A cégek közel háromnegyede, 72 százaléka véli úgy, hogy árat fog emelni a közeljövőben. Az áremelésre készülők aránya az átlagosnál is magasabb a 20-49 fős cégek körében, ahol 84 százalék, a kereskedelmi vállalatok között, itt 82 százalék és a tisztán hazai tulajdonú vállalkozásoknál, ahol 80 százalékos, erre az eredményre jutott felmérése alapján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI).
A kutatás eredményét ismertető keddi közlemény szerint az áremelést tervező vállalkozások fele (49 százalék) 6-10 százalékos, valamivel több mint negyedük (27 százalék) 1-5 százalékos, 13 százalékuk pedig 11-15 százalékos emeléssel számol. Az építőipari cégekre jellemzőbb a magasabb, a kereskedelmi vállalkozásokra az alacsonyabb áremelés szándéka.
A válaszadó vállalkozások csaknem fele (48 százalék) egy hónapon belül, további 36 százalékuk pedig 1-3 hónapon belül fogja végrehajtani az áremelést. Három hónapon belüli áremeléssel számol a feldolgozóiparon kívül minden más ágazatnak szinte a teljes egésze (89-95 százalék).
A vállalkozások több mint fele szerint az alapanyag- és anyagköltségek árának növekedése (79 százalékban), a munkaerőköltségek (72 százalékban) és az energiaárak (60 százalékban) nagyon vagy teljes mértékben meghatározzák az áremelést.
A válaszadók közel kétharmada, 62 százaléka véli úgy, hogy a jelenleg tapasztalható infláció nem lesz hatással az idei forgalmára. Elsősorban a kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek és a kisebb árbevételű vállalkozások azok, amelyek forgalmára negatívan hathat az infláció. Az építőiparban számítanak legnagyobb arányban forgalomcsökkenésre (24 százalék), ellenben a kereskedelemben kiemelkedően magas, 39 százalék azon cégek aránya, amelyek kifejezetten forgalomnövekedéssel kalkulálnak.
31 százalékuk szerint viszont kis mértékben csökkenteni fogja azt.
Az inflációs környezet újraosztja a lapokat a cégek között: az értékláncok átrendeződéséből azok nyernek, akiknak van piaci ereje ahhoz, hogy áthárítsák az áremeléseket más szereplőkre. Sőt, a legnagyobbak az infláció ürügyén olyan áremeléseket tudnak végrehajtani, amelyek a nyereségüket a korábbi, békeidős szintek fölé emelik.
Az MKIK-GVI felmérésében 350, legalább 20 főt foglalkoztató hazai vállalkozás válaszait dolgozták fel.
(MTI, Makronóm)
Az amerikai hadsereg titkára olyan körülményekre hívta fel az ukrán vezetés figyelmét, amelyek Zelenszkijt egyre inkább a konfliktus mielőbbi, békés rendezése felé terelik.
Készen állunk arra, hogy kormányzati felelősséget vállaljunk, és ezért is indultunk el.
„Volt esélyetek, fiúk, de nem éltetek vele” – szúrt oda az orosz külügyminiszter a brüsszeli vezetésnek.
A geopolitikai erőviszonyok gyorsabban változnak, mint ahogy Európa reagálni tudna. Földi László titkosszolgálati szakértővel beszélgetünk a Stratégában. Házigazda: Pócza István
Franciaország újabb háborús üzemmódba kapcsol, Macron reformja és a vezérkari főnök megdöbbentő szavai belpolitikai feszültséget gerjesztenek.
Elmondta a külügyminiszter, hogy mi jelenti a legnagyobb fenyegetést Magyarország biztonságos energiaellátására.
Szijjártó Péter Szerbiába utazik, hogy az energiaválsággal küzdő Szerbiának nyújtott segítségről tárgyaljon.
A sportolók valóban nagyon sokat kockáztatnak a minimális – ha egyáltalán létező – sportteljesítménybeli előnyért, amikor kokaint fogyasztanak.
