Míg az orosz-ukrán konfliktus kapcsán a nyugati világ vérmesen figyeli Kína minden rezdülését, addig India csendesen profitált a semlegességéből. Olcsó orosz olajat vásárol, gyógyszerszerződéseket kötne, és mindenekelőtt nem akarja elveszíteni legfontosabb fegyverszállítóját. Az ország tart Peking és a szomszédos Pakisztán növekvő befolyásától, így számára nem lenne reális az Oroszországtól való gyors eltávolodás a védelem területén.
India nem volt hajlandó határozottan fellépni Oroszország ellen, és tartózkodott az ENSZ Közgyűlésének az inváziót elítélő határozatról szóló szavazásán is. Hivatalosan diplomáciai megoldást és tűzszünetet sürgetett, de az ország közösségi médiájában gyakran megjelennek Vlagyimir Putyin támogatásáról szóló posztok is.
India álláspontja azonban nem nagy meglepetés. Az ország hagyományosan szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, óvatosan manőverezik a nemzetközi környezetben, ami segít neki megvédenie geopolitikai befolyását Kína és Pakisztán szomszédságában.
Míg Kína inkább új lehetőségeket keres a jelenlegi háborúban, addig India inkább a status quo pragmatikus megőrzésében érdekelt. Nem szándékozik megszakítani a meglévő kapcsolatokat Oroszországgal, és fenntartaná a kölcsönös kereskedelmet.
Nagy szerepet töltenek be a kétoldalú kereskedelemben az orosz fegyverek, India a legnagyobb vásárlójuk a világon. Többek között több mint 250 Szu-30-as vadászrepülőgépet, 1200 T-90-es harckocsit és hét Kilo-osztályú tengeralattjárót üzemeltet. Jelenleg is tízmilliárd dollár értékű élő szerződése van Moszkvával, köztük az Sz-400-as légvédelmi rendszerre. 2017-ben az Indiába irányuló teljes fegyverimport 46 százalékát az orosz fegyverek tették ki, az oroszokat Franciaország követte ennek negyedével.
Bár igyekezne diverzifikálni a fegyvereit, de
még mindig orosz eredetű az indiai haditechnikai eszközök csaknem 70 százaléka.
Így India továbbra is rá van utalva Oroszországra a pótalkatrészek, a karbantartás és a modernizáció terén. India számára nem könnyű elszakadni a meglévő rendszerektől és függőségtől. Vannak alternatívák, de ez egy nagyon hosszú folyamat. Újdelhi maga is azzal érvel, hogy továbbra is lépést kell tartania Kínával és Pakisztánnal, és az orosz felszerelés alternatívái túl drágák.
Teszi ezt annak ellenére, hogy egyes országok vagy bojkottálják az orosz olajat, vagy fokozatosan megpróbálják helyettesíteni azt. Ugyanakkor ezzel nem kevés pénzt takarít meg az olajvásárláson, mivel, egyesek 20 százalékos kedvezményről számoltak be.
A Financial Times arról írt, hogy márciusban az Indiába irányuló orosz kőolajimport, az előző év azonos időszakához képest csaknem megnégyszereződött. Oroszország márciusban már napi 360 000 hordó olajat exportált Indiába.
India, a világ harmadik legnagyobb energiafogyasztó országa, viszont az orosz kőolaj, a magas szállítási költségek miatt, eddig nem játszott jelentős szerepet. Inkább a Közel-Kelet volt a fő szállítója. India teljes importjának, ami tavaly 4,2 millió hordó/nap volt, kevesebb mint 5 százalékát tette ki az orosz olaj.
India most azokat a már lekötött oroszországi olajszállítmányokat vásárolja meg, amelyek nem találnak vevőt Európában.
Egy olajszállító cég igazgatója elmondta, hogy az orosz Ural-olajon hordónkénti árengedmény körülbelül 25-30 dollár volt, míg a fuvardíjak csak 3-4 dollárral növelnék az árat hordónként, ami már gazdaságossá teszi az ügyletet.
Nem véletlenül nyilatkozta Hardeep Singh Puri indiai olajügyi miniszter az indiai törvényhozóknak, hogy a helyi fogyasztók érdekében járnak el, és az energiaárak Indiában nem emelkedtek annyira, mint Európában és az Egyesült Államokban, csupán 5 százalékkal nőttek.
India a karbamid és más műtrágyák vezető importőre. A 2700 milliárd dollár GDP-vel rendelkező ország teljesítményének a 15 százalékát a mezőgazdaság adja, és ez az ágazat foglalkoztatja a munkaerejének 60 százalékát. Körülbelül 30 millió tonna műtrágyára van szükségük évente.
