Követendő példaként állították a résztvevők elé a magyar vállalkozásfejlesztési rendszer elemeit és az itthoni KKV stratégiát a külföldi előadók a Makronóm Intézet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az OECD gazdasági tanácsadó testülete társszervezésében Budapesten megrendezett Small Business, Big Deal nemzetközi konferencián. Ali Karami Ruiz, a Business at OECD kommunikációs és nemzetközi ügyekért felelős igazgatója rámutatott, jó gyakorlatnak tartják a magyar kormány mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítését célzó stratégiáját, amit Yoshiki Takeuchi, az OECD főtitkár-helyettese is elismerő szavakkal illetett. Az eseményen több mint 40 ország vállalkozásfejlesztési szakemberei vettek részt és kaptak részletes beszámolót a magyar vállalkozásfejlesztési intézkedésekről.
A közelmúltban első alkalommal rendezték meg Budapesten azt a konferenciát, amely a hazai és nemzetközi kis- és középvállalkozások jelenlegi és várható jövőbeli lehetőségeire és szakpolitikai támogatására fókuszált. Az esemény idén hatványozott jelentőséggel is bírt, hiszen a koronavírus-járvány kirobbanása óta a szektor szereplői és az ágazat vezetői először találkozhattak ilyen nagyszabású rendezvényen személyesen is.
A Makronóm Intézet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az OECD gazdasági tanácsadó testülete, a Business at OECD társszervezésében megrendezett, Small Business, Big Deal nemzetközi konferencián
Elmondása szerint a három legfontosabb feladat a válság után a vállalkozásfejlesztés területén a kisvállalkozások feltőkésítése, valamint a digitalizáció és a zöldítés ügye, ezért jó gyakorlatnak tartja a magyar kormány mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítését célzó stratégiáját.
Dr. György László, gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár válaszában kifejtette, hogy éppen ez volt a céljuk a válság alatt és után: az elmúlt két évben Magyarország kormánya 2000 milliárd forintot szánt a magyar vállalkozások feltőkésítésére, amelynek több mint háromnegyede a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak jutott. „Az elmúlt két évben 18 ezer vállalkozást értünk el beruházás-ösztönző támogatásainkkal. Az azt megelőző hat évben ennek a harmadát. 2010 előtt pedig a fejlesztéspolitika pár százat.
A támogatás folyósításának feltétele volt, hogy a cégek megtartsák munkavállalóikat és ne halasszák el a válság ellenére sem a beruházásaikat,
mert tudtuk, hogy a koronavírus-válság előbb-utóbb véget ér, és az nyer, aki talpon marad. Sőt közülük is a legnagyobbat az nyeri, aki a válság alatt is azon dolgozik, hogy a világgazdaság újraindulásából származó többletkeresletre kapacitásai és képességei fejlesztésével készül fel.”
Hozzátette: Magyarországon 50 ezer olyan cég van, amely 5 főnél többet foglalkoztat, ami azt jelenti, hogy
Emellett a digitalizáció ösztönzése a pályázati források háromnegyede esetén alapkritérium volt és a zöldebb, energiahatékonyabb működést többletpontokkal honorálta a pályázati rendszer.
Ali Karami Ruiz, a Business at OECD kommunikációs és nemzetközi ügyekért felelős igazgatója arról beszélt, hogy
hiszen ezek a cégek biztosítják a foglalkoztatás oroszlánrészét, továbbá az innováció és növekedés hajtóerejét. Megjegyezte, a magyar KKV stratégia eredményeiből a világon bárhol tanulni lehetne, hiszen itt a gazdaság gerincét képezi ez a szektor. Kiemelte, a magyar vállalkozásfejlesztési rendszer elemei jó példaként szolgálnak globálisan is.
„A gyakorlati tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy követnünk kell Magyarország példáját és a kisvállalkozásokra innovátorként kell tekintenünk
a kutatás-fejlesztésbe való befektetésekkel. Bátor lépés volt a magyar kormány részéről a válság alatt megduplázni a kutatásra, fejlesztésre és innovációra szánt forrásokat, de látva a magas beruházási rátát és gazdasági növekedést, a stratégia kifizetődőnek bizonyult. Az itteni tudásnak konkrét hatásai vannak arra vonatkozóan, hogy miként tervezzük meg az integrált szakpolitikai iránymutatásokat és hogyan fogalmazzunk meg ajánlásokat az OECD-n belül és tagállami szinten egyaránt” – mondta Ali Karami Ruiz, aki a konferencia moderátora volt.
Alberto Carvalho Neté, Európa legmeghatározóbb, legnagyobb Európai Fiatal Vállalkozói Ernyőszervezetének (JEUNE – Young Entrepreneurs’ Organization of the European Union) az elnöke szintén osztotta Ali Karami Ruiz gondolatait.
„Levonjuk a magyar és az OECD stratégia tanulságait és példaként fogjuk azokat használni a partnerségeink további erősítésére, ami szükséges lesz a zöld átmenet elősegítéséhez, ami a kkv szektor aktív részvétele nélkül lehetetlen küldetés” – fogalmazott.
Dr. Kovács Patrik, a Business at OECD KKV bizottságának elnöke, a VOSZ társelnöke hangsúlyozta, a kisvállalkozók a COVID miatt nagyon sérülékeny helyzetbe kerültek, de a krízisben is az üzleti szféra valós igényei alapján segítenek megfelelő eszközöket és programokat javasolni az OECD tagállamoknak. Mint fogalmazott,
és a vali.hu vállalkozói információs portálra, amely a világon egyedülálló módon három kattintással, cégre szabottan mutatja be az állami vállalkozásfejlesztési lehetőségeket.
A Small Business, Big Deal konferencia sikerét jól mutatja, hogy rendkívüli nemzetközi visszhangja volt, hiszen az eseményen több mint 40 ország vállalkozásfejlesztési szakemberei vettek részt online és személyesen, miközben a külföldi sajtó, többek közt horvát, bolgár, spanyol és portugál lapok is tudósítottak a rendezvényről.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Az orosz elnök szerint más országok vállalatai gyorsan átveszik a nyugati cégek helyét, és folyamatban van az import orosz árukkal való helyettesítése is.
Az átszervezés várhatóan 200 munkahely megszűnésével jár.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Sok függ a szír lakosságtól és politikai erőktől, a globális nagyhatalmi szereplőktől. De az mindenképpen ígéretes, hogy Magyarország egész más helyzetben van most, mint a 2000-es évek elején.
A Batman világában játszódó Pingvin igazi oázis a képregény-feldolgozások kietlen sivatagában: bámulatos, ahogyan az HBO sorozatában egy elsőre totálisan érdektelennek tűnő karakterre építve milyen mély és emberi drámát alkottak.
