Olyan szigorúan figyel az állam, hogy nem lehet kibújni az árstop alól

Benzinár-, kamat- és árstop

A járvány, az európai energiaválság és elszabadult energiaárak miatt egész Európában jelentősen nőnek az élelmiszerárak, és ez sajnos Magyarországra is begyűrűzik. A kormány a magyar családok védelme érdekében döntött az élelmiszerárstopról. Az intézkedés február elsejétől rögzíti a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, csirkefarhát és a 2,8 százalékos UHT tehéntej árát. E termékek eladási árát úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet magasabb a tavaly október 15-einél.

Az ITM hangsúlyozza, a rezsicsökkentés,

A nagy mennyiségben fogyó élelmiszerek limitált árának köszönhetően a háztartások havonta több ezer forintot takaríthatnak meg. Az árstop különösen a gyermekes családokat és az időseket védi.

Hangsúlyozták: az általános gyakorlattól eltérően a hatóság nem figyelmeztet, a feltárt hiányosságok után kötelezően kiszabja az 50 ezer forinttól akár 3 millió forintig tartó bírságot. A szankció többször is alkalmazható, ismételt jogsértés esetén a korábbi tétel legalább kétszeresét fizetheti a szabályszegő kereskedő. A többször mulasztáson ért vállalkozás tevékenysége minimum egy napra, de legfeljebb fél évre korlátozható. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az előírásszerű árképzésről, készletezésről és a termékkörök értelmezéséről útmutatót állított össze a kereskedelmi szektor részére. A tárca a segédletet eljuttatta az ágazati szakmai szervezetekhez, és közzétette a Fogyasztóvédelmi portálon.

Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár a közlemény szerint kifejtette: „a fogyasztóvédelmi szakemberek mától három hónapon át ellenőrzik a rendelkezések betartását az élelmiszert forgalmazó üzletekben, piacokon és online shopokban. Ha egy cég hagyományos boltban és webáruházban is készleten tartja az érintett termékeket, akkor mindkét értékesítési csatornát megvizsgálják. Az ITM az ellenőrzés-sorozat első tapasztalatait már a jövő hét elején összegzi majd”.

Tényleg látszik majd az árakban

Az élelmiszerárstoppal garantált, hogy olcsóbbak lesznek az érintett termékek a lakosságnak, mondta Sebestyén Géza, a Corvinus Egyetem közgazdásza az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában.

Sebestyén Géza szerint a magyar kormány helyesen és a leggyorsabbak közt reagált a fogyasztói árak növekedésére. Kiemelte: az infláció most az egész világra jellemző.

Ha az ár nem mehet a tavaly októberi fölé, akkor az mindenképp olcsóbb termékeket jelent a lakosság számára, hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy nem az élelmiszerárstop a kormány első lépése a családi kassza védelmében, példaként említette a rezsicsökkentést is, amelyet Európában is egyre több helyen tartanak elfogadottnak.

A közgazdász beszélt arról is, hogy februártól élelmiszert is lehet SZÉP-kártyáról vásárolni. Ezt Sebestyén Géza azért tartja jó lépésnek, mert a kártya klasszikus felhasználási módjai a koronavírus-járvány miatt nehezebbé váltak.

Rendkívüli időkben rendkívüli eszközök kellenek

Az elszabaduló nemzetközi infláció oka legnagyobb részben az, hogy a gazdaságból eltűnt a verseny, óriáscégek hajtottak befolyásuk alá teljes ágazatokat, és most elérkezettnek látják az időt, hogy piaci erejükkel élve nagyobb hasznot követeljenek maguknak, írta elemzésében Oláh Dániel, a Makronóm főszerkesztője az amerikai folyamatokról.

Hozzátette: rendkívüli, háborúshoz hasonló helyzeteket követően a nagyvállalatok hajlamosak visszaélni piaci pozícióikkal. Ezért a hazai ellenzék átlal követelt áfacsökkentés jelen körülmények között a nagyvállalati haszonkulcsokat védené, míg az árstop a vásárlókat. Oláh cikkében sorra vette a jelenlegi helyzetet egyedivé tevő tényezőket, cáfolva többek között Büttl Ferenc azon állításait, amelyek megalapozatlan kritikával illették az árszabályozást.

(MTI, Makronóm, címlap: MTI/Balogh Zoltán)