2021-ben műtrágyahiánnyal néztek szembe a kínai exportkorlátozások és a világpiaci árak rekordszintű emelkedése miatt, amelyet többek között a magas energiaköltségek illetve a Belaruskalival, a világ második legnagyobb káliumtermelőjével szembeni nyugati szankciók váltottak ki.
Még az orosz invázió előtt, február első napjaiban, Moszkvában tárgyaltak a hosszú távú műtrágya importról. India közel állt ahhoz, hogy hároméves műtrágyaimportot írjon alá Oroszországgal, de a következő látogatást a február 24-én kezdődött ukrajnai invázió miatt ezt elhalasztották.
Az ukrajnai invázió elindítása után viszont India kénytelen volt növelni a műtrágyaimportot olyan országokból, mint Kanada vagy Izrael. Az orosz inváziót követően a hajózási útvonalakat lezárták, és Moszkvával szembeni nyugati szankciók megnehezítették az orosz és fehérorosz cégekkel folytatott kereskedelmet.
India hagyományosan a Fehéroroszországgal és Oroszországgal kötött üzletekben kialakult árakat használta a más országokból származó szállítások viszonyítási alapjaként. Idén Kanada, mint a legnagyobb műtrágyaszállító, diktálja az árakat.
A Reuters szerint azonban India továbbra is reméli, hogy a helyzet javulásával vissza lehet térni a műtrágyaszerződéshez. Az ország abban is bízik, hogy az orosz piacról távozó nyugati gyógyszeripari cégeket helyettesítheti saját vállalataival. Konkrét megállapodást azonban még nem jelentettek be.
Az invázió kezdete óta arról is beszélnek, hogy India
olyan fizetési mechanizmust fontolgat, amely lehetővé tenné számára, hogy rubelben és rúpiában kereskedjen Oroszországgal,
mivel a nyugati szankciók korlátozzák a dollárban vagy euróban való kereskedést. Az indiai exportőrök szerint a mintegy 500 millió dollárnyi kifizetések akadtak el, mert az orosz vásárlók nem tudnak devizában fizetni.
Nem először fontolgatnak ilyen mechanizmust – Indiának és a Szovjetuniónak a hidegháború idején volt rúpia-rubel elszámolási terve az amerikai dollár megkerülésére. De India hasonló programot alkalmazott Iránnal is, az atomfegyver-programra kivetett nyugati szankciók miatt.
India próbál egyensúlyozni az Oroszországgal és az Egyesült Államokkal fennálló partnerségében. India a hidegháború idején jó kapcsolatokat alakított ki a Szovjetunióval, aminek a mai napig hatása van. Kína felemelkedésével párhuzamosan, India az elmúlt években elmélyítette partnerségét az Egyesült Államokkal.
India az USA-val, Ausztráliával és Japánnal együtt tagja lett a „Quad” informális szövetségnek is. A Négyes Szövetségről nem mondják kifejezetten, hogy Peking ellensúlyaként hozták létre, de mindenki – beleértve Kínát is – ezt így értelmezi.
A kérdés azonban az, hogy a Nyugat válasz nélkül hagyja-e a szankciók hatásának ilyen mértékű aláásását. India már most is nyomás alatt áll a Quadban részt vevő partnerországok részéről. Újdelhi elveszítheti támogatásukat a Pekinggel folytatott versengésében, miközben Kína erősíti kapcsolatait Moszkvával.
Oroszország nyugati szankciók miatti gazdasági elszigeteltsége Putyint is közelebb lökheti Pekinghez, mivel Oroszország piacot keres áruinak, bármilyen piacot. Bár India továbbra is Oroszországot látja lehetséges partnernek a régióban, de minél nagyobb befolyása lesz Kínának Oroszországgal szemben, annál kevésbé valószínű, hogy mindez India javára válik.
India azonban egyelőre nem érzékeli úgy, hogy elérkezett az idő álláspontjának megváltoztatására. Talán azért is, mert Indiát történelme, amely során a britek brutálisan gyarmatosították, még mindig óvatossá teszi a Nyugattal szemben.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az ukránok sosem fogják visszafizetni a nekik adott kölcsönt, az EU meg úgy viselkedik, mint a Fekete Vipera című sorozatban az őrült tábornok az Euractiv elemzője szerint.
„Minden józan ember Európában készül Oroszország feltartóztatására” – fogalmazott Dmitro Kuleba.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
Rugalmasan reagál a szankciókra a globális olajpiac.
Az oroszok már korábban is élvezhettek mentességet a szankciók alól és ez 2026-ban is előfordul majd.
India is reagált az amerikai elnök bejelentésére.
Közben Nyugatra szaladgál Pride-díjakat átvenni. Horváth K. József írása.
Világos üzenetet küldött Brüsszelbe a magyar külügyminiszter.
