Február 3-án a Cseh Nemzeti Bank igazgatótanácsa 0,75 százalékponttal 4,5 százalékra emelte az alapkamatot, ami jelenleg a visegrádiak között is a legmagasabb kamatláb. A csehek meglehetősen konzervatívan állnak az inflációhoz, a jegybank kamatot emel, a kormány pedig eddig nem folyamodott sem árbefagyasztáshoz, sem áfa-csökkentéshez. Mindezzel már Csehországban sem ért mindenki egyet.
A kamatemeléssel a jegybank az inflációs várakozásokat csillapítaná, ugyanis pár hónapja már folyamatosan emelgeti a kamatot, de az infláció továbbra is gyorsan emelkedik.
A hónap eleji volt a negyedik egymást követő, 0,25 százalékpontot meghaladó, a szokásosnál nagyobb mértékű alapkamat-emelés. A közgazdászok már számítottak a jegybanknak a lépésére.
Természetesen a jegybanki alapkamat meghatározza a bankbetétek és hitelek kamatlábait, így a magasabb kamatlábak miatt a vállalkozásoknak drágább a beruházási és működési célú hitelfelvétel, a háztartásoknak pedig drágább a lakáscélú hitelfelvétel.
A Cseh Nemzeti Bank amúgy az új előrejelzésében rontotta az idei és a jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó becsléseit is. Idén 3 százalékos, jövőre pedig 3,4 százalékos GDP-növekedést vár. A bank előző, novemberi előrejelzésében még 3,5 százalékosra várták az idei, és 3,8 százalékosra a jövő évi növekedést. Tavaly a cseh statisztikai hivatal első adatai szerint a gazdaság 3,3 százalékkal nőtt, bár a cseh jegybank csak 3,1 százalékosra becsüli a növekedést. Az idei év végére várják azt, hogy a gazdaság eléri a járvány előtti szintet.
Borúlátóak a cseh jegybanknál, ugyanis jelentősen megemelték inflációs becslést.
szemben a tavaly novemberi 5,6 százalékos becslésükkel. Jövőre, várhatóan az infláció már 2,3 százalékra csökken. Az infláció tetőzését az idei év első felére várják, remélve, hogy a belföldi keresleten keresztül a monetáris politika stabilizáló hatása is megmutatkozik és a cseh korona is felértékelődik. A cseh jegybank az idei évre 24,10 CZK/euró átlagárfolyamot feltételez, jövőre pedig az átlagos árfolyam 23,90 CZK/euró lenne.
- állítja David Navrátil, a Cseh Takarékpénztár vezető közgazdásza az E15.cz portálon.
Azért tartja túlzásnak, mert becsléseik szerint az energiaválság önmagában akár három százalékponttal is csökkentheti a háztartások fogyasztását. És ehhez még hozzávehetjük például a drámaian emelkedő műtrágyaárakat, amelyek felhajtják a mezőgazdasági termelői árakat, emiatt is látjuk most az élelmiszerárak emelkedésének gyorsulását. Ez akár további egy százalékponttal csökkenti a fogyasztást. Különösen az alacsonyabb jövedelműek körében.
Navratil hangsúlyozza, hogy
Nemcsak a fogyasztást, hanem az energiaigényes ipart is. Egyben viszont elismeri, hogy az inflációt nem csak a kínálati sokkok okozzák kizárólag. Az áremelkedések egy része a belföldi keresleti nyomással függ össze. Megemlíti a cseh jegybank által használt aggregált munkaerő-piaci mutatót, amely szerint a munkaerő-piaci nyomás az infláció ingadozásának mindössze 14 százalékát magyarázza. Ez pedig csak fele akkora érték, mint volt 2018-2019-es években.
Kitér arra is, hogy néhányan esetleg azzal érvelnek, a keresleti nyomás nem feltétlenül csak a munkaerő-piaci helyzettel függ össze.
Néhány recessziót épp maguk okoztak a "rossz hangulatukkal".
„Ezzel szemben a mániákus fázisban, amikor arra költünk, amire csak tudunk, az infláció elszabadulhat. A háztartások jelenlegi bizalmi szintje alacsonyabb, mint a Covid előtt volt. Tehát a psziché sem mutat túlzott keresleti nyomást” - állítja a közgazdász.
Navratil megcáfolja a cseh jegybankot is, amely szerint az erős keresleti nyomásra utal, hogy a szolgáltatások árai gyorsabban emelkednek, mint az áruké. Szerinte a háztartások fogyasztásának szerkezete azt mutatja, hogy a szolgáltatások fogyasztása még mindig öt százalékkal elmarad a járvány előtti szinttől.
