A fegyveres harcokba általában úgy lépnek be a felek, hogy a végén majd győztesként állhatnak fel belőlük. Persze az esetek többségében mindenki vesztes lesz. Nincs ez másként a mostani ukrán konfliktusban sem, nem valószínű, hogy bárkit is a teljes fegyverletételre tudnának kényszeríteni. A háborús hevületben lehet Putyint állatnak minősíteni, mint azt a szlovák kormányfő, Eduard Heger tette, de könnyen lehet, hogy pár hét múlva, amikor a harcok elcsitultak, újra a tárgyalóasztalhoz kell ülniük. Ebből a szemszögből érdekes Szergej Strokan írása a Kommerszant orosz lapban, arról, miképp érdemes viszonyulni a barátságos “barátságtalan államokhoz".
Strokan írása elején megállapítja, hogy az USA és nyugati szövetségesei által Oroszország ellen bevezetett példátlan szankciókat már korábban is gazdasági világháborúnak titulálták. A szankciókat bevezető országok felkerültek az orosz kormány által jóváhagyott azon külföldi államok és területek listájára, amelyek barátságtalan lépéseket követnek el Oroszország ellen.
A listát igencsak lenyűgözőnek tartja, mivel a 48 állam között nem csak az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az EU országai vannak, hanem az aprócska San Marino is, amely még tavaly februárban meglehetősen barátságosnak tűnt, hiszen akkor szembeszállt az európai fősodorral, bevállalt egy COVID-19 elleni oltási kampányt a Sputnik V segítségével.
Ahogy Strokan fogalmaz, a barátságtalan országok listáján szereplő országok inkább szürke, mint fekete jelzést kaptak. Az orosz állam, az állampolgárok és a vállalatok, amelyeknek devizatartozásuk van a barátságtalan országok listáján szereplő külföldi hitelezőkkel szemben, mostantól rubelben fizethetnek. A barátságtalan országok állampolgáraival és cégeivel folytatott minden tranzakciót egy kormánybizottságnak kell majd jóváhagynia.
A barátságtalannak minősítés „megtorlás” a szankciók miatt.
De Szergej Strokan azt is megállapítja, hogy ez nem lesz ennyire egyszerű. Már csak azért sem, mert a lista valójában két csoportra osztja az államokat, amelyek alapvetően eltérő okokból léptek szankcióháborúba.
Az egyik csoport a nyugati szankciópolitika motorja, amely az Egyesült Államokból és Nagy-Britanniából áll, amelyeknek nem érdekük az Oroszországgal való együttműködés, és arra ösztönöznek másokat, hogy égessenek fel minden hidat. Az EU vezetői, Franciaország és Németország pedig az ő irányukba sodródnak, írja a lap.
Az országoknak azonban van egy másik kategóriája is, amely egészen a közelmúltig meglehetősen barátságosnak látszott, vagy legalábbis nem tűnt ellenségesnek. Ezek az országok akarva-akaratlanul csatlakoztak a szankciókhoz, engedelmeskedve az elsöprő nyomásnak, amelynek nem mindenki tud ellenállni.
Strokan fel is teszi a kérdést, hogy
És mi a helyzet Dél-Koreával, amellyel éppen tavaly ünnepelte Oroszország nagy pompával a 30 éves diplomáciai kapcsolatokat? És Szingapúr, amely éppen két éve írta alá a szabadkereskedelmi megállapodást az Eurázsiai Gazdasági Unióval?
És csak sorolja tovább a kérdéseit:
Strokan a Dél-Korea körüli helyzetet tartja a legérdekesebbnek, amely nemrég új elnököt választott. Az Egyesült Államokhoz való közeledés folytatását nem titkoló ellenzéki jelölt, Yun Sok Yol nyert, aki elítélte Oroszországot az ukrajnai hadművelet miatt, de prioritásai között már Pekinggel, Moszkva fő partnerével való együttműködést nevezte meg.
Yoon Suk-El választási győzelmét követően Vlagyimir Putyin gratuláló táviratot küldött neki, amelyben emlékeztetett a különböző területeken folytatott konstruktív együttműködés jelentős tapasztalataira és a nemzetközi napirenden szereplő aktuális kérdések kezelésében való együttműködésre.
Szergej Strokan, a Kommerszant rovatvezetője szerint kiderült, hogy nincs minden veszve.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Fontos dolga van az amerikai alelnöknek.
Mindenről részletesen beszámoltak.
Túl messzire merészkedtek Ukrajna érdekében.
Fontos döntést hoztak Moszkvában. A sportminiszter bejelentette: készpénzzel kárpótolják az orosz sztársportolókat.
Teljes kudarcot vallott az ukrán elnök.
Mélypontra jutott a viszony.
Az ellenzéki sajtó véres kardként hordozza körbe az amerikai Polymarket jóslatait Magyar Péter győzelméről, csakhogy nem először tévedne nagyot az oldal egy európai választással kapcsolatban.
Vajon meddig marad Arne Slot?
