Szlovák közgazdászok a gazdaságukról: Tátrai tigris helyett megvert kutya

A negyedik negyedévben a szlovák gazdaság jóval lassabban bővült, és ez még az elemzőket is meglepte, így náluk komoly negatív csalódást okozott. A HNonline cikkében visszaemlékszik Mikuláš Dzurinda kormányának reformjaira, amelyek elindították Szlovákiát a gyors gazdasági bővülés útján, annyira, hogy az ország kiérdemelte a tátrai tigris nevet a nemzetközi sajtóban.

és ahogy a lap kénytelen megállapítani: Európa éllovasából a tagországok rangsorának végére kerültek.

Az Eurostat adatai szerint

Az Eurostat húsz ország adatait tette közzé, ezek közül Szlovákia az utolsó.

Természetesen ennek is megvan az oka. Szlovákia gazdasági teljesítményében nagyon nagy szerepet játszik a szállítójárművek gyártása, és pont ez volt az az iparág, amely a globális újraéledést, a chiphiányt megszenvedte. Itt a csökkenés elsősorban augusztus és november között volt nagyon látványos. Ez kombinálódott a koronavírus delta variánsának őszi tombolásával. Persze más országokban is komolyan jelen van a járműipar és a járvány sem csak Szlovákiában tombolt, így véleményünk szerint

A portál megszólította az egyik vezető kereskedelmi bank fő-közgazdászát Zdenko Štefanidest, aki szerint az éves viszonylatban történő GDP-összehasonlítások azt mutatják, hogy azok az országok, amelyek nagyobb mértékben estek vissza a múltban, most esélyesebbek voltak a gyorsabb növekedésre. Úgy gondolja, hogy ez ad magyarázatot részben a 2021 második negyedéves 10 százalék feletti szlovák bővülésére, amelyet a 2020-as vírusév leggyengébb negyedévéhez hasonlítottak. 

Összehasonlításképp, az EU országai összesítve, 2021 második negyedévében 14,3 százalékkal bővültek, és a negyedik negyedévben pedig 4,6 százalékos gazdasági növekedést könyvelhetnek el.

ami jóval alacsonyabb a tavaly őszi 4,5 százalékos jegybanki előrejelzésnél.

ami a hatodik legrosszabb adat Európában. Magyarország egyébként már jelentősen meghaladja a válság előtti gazdasági teljesítményt.

Nehéz elképzelni, de lehettek volna még rosszabbak is a szlovák adatok. Hogy nem így történt, az a belföldi fogyasztásnak köszönhető. Bár erre is hatott a koronavírus miatti lezárás, de már többé-kevésbé ellenállóvá váltak a lakosok, így a járvány különösképpen nem vetette vissza a fogyasztásukat. Ebbe belesegítettek a bérnövekedések is.

Az iparra viszont jelentősen hatott a nyersanyagválság. Bár időközben az alkatrészhiány enyhült, de szinte folyamatosan voltak hiányok. A vállalatoknak ezen kívül a növekvő árakkal is szembesülniük kellett. Persze ismét elmondható, hogy ezek a nehezítő körülmények minden más országra is hatottak, például a szomszédos Magyarországra is.

A HNonline kiemeli Lengyelországot, amely majdnem 8 százalékos bővülést tudott felmutatni, illetve a rekorder Magyarországot (7,1%). Megemlíti Németországot is, amely a negyedik negyedévben szintén csak 1,4 százalékos bővülést tud felmutatni.

A szlovák elemzők idénre jobb számokat várnak, amihez szerintük 1,5 százalékponttal járulnak majd hozzá az európai források. Bár az első félévre még számolnak a járvánnyal, illetve a nyersanyag- és energiaválsággal, de így is 4,5 százalékos bővülést várnak 2022-ben.