A külföldre település után a hazaköltözés korszaka jöhet a világgazdaságban

Fontos követni a megatrendeket  

A vállalatok vezetői az utóbbi évtizedekben hozzászoktak az instabil gazdasági viszonyokhoz világszerte és túlélni is megtanulták ezeket. Viszont, míg a rövid távú volatilitás folytatódni fog, mellette hosszabb távú „megatrendek” jelennek meg, amelyek arra hívjak fel a vezérigazgatók figyelmét, hogy új növekedési lehetőségeket keressenek, véli Alan Martinovich közgazdász.

Elemzésében Martinovich hangsúlyozza, hogy a vezetők jobban pozícionálhatják vállalataikat, ha figyelembe veszik a megváltozott globalizáció hatását, a gazdaságélénkítő és nemzetipolitikák újjáéledését, a „zöld gazdaság” dinamikus növekedését és az innovációba történő kockázati tőkeinjekciókat.

A tapasztalt tanácsadó szerint,

Ehhez tartozik a mesterséges intelligencia és az automatizálás erőteljes szerepe, ahogyan az is, hogy Kína kezdi technológiai erejét elveszteni Ázsia, Afrika, Latin-Amerika és a Közel-Kelet más részeivel szemben.

Ezen túlmenően Martinovich kiemeli, hogy a kormányok világszerte rengeteg pénzt pumpáltak a gazdaságba a koronavírus-világjárvány hatásainak enyhítésére, és sok esetben a nemzeti érdekek nevében védték meg számos kritikus ágazatukat. Mindez segített a rendkívül gyors kilábalásban és a jövőben az ilyen jellegű gazdaságpolitika mind lehetőséget, mind kihívást jelenthetnek a vállalatok számára, véli a Columbiai Egyetemen végzett közgazdász.

A „zöld átmenet” is kiemelkedően fontos tényezővé válhat a vállalati stratégiák kialakításában, hangsúlyozza Martinovich. Hozzáteszi, hogy az elektromos autók népszerűségének felemelkedése, ahogyan a kormányok növekvő támogatása a „zöldségek” irányában, mind olyan tényezők, amelyek azt sugallják, hogy a vállalatoknak fenntartható üzleti ötleteket kellene kínálniuk mind a befektetők, mind az ügyfelek számára, ahogyan egy ilyen jellegű stratégiát is kialakítaniuk a jövőben.

Martinovich utolsó fontos „megatrendként” megemlíti a technológiai start-upokba való befektetések rohamos növekedését, ami a világjárvány alatt is növekvő tendenciát mutatott. A szakértő kiemeli, hogy ennek fényében a jövőben az ilyen befektetéseket jól felhasználó start-upok fenyegethetik a jelenleg híres tech-vállalatok már-már monopol helyzetét.

Kiszervezés helyett visszaszervezés?

Mindezen feltörekvő trendek – ahogyan a világjárvány is – arra késztették a vállalatokat, hogy visszaszerveződjenek anyaországukba, vagy máshol keressenek menedéket.

Éveken át ugyanis az egyik legjobban elterjedt vállalati növekedési stratégia a kiszervezés (offshoring-outsourcing) volt – vagyis a multinacionális vállalatok az alacsony hozzáadott-értékű folyamataikat (mint például a gyártás) általában olyan országokba helyezték át, ahol bár a bérek alacsonyabbak, a munkaerő termelékenysége meglehetősen jó, vagy megegyezik az otthonival.

Még a koronavírus megjelenése előtt, cégek ezrei döntöttek úgy, hogy az általuk kiszervezett munkákat visszahozzák az Egyesült Államokba: 2020-ban pedig a visszahelyezési tevékenység jelentősen megnőtt – a Reshoring Initiative szerint

A világjárvány ideje alatt viszont egyre több vállalat kezdett hazafelé orientálódni: ahogyan azt régebben megírtuk, Japán már fizetett is vállalatainak, hogy térjenek vissza Kínából. Ráadásul, ahogyan arra a Thomas iparkutató cég által elvégzett kutatás is rámutat,

A visszaszervezésnek (reshoring) vegyes hatásai lehetnek: egyrészt, a vállalatok hazatérése valószínűleg több munkahelyet „tesz tönkre” a fejlődő országokban, mint amennyit visszahoz a fejlett országokba és nem pótolja a kiszervezés miatti kezdetben megszűnt összes munkahelyet, mivel a mai gyártósorok kevésbé munkaigényesek, mutat rá a Verdict elemzése.

Ennek ellenére a gazdaságtechnológiai portál azt is kiemeli, hogy e vállalati stratégia jól fog jönni a fejlett gazdaságoknak, ráadásul nem is fogja lelassítani vagy megállítani a globalizációt.  

Ezzel szemben érvel a Strategic Sourceror ellátási láncokra specializálódó portál, amely elemzésében hangsúlyozza, hogy a kiszervezés még mindig nyerő stratégiának számíthat.

A portál kiemeli, hogy még mindig hatékony lehet külföldre költözni, hiszen a cégtulajdonosok átlagosan 15 százalékot takarítanak meg a kiszervezés révén.

Ezen túlmenően, az iparágtól függően némely vállalatoknak ésszerűbb lehet, ha tevékenységeiket ott folytatják, ahol bizonyos nyersanyagok vagy szakértelem nagyobb kínálattal áll rendelkezésre. Sőt, egyes esetekben a terület földrajzi adottságai vagy éghajlata olyan, hogy a tevékenységeket máshol nem lehet elvégezni, jelenik meg az elemzésben.

Végül, míg sokan azt gondolják, hogy a kiszervezés csakis nagy, multinacionális vállalatok körében népszerű, a Strategic Sourceror rámutat, hogy egy nagyon gyakori stratégiáról van szó a kisvállalkozások körében is. Sőt, a Clutch kutatócég friss jelentése szerint a kisvállalatok 80 százaléka tervezte, hogy 2021-ben kiszervez, ha azt még nem tette meg.

Az nyer, aki jobban alkalmazkodik

Martinovich szerint, amint a gazdasági növekedés 2022-ben stabilizálódik világszerte, az imént említett megatrendek által teremtett lehetőségek és veszélyek egyre nyilvánvalóbbá válhatnak. Az elkövetkező időszak valószínűleg

véli a közgazdász.  

Szerinte a boldogulás érdekében a szervezeteknek meg kell felelniük az üzleti élet új normáinak, miközben nyereséges növekedést kell biztosítaniuk alaptevékenységükben. Ezt gyors új megközelítéseket kell alkalmazniuk befektetéseik, növekedésük és működésük során, hangsúlyozza Martinovich.

Míg a kiszervezés stratégiája rendkívül nyereségesnek bizonyult az elmúlt évtizedekben, a vállalatoknak dönteniük kell, hogy belföldön, vagy külföldön szeretnének megbirkózni a felmerülő kihívásokkal.