Ha a világ továbbá is behódol a globalizmusnak, akkor növekvő inflációra számíthat, véli John Manzella közgazdász. Míg a folyamat eddig nem okozott nagy inflációs nyomást, a mai globális gazdasági viszonyok azt sugallják, hogy a jövőben változhat a helyzet, figyelmeztet a szerző.
Az infláció rövidtávú ingadozásainak előrejelzése rendkívül nehéz – ha azonban az inflációt jelentős mértékben befolyásoló globalizáció alakulását nézzük, a hosszú távú inflációs trendek pontos előrejelzése valamivel könnyebb, véli John Manzella közgazdász.
Az International Policy Digest portálon megjelent elemzésében a világhírű szerző kiemeli, hogy a távközlés, a szállítás és a pénzügyek fejlődése a nemzeti piacok integrációjához vezetett a kereskedelem és a befektetések révén és így a globalizációként ismert folyamat emberek millióit emelte ki a szegénységből és jelentősen javította sok amerikai életszínvonalát.
A közgazdász kiemeli, hogy mindez különösen jól jött a szellemi tulajdonban gazdag termékeket és szolgáltatásokat előállító amerikai vállalatoknak, valamint a magas tudással rendelkező amerikai munkavállalóknak – azonban
Mindezzel párhuzamosan, a termelést a magas bérekkel rendelkező országokból – például az Egyesült Államokból – a globális „déli”, vagy ázsiai, alacsony bérű országokba helyezték át. Ezáltal a számítógépes hardverek 90-es évekbeli kiszervezése például a számítógépes költségek 10 és 30 százalék közötti csökkenését eredményezte, magyarázza Manzella, hozzátéve, hogy ennek eredményeképpen a „PC-k” eladása megugrott és több munkavállaló számára lett lehetséges, hogy sokkal több munkát végezzen rövidebb idő alatt.
az 50 államból álló ország, mutat rá Manzella. A több könyvet is szerző közgazdász azt is hozzáteszi, hogy sok új munkahely jelent meg az Egyesült Államokban, jóval több, mint a kiszervezés miatt elvesztett munkahelyek száma.
Viszont mindennek volt egy visszaütése is: az elmúlt évtizedekben Kína az olcsó termékek, például ruhák, játékok, bútorok és elektronikai cikkek elsődleges exportőre lett az Egyesült Államok felé, ha pedig ezt kombináljuk a kiszervezésből származó alacsonyabb költségekkel,
A folyamat olyan módon alakította a dollárt, hogy az támogatta a közepes és alacsonyabb jövedelmű amerikaiak életszínvonalát, visszafogva az inflációt, hangsúlyozza az elemzés, hiszen a St. Louis-i Federal Reserve Bank szerint az átlagos éves infláció 2,4 százaléknál állt meg az 1990 és 2020 közötti időszakban. Manzella viszont hozzáteszi, hogy nem ismert, hogy a Kínába való kiszervezés és a más országokból érkező „olcsó” import mekkora lefelé irányuló nyomást gyakorolnak az inflációra – azonban szerinte ez valószínűleg jelentős.
Manzella szerint az utóbbi években a globalizációt számos tényező alakította, beleértve a kínai termelési költségek növekedését, a kereskedelmi trendek eltolódását – elsősorban az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborút – valamint a világjárványt.
A közgazdász hangsúlyozza, hogy a kínai importárak, valamint az oda való kiszerveződéshez kapcsolódó költségek több éve különböző okok miatt emelkedni kezdtek, nagymértékben a komoly munkaerőhiány miatt – az előrejelzések szerint 2050-re a kínai munkaerő 20 százalékkal csökkenni fog, teszi hozzá.
Annak érdekében, hogy a szűkülő munkaerő-állományból vonzzák a munkavállalókat, egyéb okok mellett a kínai vállalatok béreket emeltek, s így
a Statista német székhelyű, piaci és fogyasztói adatokra szakosodott cég adatai szerint, emeli ki Manzella.
Ezen túlmenően a Trump adminisztráció alatt megkezdett kereskedelmi háború vámokat jelentett a kínai importnak és az amerikai közgazdász szerint ezek nagymértékben hozzájárultak az amerikai fogyasztók költségeinek növekedéséhez.
Ráadásul a kereskedelmi háború és a világjárvány eredményeképpen az amerikai vállalatok egyre nagyobb mértékben kezdenek távozni Kínából és más kisebb népességgel, alacsonyabb minőségű infrastruktúrával rendelkező ázsiai országokba költöznek: például Vietnámba, emeli ki Manzella.
A közgazdász hozzáteszi, hogy ma már
ezáltal pedig sok amerikai cég több beszállítóval lép kapcsolatba a világ különböző részeiről, kisebb méretű beszerzésekkel, de több szállítótól, ami szintén megnöveli a költségeket.
Ehhez pedig azt is hozzá kell fűzni, hogy nem kevés amerikai cég növeli a raktárterületét, mind belföldön, mind külföldön – ez egy olyan további tényező, ami szintén növeli a költségeket, jelenik meg az elemzésben.
Mindennek fényében, Manzella szerint összességében úgy tűnik, hogy
Megítélésünk szerint egyre fontosabbá válik az önellátás és az alapvető javakból való hazai termelés felépítése. Lehetséges, hogy ez költséges, de ma már azt látni, hogy a globalizáció is az.
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
Európai összevetésben is kiemelkedőek a magyar számok.
Az előző kormány beavatkozásainak köszönhetően kiváló alapokról indulhatnak Magyar Péterék.
Nagyon kedvező helyzetben veszi át a kormányzást Magyar Péter.
Ahogyan várható volt, áprilisban enyhe emelkedésbe kezdtek a fogyasztói árak, azaz az infláció. Nem csoda, hogy a drágulást fékező, Fidesz kormány által bevezetett intézkedéseket a Tisza-kormány is továbbviszi.
Az árfelhajtó hatások és a csökkenő hozamok miatt az elemzők 30 százalékos zöldség- és gyümölcsdrágulást sem tartanak kizártnak – figyelmeztet a FruitVeb.
A szervezet részrehajló működését illetően számos kritikát fogalmaztak meg jogtudósok és gyakorló állami vezetők.
