Február elsejétől május elsejéig az ország minden részében vizsgálják az élelmiszerárstop betartását a megyei és fővárosi kormányhivatalok fogyasztóvédelmi munkatársai. A kedden induló helyszíni ellenőrzések a tavaly október közepi szinten maximált árra, az érintett termékek mennyiségére és az élelmiszerárstopról szóló tájékoztatásra is kiterjednek. A mulasztókra kötelezően legalább 50 ezer forintos bírságot szabnak ki, ismételt jogsértés esetén a kereskedő tevékenységét minimum egy napig korlátozhatják, hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye. Közgazdászok is kiemelik: az árstop tényleg csökkenti majd az árakat, mert alkalmasabb a speciális helyzetnek megfelelőbb eszköz, mint egy esetleges áfacsökkentés.
Benzinár-, kamat- és árstop
A járvány, az európai energiaválság és elszabadult energiaárak miatt egész Európában jelentősen nőnek az élelmiszerárak, és ez sajnos Magyarországra is begyűrűzik. A kormány a magyar családok védelme érdekében döntött az élelmiszerárstopról. Az intézkedés február elsejétől rögzíti a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, csirkefarhát és a 2,8 százalékos UHT tehéntej árát. E termékek eladási árát úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet magasabb a tavaly október 15-einél.
Az ITM hangsúlyozza, a rezsicsökkentés,
A nagy mennyiségben fogyó élelmiszerek limitált árának köszönhetően a háztartások havonta több ezer forintot takaríthatnak meg. Az árstop különösen a gyermekes családokat és az időseket védi.
Hangsúlyozták: az általános gyakorlattól eltérően a hatóság nem figyelmeztet, a feltárt hiányosságok után kötelezően kiszabja az 50 ezer forinttól akár 3 millió forintig tartó bírságot. A szankció többször is alkalmazható, ismételt jogsértés esetén a korábbi tétel legalább kétszeresét fizetheti a szabályszegő kereskedő. A többször mulasztáson ért vállalkozás tevékenysége minimum egy napra, de legfeljebb fél évre korlátozható. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az előírásszerű árképzésről, készletezésről és a termékkörök értelmezéséről útmutatót állított össze a kereskedelmi szektor részére. A tárca a segédletet eljuttatta az ágazati szakmai szervezetekhez, és közzétette a Fogyasztóvédelmi portálon.
Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár a közlemény szerint kifejtette: „a fogyasztóvédelmi szakemberek mától három hónapon át ellenőrzik a rendelkezések betartását az élelmiszert forgalmazó üzletekben, piacokon és online shopokban. Ha egy cég hagyományos boltban és webáruházban is készleten tartja az érintett termékeket, akkor mindkét értékesítési csatornát megvizsgálják. Az ITM az ellenőrzés-sorozat első tapasztalatait már a jövő hét elején összegzi majd”.
Tényleg látszik majd az árakban
Az élelmiszerárstoppal garantált, hogy olcsóbbak lesznek az érintett termékek a lakosságnak, mondta Sebestyén Géza, a Corvinus Egyetem közgazdásza az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában.
Sebestyén Géza szerint a magyar kormány helyesen és a leggyorsabbak közt reagált a fogyasztói árak növekedésére. Kiemelte: az infláció most az egész világra jellemző.
Ha az ár nem mehet a tavaly októberi fölé, akkor az mindenképp olcsóbb termékeket jelent a lakosság számára, hangsúlyozta.
Kitért arra is, hogy nem az élelmiszerárstop a kormány első lépése a családi kassza védelmében, példaként említette a rezsicsökkentést is, amelyet Európában is egyre több helyen tartanak elfogadottnak.
A közgazdász beszélt arról is, hogy februártól élelmiszert is lehet SZÉP-kártyáról vásárolni. Ezt Sebestyén Géza azért tartja jó lépésnek, mert a kártya klasszikus felhasználási módjai a koronavírus-járvány miatt nehezebbé váltak.
Rendkívüli időkben rendkívüli eszközök kellenek
Az elszabaduló nemzetközi infláció oka legnagyobb részben az, hogy a gazdaságból eltűnt a verseny, óriáscégek hajtottak befolyásuk alá teljes ágazatokat, és most elérkezettnek látják az időt, hogy piaci erejükkel élve nagyobb hasznot követeljenek maguknak, írta elemzésében Oláh Dániel, a Makronóm főszerkesztője az amerikai folyamatokról.
Hozzátette: rendkívüli, háborúshoz hasonló helyzeteket követően a nagyvállalatok hajlamosak visszaélni piaci pozícióikkal. Ezért a hazai ellenzék átlal követelt áfacsökkentés jelen körülmények között a nagyvállalati haszonkulcsokat védené, míg az árstop a vásárlókat. Oláh cikkében sorra vette a jelenlegi helyzetet egyedivé tevő tényezőket, cáfolva többek között Büttl Ferenc azon állításait, amelyek megalapozatlan kritikával illették az árszabályozást.
Arról, hogy Amerikában is jól működött az árstop a világháborúban és azt követően, itt olvashat, arról pedig, hogy egyre több neves közgazdász szorgalmazza Nyugaton is az árszabályozás átmeneti bevezetését, itt írt a Makronóm, kiemelve, hogy az állami árszabályozás még a legfejlettebb piacgazdaságokban is nélkülözhetetlen gazdaságfejlesztési eszközt jelentett. Érdemes lenne visszatérni e gyakorlathoz, mert a múltban is jól működött, vélik egyre többen.
(MTI, Makronóm, címlap: MTI/Balogh Zoltán)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Daniel Craig visszatért a lassan már ikonikusnak nevezhető nyomozó karakteréhez, és ha a világot nem is váltja meg, hellyel-közzel betartja, amit ígér. A Tőrbe ejtve: Ébredj fel, halott ember korrekt krimi lett, de bosszantó, hogy nem játssza ki ügyesebben a lapjait.
Életkora miatt büntetés nélkül úszhatja meg a gyilkosságot.
