják a Bizottságot a műtrágyapiac stabilizálására irányuló konkrét rövid távú intézkedések „teljes hiánya miatt”.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
Magyarország lépései a finanszírozás feloldására „nem egészen olyanok, amilyeneket reméltünk”, mondta Piotr Serafin uniós költségvetési biztos. Megérkezett a kormány reakciója!
Azt hiszem most van az a pillanat, amikor meg lehetne kímélni David Pressmant a Budapestre történő fáradságos visszautazástól.
A magyar külügyminiszter ráadásul még mindig nem fedte fel teljesen a lapjait.
Szombaton reggel, a Duna Arénában véget ért az olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok úszó pályafutása.