Felhívja a figyelmet arra is, hogy a GDP növekedését tekintve a cseh, az egyik leglassabban talpra álló gazdaság az EU-ban. Még az euróövezet is jobban teljesít.
Egyszerűen fogalmazva, ez nem úgy néz ki, mint egy keresletvezérelt gazdaság - mondja, hozzátéve, hogy a túlzott kamatemelések akár inflációt is okozhatnak. Ugyanis a magasabb kamatlábak valóban csökkentik a hitelek elérhetőségét és a beruházási tevékenységet. A cseh gazdaság nagy problémájának pedig az alulfinanszírozottságot tartja, ami megmutatkozik például a robotizáció alacsony szintjében, a saját tulajdonú lakásokhoz való alacsony elérhetőségben és az e-kormányzás gyenge minőségében.
Amennyiben ki akarunk kerülni a közepes jövedelmű gazdaság csapdájából, ahol a gazdaság 3 százalékkal növekszik, és máris inflációs nyomást okoz (mint a Covid előtt), akkor újabb átalakításon kell keresztülmenni.
Véleménye szerint, a robotizáció, az automatizálás és a digitalizáció fejlesztése a termelés szintjén csak a csökkenő munkaerő problémáját oldja.
Növelni kell a gazdaság elő- és utógyártási szakaszainak arányát is, amelyek nagyobb hozzáadott értékkel bírnak. Növelni kellene egyrészt a tudomány, a kutatás és a terméktervezés területének arányát, másrészt a végfelhasználóval való kapcsolat, a szolgáltatások és a marketing tevékenységek szerepét. Ez vinne el a termelékenységnövekedés magasabb szintjére. Ennek alapfeltétele az oktatás, a tehetségek iránti nyitottság, a cseh márkák támogatása és a fenntarthatóság.
David Navrátil azzal zárja sorait, hogy ez lenne a második gazdasági átalakítás, amely csak jól célzott beruházásokkal érhető el. Az alulfinanszírozottság csökkentése egyben emelné a cseh gazdaság növekedési potenciálját. Ez felfelé tolja a gazdasági növekedés szintjét, ami inflációs nyomással is jár.
A zárómondatában összegzi a tanulságot:
Nemrég foglalkoztunk a Makronómon azzal, hogy már az USA-ban is tudatosítják, a mai központi bankároknak visszafogottabb megközelítést kellene alkalmazniuk az infláció elleni harcban. Most a kínálati korlátok felelősek a magasabb inflációért, és a gazdaságpolitika lehűtheti az inflációt, de pont egy olyan időszakban, amikor a gazdaság még nem tért vissza a teljes kapacitására. Nehéz választás előtt vannak a központi bankok, ha a továbblépnek, túl gyorsan szeretnék lehűteni a keresletet, akkor a gazdaság összeomlását kockáztatják.
Egyet lehet érteni David Navrátil javaslataival, ami a közepes fejlettségű csapdából való kitörés illeti, de ehhez pontos stratégia, világosan meghatározott célok, és megfelelő határozottság kell. A kérdés, hogy a nagyon-nagyon sok pártból álló cseh kormánykoalíció képes lesz-e mindezt kialakítani.
Talán ezért is csak a megfelelő stabilitással bíró kormányok merték a járvány idejének gazdaságmentésekor bevállalni az előremenekülést a beruházásokon keresztül. Inkább a könnyebben átültethető munkahelymegtartáshoz folyamodtak, amely az egyik okozója lett a mai globális inflációnak.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy lassan mindenkinek elege lesz az ukránok pénz- és lőszerpazarlásából.
Nem tehetett mást az Euractiv, leírta az igazságot.
Mi jellemzi ma Lengyelország belpolitikáját? Milyen hatással vannak az ott zajló változások a V4 együttműködésre? Többek között erre keresték a választ a Danube Institute Varsótól Budapestig: Lengyelország stratégiája a közép-európai egységért című rendezvényen.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint egy újabb ország sodródhat Orbán Viktor „Európa-ellenes” táborába.
„Visszatért egy régi szövetséges” – fogalmazott a kormányfő.
Kormányfővé nevezte ki Andrej Babist Petr Pavel cseh köztársasági elnök.
A miniszterelnök szerint furcsa évet zárunk le hamarosan.
