A negyedik negyedévben a szlovák gazdaság jóval lassabban bővült, és ez még az elemzőket is meglepte, így náluk komoly negatív csalódást okozott. A HNonline cikkében visszaemlékszik Mikuláš Dzurinda kormányának reformjaira, amelyek elindították Szlovákiát a gyors gazdasági bővülés útján, annyira, hogy az ország kiérdemelte a tátrai tigris nevet a nemzetközi sajtóban.
Az új évezred első évtizedének növekedési dinamikája viszont már rég a múlté,
és ahogy a lap kénytelen megállapítani: Európa éllovasából a tagországok rangsorának végére kerültek.
Az Eurostat adatai szerint
a negyedik negyedévben éves összehasonlításban, a szezonálisan kiigazított adatok szerint csupán 1,1 százalék volt a bővülés.
Az Eurostat húsz ország adatait tette közzé, ezek közül Szlovákia az utolsó.
Természetesen ennek is megvan az oka. Szlovákia gazdasági teljesítményében nagyon nagy szerepet játszik a szállítójárművek gyártása, és pont ez volt az az iparág, amely a globális újraéledést, a chiphiányt megszenvedte. Itt a csökkenés elsősorban augusztus és november között volt nagyon látványos. Ez kombinálódott a koronavírus delta variánsának őszi tombolásával. Persze más országokban is komolyan jelen van a járműipar és a járvány sem csak Szlovákiában tombolt, így véleményünk szerint
az látszik, hogy a szlovák gazdaság nem válságálló.
A portál megszólította az egyik vezető kereskedelmi bank fő-közgazdászát Zdenko Štefanidest, aki szerint az éves viszonylatban történő GDP-összehasonlítások azt mutatják, hogy azok az országok, amelyek nagyobb mértékben estek vissza a múltban, most esélyesebbek voltak a gyorsabb növekedésre. Úgy gondolja, hogy ez ad magyarázatot részben a 2021 második negyedéves 10 százalék feletti szlovák bővülésére, amelyet a 2020-as vírusév leggyengébb negyedévéhez hasonlítottak.
Összehasonlításképp, az EU országai összesítve, 2021 második negyedévében 14,3 százalékkal bővültek, és a negyedik negyedévben pedig 4,6 százalékos gazdasági növekedést könyvelhetnek el.
Szlovákia egész éves teljesítményét tekintve 3 százalékos GDP bővülést jegyezhet,
ami jóval alacsonyabb a tavaly őszi 4,5 százalékos jegybanki előrejelzésnél.
Még mindig 1,1 százalékkal maradnak el a járvány előtti gazdasági teljesítménytől,
ami a hatodik legrosszabb adat Európában. Magyarország egyébként már jelentősen meghaladja a válság előtti gazdasági teljesítményt.
Nehéz elképzelni, de lehettek volna még rosszabbak is a szlovák adatok. Hogy nem így történt, az a belföldi fogyasztásnak köszönhető. Bár erre is hatott a koronavírus miatti lezárás, de már többé-kevésbé ellenállóvá váltak a lakosok, így a járvány különösképpen nem vetette vissza a fogyasztásukat. Ebbe belesegítettek a bérnövekedések is.
Az iparra viszont jelentősen hatott a nyersanyagválság. Bár időközben az alkatrészhiány enyhült, de szinte folyamatosan voltak hiányok. A vállalatoknak ezen kívül a növekvő árakkal is szembesülniük kellett. Persze ismét elmondható, hogy ezek a nehezítő körülmények minden más országra is hatottak, például a szomszédos Magyarországra is.
A HNonline kiemeli Lengyelországot, amely majdnem 8 százalékos bővülést tudott felmutatni, illetve a rekorder Magyarországot (7,1%). Megemlíti Németországot is, amely a negyedik negyedévben szintén csak 1,4 százalékos bővülést tud felmutatni.
A szlovák elemzők idénre jobb számokat várnak, amihez szerintük 1,5 százalékponttal járulnak majd hozzá az európai források. Bár az első félévre még számolnak a járvánnyal, illetve a nyersanyag- és energiaválsággal, de így is 4,5 százalékos bővülést várnak 2022-ben.