A technológia most lehetővé teszi a nemzetek számára, hogy kihátráljanak a globalizációból, véli Abishur Prakash geopolitikus és technológiai szakértő. A kanadai kutató a The Economic Times-nak adott interjújában az új, „A világ vertikális: Hogyan alakítja át a technológia a globalizációt” című könyve fényében számolt be a technológiáról, mint egy új, erős geopolitikai fegyverről.
A globalizáció célja mindig is az egész világ integrálása volt, a társadalmak, a gazdaságok és a pénzügyi rendszerek összekapcsolódtak és óriási haszon származott ebből, hiszen emberek százmilliói emelkedtek ki a szegénységből, árulta el Abishur Prakash geopolitikai és technológiai szakértő a The Economic Times nevű portálnak.
A kanadai kutató ötödik könyve kapcsán adott interjúban azt is hozzáteszi, hogy a folyamat kibontakozásával számos probléma felmerült:
először is, az országok úgy érzékelték, hogy elvesztették szuverenitásukat,
másodszor, rádöbbentek arra is, hogy képtelenek gazdaságilag versenyezni,
harmadszor, pedig úgy érezték, hogy elvesztették identitásukat és kultúrájukat, mert a világ egyre integráltabbá válik.
Prakash szerint, évek óta az volt a status quo, hogy aki nem szereti a javarészt Nyugat által hajtott globalizációt, akkor elszigetelődik. De aztán jött a technológia – például az AI és a felhő. Ezzel a kormányok előtt új lehetőségek merültek fel. Miért használják valaki más ökoszisztémáit, valutáját, szoftverét és platformjait? A technológia most lehetővé teszi a nemzetek számára, hogy szinte kilépjenek a globalizációból. e problémák megoldására szolgálhat a technológia.
A kanadai Torontóban található tanácsadó cég, a Center for Innovating the Future jövőkutatója szerint a kormányok felismerték azt, hogyha relevánsak akarnak maradni, ha versenyezni akarnak és mellette békét a világban, akkor végső soron a technológiát kell használniuk akaratuk érvényesítésére.
„Azt mondanám, hogy a technológia új lehetőséget ad az országoknak akaratuk érvényesítésére”,
emeli ki Prakash.
A második világháború után a szövetségeseknek volt hatalmuk a háború utáni világ felépítésére. A globalizációt alátámasztó összes nagy intézményt az Egyesült Államok hozta létre. A Nemzetközi Valutaalap vagy a Világbank létrehozása és elnevezése az amerikaiak stratégiai lépései voltak. Nevezhették volna Amerikai Valutaalapnak is, de olyan üzenetet akartak küldeni, amely az egész világot érinti, és a globalizációról alkotott elképzelésüket tükrözi. Mindezeken keresztül saját érdekeik alapján építették fel a gazdasági világrendet, hangsúlyozza Prakash. Szerinte, az országoknak ma már megvannak a lehetőségeik arra, hogy
Arra a kérdésre, hogy mi okozhatta ezen alapvető változást a szakértő egyrészt az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálást tekinti katalizátorként. „Nagyon látványos, hogy a világ most olyan régiókra osztja magát, amelyek Kínához és az Egyesült Államokhoz igazodnak. Mindketten a technológiát használják arra, hogy valamilyen formában blokkolják egymást”, emeli ki Prakash.
De ezen túlmenően a világjárvány is egy rendkívül fontos tényező volt, hiszen ráébresztette az országokat az önellátás és a lokalizáció fontosságára, ezt a gondolatot pedig most a technológiára is alkalmazzák, teszi hozzá.
Prakash Indiát egy különleges esetnek véli, ugyanis az ázsiai gigász egy nyílt adatpiac létrehozásáról ábrándozik. Ezt azért javasolták, mert az ország nem akarja, hogy ezen a területen a külföldi cégek domináljanak, ezért is
Ráadásul India agresszívan lokalizálja a kínálatot az e-kereskedelemben is, ahogyan megpróbálta leállitani a fogyasztói drónok külföldi uralmát a belföldi piacon, teszi hozzá a szakértő. Ezekkel India egy forgatókönyvet készít más országok számára, amelyek szeretnék, hogy a globalizált technológia ne járjon negatív következményekkel.
Prakash szerint mindez abból fakad, hogy a globalizáció ingája kezd egy más irányba kilendülni.
(Fotó: Ficsor Márton)
Az energiaellátás nem politikai, nem ideológiai kérdés, hanem egy egyszerű fizikai kérdés, szögezte le a külügyminiszter indiai kollégájával együtt.
Újra az amerikai elnök oldalán pattog a labda.
Kína után Indiát is elmarhatja magától az Európai Unió elvakult vezetése.
A német acélipar történelmi válságban van. A helyzet megoldására Berlinnek is a keleti nyitás lehet az utolsó esélye – épp az a stratégia, amelyet Orbán Viktor évekkel ezelőtt meghirdetett.
Ha az orosz energiahordozókat kitiltaná a Tisza Párt Magyarországról, akkor a lakossági rezsidíjak a jelenlegi 3,5-szeresükre emelkednének.
A Foreign Affairs újságírója szerint haldoklik a demokrácia, mert nem védik meg azok, akiknek kellene.
Szarvas Szilveszter egy belső informátorra hivatkozva arról írt, hogy a Tisza Világ applikációt letöltők 80 százaléka kamuprofil.
A szerb elnök szerint Koszovó felfegyverzése újabb konfliktusokat idézhet elő.
