Ha már a globalizáció tette világhatalommá Kínát, ideje visszaadnia és megvédenie a világrendet

Ahogy megállapítják: az ukrajnai háború egyre közelebb sodorja a világot az egzisztenciális válsághoz, és a huszadik század és annak borzalmas világháborúinak tanulságait a mai vezetők nem tudták levonni. Elherdálták a hidegháború nyújtotta lehetőséget a tartós békére , és a két szuperhatalom  – az Egyesült Államok és az Orosz Föderáció – ismét egy elképzelhetetlen katonai összecsapás szélén áll. Megállíthatatlannak tűnik a konfliktus eszkalálódásának lendülete, és a nukleáris tévedés kockázatát már nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A világ második legnagyobb gazdaságaként, amely a nemzete megújulására és a globális vezetésre törekszik – mindkét elem központi eleme a Hszi Csin-ping elnök által régóta hirdetett „kínai álomnak” –, Kína, mint potenciális béketeremtő az orosz-ukrán háborúban két meghatározó előnnyel rendelkezik.

Az 1950-es évekbeli Csou En-laj óta Kína azt hangsúlyozza, hogy külpolitikáját a békés egymás mellett élés öt alapelve vezérli. Ezek közé tartozik a szuverenitás és a területi integritás kölcsönös tiszteletben tartása, a meg nem támadás és a más országok belügyeibe való be nem avatkozás. Vlagyimir Putyin orosz elnök ezen alapértékeket durván megsértette Ukrajna elleni támadásával. A vita már nem Oroszország egyoldalú akciójának feltételezett indokáról  – a NATO bővítéséről  – szól, hanem arról, hogy az ukrajnai háború milyen kockázatot jelent a világbékére nézve. A kínai elvek világos szemüveget kínálnak ahhoz, hogy ezt a vitát perspektívába helyezzük.

A pekingi téli olimpia február 4-i megnyitóján Hszi Csin-ping és Putyin kiterjedt megállapodást írt alá, amelyben megerősítették a nemzetközi kapcsolatok „új korszaka” iránti közös elkötelezettségüket. Hangsúlyozták, hogy „a két állam közötti barátságnak nincsenek határai”.  Hszi és Putyin a nagyhatalmak közötti együttműködésről, nem pedig konfrontációról beszélt.

Az ukrajnai háború ezt az elkötelezettséget a feje tetejére állította. Mivel a gyorsan gyengülő orosz gazdaság ezzel elszigetelődött a világtól, a Kínára való korlátlan támaszkodása különleges jelentőséget teremt mindkét ország számára. 

Ez szinte lehetetlenné teszi Oroszország számára, hogy egy elhúzódó hagyományos háborút fenntartson, még akkor is, ha megkapja az állítólagosan kért kínai katonai segítséget.

Az alapelvek és az Oroszországgal való partnerségnek ez a kombinációja egyedülálló és hiteles befolyást biztosít Kínának a szörnyű ukrajnai háború befejezésében. Kínának itt a lehetősége, hogy önmagába nézzen. Egyben a világnak is lehetősége lesz arra, hogy betekintsen Kínába. Az ehhez hasonló döntő pillanatok ritkák a világtörténelemben. Kínának három fronton kell vezető szerepet vállalnia, írják a professzorok.

A szakértők szerint

amely az azonnali és feltétel nélküli ukrajnai tűzszünet elérésére és a béketárgyalás menetrendjének kidolgozására összpontosítana. Most a válság közepette a G20 a globális fellépés elismert fóruma. A csoport 2008 végén nőtt fel a feladatához, amikor a világ vezető gazdaságai a pénzügyi világválságra összehangolt válaszlépéseket adtak. Mivel Kína és Oroszország is a G20 tagja, ma is megteheti ugyanezt.

Másodszor azt javasolják, hogy

Mivel a több mint hárommillió ukrajnai menekült legalább felét a gyermekek teszik ki (és ez a szám az előrejelzések szerint nagyon gyorsan négymillióra emelkedhet), a szomszédos befogadó országok humanitárius támogatására kétségtelenül nagy szükség van. Kínának feltétel nélkül kiegészítő adományt kellene nyújtania az UNICEF-nek, a világ legnagyobb gyermekeket segítő szervezetének. Bármit is adjon a világ a háború legártatlanabb áldozatainak támogatására, Kínának hasonló elkötelezettséggel kellene kiegészítenie azt.

Harmadikként azt tanácsolják, hogy

Oroszország egyre inkább válogatás nélkül rombol, és Ukrajna városi infrastruktúrájának jelentős részét elpusztította. Az ENSZ Fejlesztési Programja jelenleg 100 milliárd dollárra becsüli a háborúval kapcsolatos infrastrukturális veszteségeket, és ez a szám kétségtelenül növekedni fog az elkövetkező napokban és hetekben. Az újjáépítés sürgős, de nagyon megterhelő feladat lesz egy olyan ország számára, amely 2020-ban az egy főre jutó GDP tekintetében (vásárlóerő-paritáson számolva) csak a 120. helyen állt a világon.

Szerintük, Kínának a modern infrastruktúrára való összpontosítását arra kellene felhasználnia, hogy az ukrajnai konfliktus utáni újjáépítés jelentős része célzottan történjen. Többek között, de nem kizárólag, kapcsolódhat az Övezet és Út kezdeményezéshez (amelynek Ukrajna 2017 óta tagja) és a Kína által vezetett Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank infrastrukturális tevékenységeihez. Ahogyan a második világháborút követően az USA vezető szerepet vállalt az európai újjáépítés Marshall-tervének támogatásában, Kína ma ugyanezt megteheti Ukrajnában.

Megállapítják, hogy Kína egyedül nem tudja megoldani az orosz-ukrán háborút kiváltó alapvető nézeteltérést, de struktúrát és elkötelezettséget biztosíthat a konfliktusmegoldás folyamatához. A Hszi és Putyin közötti új partnerségi megállapodás révén, Kína sokkal nagyobb befolyással rendelkezik az Orosz Föderációra, mint amit a nyugati szankciók eddig el tudtak érni. A békés egymás mellett élés öt alapelve pedig lehetővé teszi számára, hogy eszméit egy súlyos válság idején is érvényre juttassa.

A professzorok véleményüket azzal támasztják alá, hogy az elmúlt 40 évben egyetlen ország sem profitált jobban a globalizációból, mint Kína. Ezek az előnyök mindkét irányba hatottak. Miközben Putyin szörnyű háborúja elhúzódik, ami a világot egyre közelebb viszi a szakadékhoz, Kínának egyedülálló és sürgető lehetősége van arra, hogy bizonyítsa globális vezető szerepét. Hszi dédelgetett kínai álma és mindannyiunk álma forog kockán. Olyan vezetőkre van szükségünk, akik kiállnak a globalizáció, a világbéke és az emberiség mellett – zárják soraikat.

(Fotó: Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt főtitkára tapsol a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2022. március 5-én.MTI/AP/Sam McNeil)