Schmidt Mária a Nyugatról: A hitetlenség a nihilizmusba vezet
Bemutatták a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötetét.
A moszkvai polgárok egyik napról a másikra azzal szembesültek, hogy nem tudnak belépni a metróba. Az Apple és a Google Pay ugyanis lényegében letiltotta őket.
Hiba volt az életünk nagy részét a techcégek hatáskörébe adni, hogy ők aztán társadalmi pontrendszert valósítsanak meg. Ha ugyanis rosszul szavazunk, rosszra gondolunk, vagy rossz ország lakói vagyunk, akkor ezek a senki által meg nem választott gazdasági monopóliumok egyből le- és kitilthatnak minket a gazdasági-társadalmi vérkeringésből, lényegében ez az üzenete a Summit News cikkének.
Az ír újságíró, Jason Corcoran posztolta Twitterre a címlapképünkön látható fotót arról, hogy moszkvai emberek próbálnak bejutni a metróba, de az amerikai cégek, amelyeknek a fizetési rendszert részben kiszervezte a társadalom, nem engedik ezt meg nekik.
Számos oroszországi bank ügyfelei már nem használhatják bankkártyáikat a Google Pay és az Apple Pay szolgáltatással az országot érintő, újonnan bevezetett pénzügyi szankciók miatt – számolt be a Verge, megjegyezve, hogy ezek a fizetési módok Oroszországban azért még kevésbé népszerűek, mint Nyugaton.
„Míg az ügyfelek Oroszországon belül továbbra is használhatják az említett intézmények bankkártyáit, külföldön vagy az Oroszországgal szemben szankciókat elrendelő országok üzleteiben és szolgáltatásaiban történő online fizetések során már nem fognak működni” – áll a jelentésben.
Mivel a szankcióknak az orosz gazdaságra gyakorolt hatásától tartanak az emberek, az országban bankrohamokat is tapasztaltak már, az emberek megrohanták az automatákat, hogy nagy mennyiségű készpénzt vegyenek fel. Ez érthető is, ha digitálisan már nem tudnak fizetni az utazók.
„Életünk kulcsainak átadása olyan cégeknek, mint az Apple, a Google, a Facebook, a Twitter, az Amazon és a digitális világ, az emberiség legnagyobb hibája” – jegyezte meg a lapnak egy megkérdezett.
Az orosz-ukrán háborúról szóló vitáktól eltekintve a történet azt hangsúlyozza, hogy
Vagy éppen a kommunikációs rendszereinket, hiszen a Facebook mára saját szabályai alapján dönti el, hogy ki, mikor, milyen ügyben, mit mondhat.
Ha ezek a globális techcégek továbbra is arra törekszenek, hogy monopóliumokat hozzanak létre a gazdaság egyes szektorai felett, mi történik akkor, ha teljesen sikerrel járnak és tényleg az ő rendszerük jelenti majd az egyetlen elérhető fizetési lehetőséget egy országban?
Az Uber például megakadályozza, hogy taxit rendeljenek azok, akik korábban megtagadták az arcmaszk viselését bizonyos esetekben.
vagy aki nem a megfelelő narratívákat mondta fel a közösségi médiában? – teszi fel a kérdést a lap.