A 12 éves konzervatív kormányzás egyik vívmányának tekinthetjük a hazai vállalkozásfejlesztési intézményrendszer átalakítását. 2010 előtt a hazai vállalati szektor versenyképesség és hatékonyság szempontjából egyaránt Európa sereghajtói közé tartozott. 2010-ben világos volt, hogy a hazai intézményrendszer átfogó reformjára van szükség, amennyiben hazánkat a fejlett vállalati szektorral rendelkező uniós államokhoz szeretnénk felzárkóztatni.
A reform egyik alapvető elemének tekinthetjük a Valit, vagyis a Vállalkozói Információs Portál életrehívását, amely portál az egyes vállalkozások számára elérhető lehetőségekről való tájékozódást szolgálja.
A Vali-ról korábbi cikkünkben írtunk részletesebben.
További fontos elemet jelent a Vállalkozásfejlesztési Tanács negyedévenkénti összehívása, amely egyfajta konzultációt folytat a hazai vállalkozásokkal a további zavartalan fejlődésük érdekében.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a legutóbbi ülésen bemutatta a vállalkozásfejlesztési intézményrendszer átalakításának lépéseit.
„Minden negyedévben összehívjuk a Vállalkozásfejlesztési Tanácsot annak érdekében, hogy átbeszéljük a vállalkozásokkal az elmúlt időszak fontosabb gazdasági történéseit, és kikérjük a javaslataikat arról, hogy mivel tudnánk őket tovább segíteni a fejlődésben” – kezdte az államtitkár, majd folytatta: „3+6 pontban mutattam be az ülés elején a Tanács résztvevőinek, hogy miként alakítottuk át az elmúlt években a vállalkozásfejlesztési intézményrendszert és miképpen profitálhatnak ebből a vállalkozások”
„Mit kérhetnek a vállalkozások?” – tette fel a kérdést, majd hozzátette: „Olcsó finanszírozást. Ezért biztosítottunk több mint 5500 milliárd forint kedvezményes – közel 0 százalékos – hitelt a vállalkozások számára a járvány kitörése óta. Ezáltal egy átlagos 100 millió forintos beruházási hitel esetén egy cég 25 millió forintot tud megspórolni a törlesztőrészleteken. Több mint 87 ezer hitelügyletet kötöttünk. Ha belegondolunk, hogy 5 főnél többet foglalkoztató vállalkozásból összesen 50 ezer működik Magyarországon, akkor láthatjuk, hogy szinte minden olyan vállalkozást elértünk, amelynek szüksége volt hitelre” – részletezte György.
Továbbiakban elmondta, hogy a vállalkozások kérhetnek még „gyorsabb elbírálást a pályázatok esetében”, majd hozzátette, hogy: „ezért csökkentettük 8-10 hónapról 2-3 hónapra a beruházásösztönző pályázatok elbírálási idejét”.
Az államtitkár végül hozzátette, hogy a vállalkozások kérhetik „a pályázati konstrukciók tervezhetőségét. Ezért hoztunk létre pályázati kalendáriumot, és ezért hirdetjük meg a programjainkat több körben, előre tervezhető módon”.
A további célkitűzéseket György hat pontban sorolta fel.
Az első pontban leszögezte: „Biztosítjuk, hogy a vállalkozásfejlesztési támogatások az adófizetőknek is megtérüljenek”. Majd úgy folytatta, hogy: „ezért várjuk el, hogy a nyertes pályázók a nemzetgazdasági átlagnál 2-3-szor gyorsabban növekedjenek”.
A kővetkező kulcsfontosságú elem: „A magyar vállalatok technológiaváltása és digitalizációja”. Éppen ezért György leszögezte: „Ezért várjuk el minden támogatásunk esetében, hogy a vállalkozások végrehajtsák az alapvető digitalizációs fejlesztéseket”.
A jövőre kitérve György László elmondta: „Támogatjuk a generációváltást, hogy a magyar cégek magyar tulajdonban maradjanak”. Ezt követően megjegyezte:
„Tovább csökkentjük az adókat”.
„Az átlagos vállalati adóterhelés 2010 óta 55 százalékról 32 százalékra csökkent, cél, hogy még tovább mérsékeljük” – tette hozzá, ahogyan azt is, hogy tovább csökkentik az adminisztrációt.
„2010 óta 330 óráról 277 órára csökkent az adózással kapcsolatos éves adminisztráció, célunk, hogy ezt tovább csökkentsük” –részletezte.
Legvégül pedig kitért a Valira is, emlékeztetve arra: „Személyre szabott információkat nyújtunk a vállalkozásoknak a megújult vállalkozói információs portálon, a Valin (https://www.vali.hu/)”.
Borítókép: MTI/Bruzák Noémi
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Levette a kezét a Mandinerről Mérő Vera, hiszen nem is hallott róla, hogy kollégánkat taszigálta Magyar Péter embere.
A Mandiner adománygyűjtést szervezett a 76 éves Rosinec Máriának, aki egyedül neveli két unokáját, miután fia meghalt az értelmetlen háborúban.
Nem mindennapi jelenetek.
