A Louis Vuittonhoz hasonló luxusmárkák már rutinszerűen emelik az egyébként is magas árakat – egyrészt az infláció miatt, másrészt a márka védelme érdekében.
Az LVMH luxusmárkákat képviselő francia cégcsoport (ami a Moët Hennessy – az ismert pezsgőgyártó és a Hennessy konyakot egyesítő cég – és a Louis Vuitton 1987-es egyesítésével jött létre) nemrégiben arról számolt be, hogy a divat- és bőráru üzletágának nyeresége 2021-ben növekvő tendenciát mutatott. Ugyanebben az évben a működési árrésük 26,7 százalék – ez 8 százalékpontos növekedés 2020-hoz képest, és 5 százalékpontos növekedés 2019-hez képest – volt.
A jelenlegi legnagyobb luxuscikk-márka, a francia Louis Vuitton esetében is nagy áremeléseket tapasztalhatunk, 12 hónapon belül kétszer is megemelték a bőrből készült termékek és a kézitáskák árát.
A márka egyik bestsellere, a Pochette Accessoires Monogram Canvas táska ára 630 dollárról 790 dollárra (körülbelül 247 617 forintra), azaz 25 százalékkal emelkedett – állítja az SCMP.
A cég képviselőjének elmondása szerint a „termelési költségek, nyersanyagok, szállítás és az infláció változásai” miatt volt szükség ekkora áremelésre.
Míg a Louis Vuitton és a hozzá hasonló luxuscikkeket árusító vállalatok elsősorban a költséginflációt okolják az áremelésekért, a Neev Capital ügyvezető igazgatója, Rahul Sharma szerint a francia divatcég „árképzési hatalmat” akar szerezni.
A The Fashion Law szerint a luxustermékeket árusító vállalatok nem csak az infláció ellensúlyozása érdekében növelik az árakait – ez a gyakorlat a cég pozicionálásában is fontos szerepet játszik. Ez lényegében azt jelenti, hogy az inflációnál is nagyobb ütemben emelnek egyes luxusmárkák.
Minél ritkább és nehezebben elérhető ugyanis egy termék, annál értékesebbnek számít – a vásárlók képesek a bolti árnál többet is fizetni egy-egy különleges darabért. Így aztán a luxuscégek mesterségesen igyekeznek hiányszerű helyzetet előállítani, tudva egyébként azt is, hogy a lezárások alatt a leggazdagabb csoportok vagyona tovább nőtt és sosem látott vásárlóerő zúdul a piacra, ezt pedig igyekeznek kirázni a leggazdagabbak zsebéből.
A Chanel francia divatház esetében is tartósan emelkednek az árak – a TFL szerint a francia vállalat a fő versenytárs, a Hermès modelljét és árszínvonalát szeretné megközelíteni.
Az alábbi ábrán látható az egyes Chanel termékek 2019-es és a jelenlegi értéke, és a kettő közötti különbség százalékban kifejezve.
A növekvő költségek miatt azok a márkák, amelyek még nem emeltek árat, valószínűleg követni fogják a Louis Vuitton példáját. A Barclays elemzőinek jegyzete szerint a Chanel, a Dior és a Celine már emelte az árakat, és várhatóan a Hermès is követni fogja ezt a példát.
A szintén az LVMH tulajdonában lévő Tag Heuer és Hublot óragyártók is jelezték, hogy áprilistól emelni fogják az áraikat.
A Moncler, a Prada és a Versace, valamint a Michael Kors tulajdonosa, a Capri szintén áremelést terveznek.
A Bernstein elemzője szerint a Louis Vuitton Franciaországhoz képest sokkal drágábban kínálja termékeit külföldön: Kínában átlagosan 37 százalékkal, az Egyesült Államokban 19 százalékkal, az Egyesült Királyságban pedig 12 százalékkal drágábbak a termékeik.
Diana Nguyen egykori befektető és kereskedő jelenleg egy online platform, a Lux Second Chance üzemeltetője, ahol használt luxustermékek között válogathatnak a vásárlók.
„A luxusmárkák a bevételeik 20-30 százalékát a turistáktól szerzik.
A világjárvány miatt kevesebb turista érkezett az olyan európai országokba, mint Franciaország és Olaszország, amelyek olyan ikonikus márkáknak adnak otthont, mint a Chanel, a Hermès és a Louis Vuitton" – jelentette ki Nguyen, majd hozzátette:
„A kínai luxustermékek átlagosan 25-30 százalékkal drágábbak az Európai árukhoz képest, így
sok kínai turista közvetlenül Franciaországba vagy Olaszországba repül, hogy luxuscikkeket vásároljon”.
Nguyen szerint a luxusmárkák azért emelték fel az árakat 2021 elején, hogy csökkentsék 2020-as veszteségeket. Összességében azért az óriáscégeket nem kell sajnálni, mert statisztikák szerint többségük rendkívüli profitokra tett szert az elmúlt egy-két évben.
Bár a világjárvány okozta veszteség áremelkedést hozott, a luxusmárkák szerelmeseit ez sem riasztja vissza: továbbra is hosszú várólistán sorakoznak a nevek egy-egy különleges darabért.
„Nem hiszem, hogy a masszív áremelések befolyásolnák a márkák hírnevét. Sőt, úgy gondolom, hogy sok fogyasztó valóban azt hiszi, hogy például egy Birkin táska hiánycikk” – magyarázta Michael Tonello, a Bringing Home the Birkin című könyv szerzője, majd hozzátette: „Azokat, akik tudják, hogy a hiánycikk megnevezés csak egy trükk, úgy tűnik, hogy nem zavarja ez a színjáték, és továbbra is hűséges vásárlók maradnak. bekapcsolódnak a játékba.”
A luxusmárkák nem bízzák a véletlenre, gyakorlatilag a magas ár egy magasabb státusszal is jár. Az emberek egyre nagyobb rétege engedheti meg magának ezeket a luxustermékeket, ezért a cégek kénytelenek árat emelni, így továbbra is fenntarthatják a „csak a legfelső réteg számára elérhető” luxus-státuszt.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
2025 a változás éve volt a magyar politikában. Mutatjuk, miért.
És a libsi újságírók tapsikolnak.
