A gazdálkodók továbbra is kaphatnak támogatást, miközben
tetszőleges élelmiszer- és állati takarmánynövényt ültethetnek el azon a 4 millió hektáron, amelyet általában parlagon pihentettek vagy a biodiverzitás növelésére használtak.
Ez az EU termőföldjének 6 százalékát teszi ki, ami Hollandia méretű terület.
Emellett Brüsszel arra biztatja az országokat, hogy mérsékeljék a befektetéseiket azokba a terményekbe, amelyeket bioüzemannyaggá alakítanának vagy a bioenergetikában használnák fel. Ehelyett nagyobb hangsúlyt kell helyezni az élelmiszerek és az állati takarmányok előállítására.
A Bizottság szerint a mezőgazdasági zöld megállapodás nem halt el, csak pihentetik.
Ez megrémítette a környezetvédőket, akik attól tartanak, hogy a termelő mezőgazdasági vállalkozások eltérítették az EU Green Deal programját. A teljesen logikus döntés ellen a méregzöldek, többek között ilyen érvekkel érveltek: „Az ugaroltatott földek beszántásához több műtrágyára és több növényvédő szerre lesz szükség, ami viszont növeli Európa földgázfüggőségét”.
2. Élelmiszerfüggetlenség, talán
Az Ukrajnából érkező kereskedelem hirtelen leállása rávilágított arra, hogy az EU állattenyésztése mennyire rá van utalva a kukorica behozatalára, míg a háború felfedte, hogy az Unió milyen mértékben függ az Oroszországból és Fehéroroszországból származó műtrágyáktól.
Ez újra felerősítette a nagyobb „élelmiszer-szuverenitás” felé irányuló törekvést
– azt az elképzelést, hogy az EU-nak minél inkább önellátóvá kell válnia.
Eddig szerény intézkedéseket jelentettek be, mint például fokozott figyelemmel kísérik az élelmiszer- és műtrágyaárakat, valamint felállítanak egy új szakértői csoportot, amely majd javaslatot tesz az élelmezésbiztonság fokozására. Az uniós országokat arra is ösztönzik, hogy a behozatali igény csökkentése érdekében váljanak el a gáztól, a növényvédő szerektől és a műtrágyáktól.